Zalamegye, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-04 / 18. szám

Tanuljunk a németektől. Németországban városháza és a községháza egyszersmind árszaabályozó intézet is S mi akadályozhatna meg bennünket abban, hogy nálunk ne így, hanem másként valósuljanak meg ezen közhasznú intézetek. Avagy hivatalnokaink szűkkeblűsége ama zátony, melyen törekvésünk hajótörést szenved? Nem, ily véleményt nem szereztünk városi tisztviselőinkről s községi elöljáróinkról; mi azokat csekély kivétellel olyanoknak ismerjük, kik, ha kell önzetlenül, minden önösség nélkül is tudnak áldozatot hozni; olyanoknak ismerjük legtöbbjét, kik a szegény nép sorsa iránt részvétellel viseltetnek. Nem egy új intézetről, hanem csak egy új működési térről van it szó, amelyen ép úgy lehet használni a hazának, mint a társadalomnak. Nem szándékunk új terhet róni a városokra, hanem a társadalom egyik legilletékesebb osztályának kezeibe akarjuk letenni népünk vagyoni jólétét. Igazságot s nem hamisságot akarunk az adásverésben. Freiburgban, Trybergben a falusi ember a városháza elé megy, ott kikiáltják a piaci árakat s ezek szerint adja el árucikkeit, vagy ezen árak szerint szerzi be a szükségeseket. S ekként száműzve van ama sok visszaélés, mely a szegény falusiakat koldusbotra juttatja s rabszolgává teszi. Nincsenek ott áldomások és parolázások, a melyek közt annyi fillér oda sir. A vevő jön, fizet s megy. Tudom, hogy lesznek, kiknél szavaim visszatetszést fognak szülni, de azt is tudom hogy az igazság lehet keserű, miként a beadott orvosszer, de igaztalan soha sem lesz. Kíméletleneknek kell lennünk a fattyúhajtásokkal szemben, s valamint a kertész a fát nem sérti meg, ép ugy mi is szeressük az embert, de irtsuk az emberen jelentkező kinövéseket. Ecclatans példákkal szolgálhatnék piaci misefráink bizonyítására a legközelebbi múltból, azonban nem keserítni a célom, hanem gyógyítani. Kérve-kérem tehát az illetékes köröket, szívleljék meg szavaimat, s ha lehet, amint lehet is, vigyék át az általam ajánlt importált cikket a gyakorlati életbe, elmélkedjenek fölötte s tudom az ige testté lesz, az eszme megvalósít. Sokat eszközlünk evvel, mert egy társadalmi osztálynak kiragadjuk azáltal a koldusbotot kezéből. Ezekből is láthatja minden elfogulatlan itélő, hogy jólehet „negyven éves korában nő be a német feje lágya", azért mégis lehet tőle valamit tanulni. Scherer István Megyénk tanügyi állapota az 1883 tanévben. Krób Pál kir. tanfelügyelő úr a mult havi közigazgatási ülésen terjeszté be félévi jelentését az általa képviselt közigazgatási ág állapotáról. A jelentés megyénk 1882/a évi tanügyi állapotait foglalja magában, miért is azt a közönség tájékoztatása végett egész terjedelmében közöljük. Méltóságos főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Szabályszerű féléves, illetőleg az 1882/1-ik tanévről szóló jelentésemet, az általam képviselt közigazgatási ág állapotáról a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A vallás- és közoktatási miniszter úr ő nagyméltóságához fölterjesztett s általam összeállított statistikai adatokból mindenekelőtt meg akarom említeni a következőket. A Zala megye területén levő 568 község közül 330-ban van 402 iskola,- 25-ben, az iskolákkal bíró községektől való távolság miatt iskola és iskoláztatás nincs,213 község pedig iskolai tekintetben más községhez van csatolva. A létező iskolák között fokozat szerint van 5 polgári,- 6 felső nép,- 380 elemi,- 2 alsó kereskedelmi,-6 óvoda,- 1 szeretetház és 2 iparos tanulók iskolája, összesen 402 jelleg szerint van 10 állami,- 77 községi,-314 felekezeti; ez utóbbiak közöl 254 r. k.- 20 h. h.-20 á. h. és 20 mózes vallású, összesen 402. A tankötelesek száma volt: 6—12 éves 40577,-13—15 éves 15217, összesen 55794,- kik vallásukra nézve a következőleg csoportosultak: rom. kath. volt 50866,- keleti gör. 5,- helv. hitv. 1605,- ág. hitv. 1100,mózes vallású 2215 és nazarenus 3, összesen 55794. Ezek közül a Zala megye területén levő mindennapi iskolákat látogatta 18794 fiú, 17014 leány, összesen 35808, Vas- és Somogy megye sőt Stájerországba járt 52 fiú 44 leány; a mindennapi iskolát látogatók főösszege 35904, vagyis a mindennapi tankötelesek 88.483 °; az ismétlő iskolába járt 5455 fiú, 4437 leány összesen 9992, vagyis az ismétlő tankötelesek 65.663 °; a felső nép és polgári iskolákat látogatta 458 fiú 107 leány összesen 565 vagyis az összes tankötelesek 1.011 °; a középiskolákat látogatta 201 tanköteles, vagyis az összes tankötelesek 0.358 ° C; az iskolát látogató tankötelesek főösszege lesz — hozzá számítván a más megyebeli iskolákat látogató tanköteleseket is — 46661 vagyis az összes tankötelesek 83.630%. — Nem látogatta e szerint az iskolát az összes tankötelesek 16.370 °/.,. A Zala megye területén levő iskolákat látogató 46565 tankötelesek vallásukra nézve voltak A tanítók által vezetett mulasztási naplók szerint 1 j napi mulasztás fordult elő 603,696; ezek közöl megdorgáltatok 90394; pénzbirsággal büntettetett 1644 ; felmentetett 511658. — E mulasztásokat elkövette 22371 tanuló. — Pénzbírság befolyt 68 frt 38 kr,- mely összegből iskolai könyvtárra fordíttatott 5 frt 50 kr,- szegény tanulók segélyezésére 19 frt,- taneszközökre 13 frt 80 kr, és tőkésítésre 30 frt. A mindennapi iskolából kilépett tankötelesek közül csupán olvasni tudott 4854,- irni és olvasni 4844. A különböző fokozatú és jellegű összes népiskoláknál volt alkalmazva 557 tanító, kik közöl képesítve 473,- nem képesített volt 84,- rendes tanító volt 451, segéd 106; ezeken kívül tanítással foglalkozott 4 prot. lelkész, 2 rabbi és 1 nem tanító; tanítással foglalkozott e szerint 564 egven, üresedésben volt 2 tanítói állomás. Az alkalmazva volt 557 tanító közöl szolgált 0 —5 év óta 117, 5—10 év óta 99,- 10—15 év óta 71,-15—20 év óta 57,- 20—25 év óta 56,- 25—30 év óta 43,- 30—35 év óta 44,- 35—40 év óta 32, 40 éven felül 38. Halálozás és átköltözés folytán 85 tanító változás fordult elő. A 6 óvoda, 2 alsó kereskedelmi s az iparos tanoncok számára rendszeresített 2 iskola levonásával marad tisztán népiskola 392,- ezek közöl saját házában van elhelyezve 374,- bérhelyiségben van 18; a tantermek száma 581,- ezek közöl legalább 3,5 méter belső magasságnál többel bir 288,- kevesebbel 293 ;- egy-egy tanulóra legalább 1 ~ méter térfogatnál több esik 378, kevesebb 203-nál; helyes padokkal és minden bútorral bir 232,- kevésbbé célszerű padokkal s bútorzattal bir 148, az iskolai padokat helyettesítik másnemű bútorok 9-ben,- rendes padlóca vagy asztal nincs 3-ban. Faiskola van összesen 220,- iskolai kert 74,- testgyakorlótér 39. A tekintetes közigazgatási bizottságnak a faiskolák berendezésére vonatkozó több rendbeli határozata folytán, az illető községek nagyobb figyelmet fordítanak azok bekerítésére és berendezésére. Addig is, míg az illető szolgabíró uraktól az e részbeni jelentések mind beérkeznek, amikor a faiskolák állapotáról külön jelentést fogok tenni, szabad legyen megemlítenem, hogy különösen a nagykanizsai járásban kellő ügybuzgósággal fogtak hozzá a községek a faiskolák rendezéséhez. Az iskolák e következő taneszközökkel voltak fölszerelve: használatban volt 702 fekete tábla,- a beszéd és értelem gyakorlatokhoz 73 szemléleti kép gyűjtemény,- 348 fali olvasó tábla gyűjtemény,- 286 számológép,- 382 Magyarország,- 99 osztrák magyar monarchia, 278 Európa, 91 föld öt részének térképe, 326 földgömb, 236 természetrajzi,- 79 természettani,- 43 rajz és szépírási gyűjtemény,- 91 tanítói és ifjúsági könyvtár és 19 testgyakorló eszköz gyűjtemény. Az iskolák évi jövedelme volt készpénzben 225,465 frt, terményekben pénzértékre véve 111145, összesen 336610 frt. E jövedelem származott 1108889 frt értékű ingatlan vagyonból, melynek jövedelme volt 52103 frt, 4579 frt tőkéből, melynek kamata volt 2729 frt,- tandíjból 48106,- állami segélyből 61606 frt,- községi segélyből 74123 frt,- egyházi segélyből 86297 frt,- egyéb forrású jövedelemből 10646 frt, összesen 336610 frt. E jövedelem fordíttatott: rendes tanítók fizetésére 214091 frt,- segédtanítók fizetésére 36568 frt,- fűtés, tisztogatás-és javításokra 24493 frt,- tantermek fölszerelésére 3031 frt,- szegény gyermekek segélyezésére 2823 frt,- vegyes kisebb szükségletekre 9626 frt,- tőkésítés, vásárlás és építkezésekre 45978 frt, összesen 336610 frt. Ez összeget. az iskolákat látogató tanulók számával 46365-el megosztva kitűnik, hogy az 1882 3-ik tanévben a népiskola keretéhez tartozó iskolák növendékeinek oktatása egyenként 7 frt 26 krba került. Az 1882 .-ik tanév folyamán rendszeresíttetett 3 új iskola és pedig a keszthelyi zárda,- a bodorfai r. k. és söjtöri mózes magániskola; megszűntek a Csáktornyai és alsó-domborui mózes és kozmadombjai r. kath. iskolák; — új iskolaház épült Batykon, Cserencsóczon, Galambokon, Gelse-Szigeten, Kövesden, Szabarban és Szent-györgy völgyön; - a tantermek száma szaporodott 13-al,- a tanítói állomások száma 12-vel. 1869-től 1884-ig az időközben megszűnt iskolák leszámításával 72 iskola rendszeresíttetett egészen újból, új iskolaház épült 100,- a tantermek száma szaporodott 202,- új tanítói állomás szerveztetett 170. A tanítási nyelv volt és pedig tisztán magyar 342 iskolánál; ezek közül 8 állami, 66 községi, 212 rom. kath., 20 helv. hitv., 19 ág. hitv., 16 mózes és 1 magán; tisztán horvát 11 r. k. iskolánál; német magyar 6 iskolánál, ezek közöl 3 r. k., 1 ág. hitv. és két mózes; tót illetőleg vend magyar 9 iskolánál, ezek közöl 1 állami és 8 rom. kath . horvát magyar 24 iskolánál, ezek közöl 1 állami, 3 községi és 20 róm. kath., más három nyelvű 1 községi iskolánál. A közoktatási tásában e következő törvényben előirt tantárgyak oktaáltalános eredmény éretett el és pedig: hit és erkölcstan taníttatott 392 iskolánál, 158 jeles, 133-ban jó és 101-ben csekély eredménynyel ; az irás taníttatott 392 iskolánál,- 148-ban jeles,- 186-ban jó és 58-ban csekély eredménynyel; a polgári ügyiratok szerkesztése taníttatott 135 iskolánál,- 40-ben jeles,- 64 jó és 31-ben csekély eredménnyel; az olvasás taníttatott 392 iskolánál,- 155-ben jeles,- 188-ban jó és 49-ben csekély előmenetellel; a fejszámvetés taníttatott 339 iskolánál,- 149-ben jeles, 140-ben jó és 50-ben csekély előmenetellel; a jegyszámvetés taníttatott 392 iskolánál,-145-ben jeles,- 177-ben jó és 70-ben csekély előmenetellel; az anyanyelv taníttatott 334 iskolánál,- 120-ban jeles,- 161-ben jó és 53-ban csekély előmenetellel; a beszéd és értelem gyakorlatok előadattak 352 iskolánál, 113-ban jeles, 141-ben jó és 98-ban csekély előmenetellel; a hazai földrajz taníttatott 380 iskolánál,- 75-ben jeles,- 234-ben jó és 71-ben csekély eredménnyel; a hazai történelem taníttatott 374 iskolánál,- 111-ben jeles,- 157-ben jó és 106-ban csekély előmenetellel; az általános földrajz és történelem taníttatott 232 iskolánál, 84-ben jeles,- 117-ben jó és 31-ben csekély eredménnyel; a természettan taníttatott 164 iskolánál,- 55-ben jeles,- 75-ben jó és 34-ben csekély eredménnyel; a természetrajz taníttatott 247 iskolánál, 68-ban jeles,- 101 Jó és 78-ban csekély eredménnyel; a gazdasági és kertszeti gyakorlatok taníttattak 250 iskolánál,- 67-ben jles,- 94-ben jó és 89-ben csekély eredménnyel; plgári jogok és kötelességek taníttattak 246 iskolánál, a 50ben jeles,- 156-ban jó és 40-ben csekély eredményng]; az ének taníttatott 367 iskolánál,- 121-ben jeles,1T-ban jó és 73-ban csekély előmenetellel; a testgyakoratok taníttattak 161 iskolánál,- 45 ben jeles,- 80-ban jó , 36-ban csekély eredménnyel; a rajz és szépirás tanított 101 iskolánál,- 32-ben jeles,- 51-ben jó és 18-be csekély eredménnyel; a női kézi munkák ta rom. kath 41792 görög keleti .... 8 helv. hitv. 1473 ágost. hitv. .... 987 mózes vallású .... 2305 összesen: 46565 Nemzetiségükre nézve a következőkép csoportosultak: magyar 35340 német 677 vend 2907 horvát és szerb . . . 7641 összesen: 46565 Télen nyáron járt iskolába . . . 34439 csak télen 12126 Tankönyve volt 43078 nem volt 3489 kopását akarta nemes fém veretekkel óvni, megemlíteni a legtanulságosabb tulajdonságát. Fejlett tudományágaink s művészetünk ősi bölcsőjében, a Nylus partjain törekedtek legelőször a külvilág megismert szépségeivel épületeiket, fényűzéseiket s közvetlen háztartásukat disziteni; legrégebben készült tárgyaikon találkozunk kezdetben egyes növényi motívumok vésett mértani képeivel, mikből ugyancsak a külvilág e mozzanatainak tisztább stylisálásával a mai ornamentek, cirádák, arabeszkek fejlődtek. — E vázaszerű korsóra lótusz virág, babér lomb, pálma és akanthus levelek vannak karcolva primitív, de szép stylisálással a betett nemes fém alá. — Noha holmi gólya fejű torz egyyptusi istenségek képezik is rajta a fő alakzatokat, mégis a görög stylust jellemző nyugodt arány, nemes egyszerűség és a rajzon elöl ülő erő megingatják bennem ama hitet, hogy Ptolemeusok vagy Pharaok valamelyik ügyes kezű alattvalója karcolta ezeket. Szomszédságában áll egy pogány rómek áldozati háromláb szin ezüstből; ez is a nemzeti museumé. Nem tekintve antik becsét, már csupán az anyag értéke 3000 ezüst forint. Pántok segélyével össze és széthúzható lábainak technikája akár még ma is minta lehetne hasonló eszközök veretesebb díszítése! Biztos kezekkel készítésénél, de nevezett állati alakzatai kóma fejlett decorativ művészetére engednek visszapillantást, ha a delphinen ülő gyermek szobrocskát, a virágból kibontakozó merész griff madarat, a Neraidát vagy a Tritonon ülő Vénuszt tekintjük meg. Nézzük meg most már a szt. miklósi edényeket.— Nem a szt. miklósi kőkorsókat értem, hanem azon népvándorlás kori ereklyéket, melyeket egy szt. mihályi (Torontál m.) oláh paraszt talált s mivel nem volt mit belé önteni, tejes köcsögnek meg tán kicsi volt, eladta a görögnek, aki Bécsbe szaladt velők. E 14 vert arany edény (7 korsó, csészék, poharak) némelyek szerint Atilláé, mások szerint Athanarik góth királyé volt. Még a tudósok sem tudják, melyik lehetett igazi gazdájuk, mert az egyik korsó ellenét bajánál fogva cipelő lovas reliefje és a magyar miszterikus vonatkozású domborművek Atilla mellett bizonyítanak , addig a még meg nem felelt góthszerű iás góth tulajdonosra enged következtetni. Annyit azonban laikus megfigyeléssel is bizonyosan állíthatunk, hogy nem egy időben készültek. Ezt bizonyítja a diszitésül, bizarr keleti felfogással készült pár darab hinduszerű állat cormosiliója, mások pedig pálma és akanthus ékítéssel, görög motívumok felhasználásával inkább etrusk műveknek látszanak. Egyszerű decorátiója a maga primitiv jellegével is érdekesebb a későbbi leletek és munkáknál már annál fogva is, mert a későbbi művek többnyire ismert mithologiai alakzatok, csoportozatok vagy stylszerűen fejlődött ékítmények combinatióibl vannak összetéve s készítőjük teljes önálló felfogó mellett is fárasztó ismétlést teljesít. Az ezeket környező gyönyörű ezüst csészék a kör, huzal, csiga vagy gyűrü alakú kezdetleges ékszerek mind megannyi érdekes tárgyul szolgálnának képzelődésünk szemléleteinek, de sokaságuk egymást tolja háttérbe. — Vannak mégis ez apró csecsebecsék között érdekes tárgyak : a vésett ékkövek. E kis domborművek valódi csodái a türelem munkájának s becsüket emeli még az, hogy miniatűr szobrocskái vagy reliefjei homoruan vésettek. Képzeljük gyárünk körébe legszebb ismerősünk arcképét teljes plasztikájával, ugy van fogalmunk az ötven darab kő műbecséről, melyekből arcképek, mithologiai alakok légszobrai néznek reánk. Legszebb köztük Ráth György amethistjébe vésett komor Hercules és ugyancsak amethistben egy vidám női mellkép, továbbá Pulszky antik carneolja. Az első terem kincseit megszemléltük. (Vége köv.)