Zalamegye, 1891. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

legtöbb van) közönségesebb, szokottabb célok megvalósítását teszik életfeladatukká. De olyan ember, aki semmiféle célt nem tűz maga elé, nagyon kevés van. Erre a kevésre azt szoktuk mondani, hogy céltalanul élnek. Ezzel azután minden meg van mondva. Meg van mondva, hogy az ily egyének csak el­harácsolják a drága időt, elharácsolják az egész életet. Olyanok ezek a végtelen időben és térben, mint a paraziták, akik mindig, mindenütt mások rovására tengetik le véges életüket. Ezeknek azután mind egy esz­tendő eleje, dereka, vagy vége; ők nem mérik az időt, mert nem használják semmire, nem élnek vele. Elfeledik: mikor születtek? hány évet éltek? egykedvűen veszik az életet, a múlton nem rágódnak, jövőbe nem néznek. Ezekre nézve csakugyan semmi fontossággal sem bír, hogy mikor kezdődik a folyton futó, de soha­ el nem fogyó időben egy-egy végesre mért, meghatárolt esztendő? Az ilyen egyének blazírt mosol­lyal fogadják az újévi üdvözlete­ket, ostobaságnak tartják a fenmaradt régi szo­kást, mert az vélemények szerint csak komédia. Ámde azok, kik maguk elé tisztes életcélt tűzve, az elmúlt éveket olyanokul tekintik, amik őket a célhoz közelebb vitték, —a bekö­szöntő éveket pedig a célhoz siető munka drága idejéül üdvözlik: azok méltán tartják újesztendő első napját ünnepnek, melyet a jövőbe mélyedő s rendeltetésén elmélkedő emberi lélek szentel azzá. Az emberiségnek szép és nemes életcél után törő egyénei méltán ünnepelhetik az esztendő első napját ünnepül; mert előttük van: mily utat tettek meg kitűzött céljok felé ? s önérzet­tel tekinthetnek vissza meghaladt utjokra, mely biztató reménynyel bocsátja őket a jövő bizony­talanságába. Ezeknek újév napja a reménység ünnepe, melyen életcéljuk eléréséhez új erőt gyűjtenek. Az ily lelkek előtt (pedig ezek — hála az égnek — nagy többségben vannak!) nem üres szó, nem mosolyfakasztó elavult szo­kás, ha azt mondjuk: „boldog Újévet" — hanem üdvözlő ige, mint a verejtékező, kincskereső bányamunkásoknak a „szerencse föl!" Mert hisz mi mindannyian, kik egy, vagy más életcél után nemesen választott eszközökkel küzdünk, tulajdonképen a teremtés, a nagy­világ bányamunkásai vagyunk, kik verejtékezve, sok­szor éjt nappallá téve, keressük a kincseket. Egyik többet, másik kevesebbet talál életében a kincsekből; egyik megőrzi a megtaláltakat, másik könnyelmű kézzel, balga és­szel szét­szórja, elfecsérli. Hogy ki-ki mennyire van megelégedve az élet által nyújtott kincsekkel, mikből a küzdő emberiség egyéneinek különböző mértékben jut, — az mindig az egyéni vágyak mértékétől függ. „Boldogok, akik megelégedettek! " — Azért nagyon sokat, mély bölcseségű igéket mondanak a küzdő emberek, m­ikor egymásnak „boldog Újévet" kívánnak. Amíg így lesz, ne félj király s ne félj nemzet! Borsotok a bajban erősbödni késztet. Ily­en király, ilyen kormány s ih­en pénzügy . És a deficitre nem lesz többé ürügy. Gabona, bor, széna mind szépen füzetett, De ez év is hozott pusztító tüzeket. A sok közül sokajt említi föl versem, Közadakozásban látszott a szép verseny. Európa készül, Amerika békül, Belső­ forrongásnak megfelelt vitézül. Afrika térképe lassan kiegészül, Stanley utazása szól e világrészről. A keleti kérdés, e lő­ poros hordó. Nagy veszélyt rejt, mint egy tengeri mély forgó. Egykedvűn csibakoz mellette az ozmám, Krétai göröggel végez maga módján. Bulgária napja nemsokára feljő, Fánicza sorsától tart­ott a tévelygő­. Románia kétes, állapota kényes, Erdélyi oláhra sok jó duvinye éhes. Szerbia sorsáról, szép Natáliáról, Magánzó Milánról, meg a kis királyról. Naponkint olvashatsz s ha tetszik mulathatsz: Sertés-kivitelről értesülést kaphatsz. Olaszország vére higgadni kezd végre, Irrendentistáknak Crispi vert körmére. Pénzügyi bukástól lassan megmenekszik, Vatikán, Quirnnál békülni igyekszik. Anglia­ bajlódik Írekkel, Parnellel, Franciaország meg orosz szövetséggel. A fehér cár álmát nihilisták rontják, Téli palotából Gacsinába hajtják. Végzem immár versem. Engedje az Isten, Legyen béké s áldás ebben az újévben! — Haladnunk is kell majd és még serényebben, Mint a lefolyt ezernyolcszázkilencvenben. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület 1890. évi december hó 31 én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rend­kivüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képvi­selőket, az ülést megnyitotta s jelentést tett a vasúti részvénytársaság alakítása tárgyában Budapesten tartott gyűlés lefolyásáról. Jelentése szerint az alakuló ülés —­ mivel az engedményes építő társas­ág nem a zalai vas­utak, hanem a dunántúli helyi érdekű vasutak megala­kítását akarta — január hóra elhalasztatott. Egyúttal tudata, hogy a képviselőtestület utólagos jóváhagyásának reményében ugyanakkor egy memorandumot készített a helybeli vasúti állomásnál észlelt hiányokról, a nehéz­ségekről, melyekkel az utazó közönségnek meg kell küzdenie s azt személyesen nyújtotta át a kereskede­lemügyi miniszternek, aki kilátásba helyezte a fenforgó hiányoknak mielőbbi orvoslását. A képviselőtestület elismeréssel vette tudomásul a polgármesternek ezen intézkedését. Tekintve, hogy úgy maga a város, mint városunk és és vidékének közönsége a vasútépítési mozgalom alkal­mával a törzsrészvényeket a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasútra írta alá: a város a kereskedelemügyi minisztert feliratilag megkeresi az iránt, hogy első sor­ban ezen Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút részvény­társaság alakíttassék meg s ha ez tényleg megtörtént, lehet szó arról, váljon az így megalakult Csáktornya- ukki h. é. vasút részvénytársaság fusionál-e a dunán­­­­túli h. é. vasutak társaságával. Egyúttal a város polgár­mestere megbízatott, hogy a január hóta tervbe vett alakuló gyűlésen a város képviseletében megjelenvén, első­sorban a Csáktornya- ukki h. é. vasúttársaság alakítását sürgesse s ennek megtörténte előtt a fusio ellen határozott állást foglaljon. Zala-Egerszeg—Ola, Kaszaháza községek fogyasz­tási adóinak 1891-ik évi kezelése ügyében helyeslőleg tudomásul vette a képviselőtestület elnöklő polgármester ama javaslatát, hogy egy évre a város újból az eddigi 10.800 frt évi bérért vegye ki és a kezeléssel ism­ét­­ jrranbaum Ferencet bízza meg az eddigi szokásban volt módozatokkal. A képviselőtestület tudomásul vette az iskolaszék bejelentését, mely szerint a képviselőtestület által rend­szeresített segédtanítói állásra az iskolaszék 1890. évi december 24 én tartott ülésén Kovács György nemes­apáti­ községi iskolai tanítót választotta meg. Ezzel kapcsolatban egyelőre próbaképen hely adatott a meg­választott segédtanító ama kérelmének, hogy a polgári leányiskolai épületben levő lakást megkaphassa, mely­nek fejében ott az iskolai épü­letben szük­éges összes szolgai teendők ellátásáról saját költségén fog gondos­kodni. Előterjesztetett a pénzügyi palota és az elemi iskola építkezésekről való végleges leszámolás. A leszámo­lási iratok megvizsgálás végett a városi mérnök közben­jöttével a számvizsgáló bizottságnak azz­al adatnak ki, hogy arról jelentését a képviselőtestülethez adja be s e jelentés beérkezte után fog a képviselőtestület mindkét leszámolási ügyben végleg határozni. A képviselőtestület tudom­ásul vette a kereskede­lemügyi miniszternek helyi érdekű vasutunkat érdeklő két rendeletét, melyek szerint a vasút mentében a bal­oldalon ut ki­hasítását megengedte s a szükséges terü­letnek az engedményes társulat által eszközlendő kisajá­títását elrendelte ; a 30 kilométer helyett 40 kilométer óránkénti sebességet, úgy az éjjeli közlekedést nem engedélyezte. Ezzel kapcsolatban a képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, hogy amennyiben egyes hiányok merülnének fel a vasútnál, a kereskede­lemügyi miniszternél — utólagos bejelentés kötelezett­sége mellett — a hiányok orvoslása tekintetében a szükséges lépéseket tegye meg. Intézkedés végett előterjesztetett Zala vármegye alispánjának az Ukk—csáktornyai h. é. vasúti társaság­­ által kisajátított városi területnek telekkönyvi helyszíne­lési számokkal leendő megjelölése tárgyában leküldött rendelete. A rendelethez képest a városi mérnök meg­bízatott, hogy azon városi területről, melyet a vasút átszel s melyből egyes parcellák kisajátíttattak, vázraj­zot készítsen a megfelelő telekkönyvi helyszíni számok feljegyzésével s e vázrajzon tüzetesen tüntesse fel az eladott parcellákat, úgy minden egyes parcella nagysá­gát s e vázrajz a vasúttársaságnak megküldessék. A zala-egerszegi közkórházi bizottságnak 1890. évi október hó 21-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv felolvastatván, a jegyzőkönyvben foglalt intézkedéseket a közgyűlés tudom­ásul vette. Előterjesztetett az Arany Bárány vendéglő és ugyanott egy amerikai jégpince építése terve, valamint a­ középítészeti bizottságnak azon intézkedése, hogy a vendéglői épület részletterveinek készítését Morandini R. építésznek adta ki 400 frtig mint legjutányosabb árért azzal, hogy ha a versenytárgyalás alkalmával ő kapná meg az építkezést, a 400 frt nem fizettetik ki, míg ha más vállalkozó lesz, ez köteles a tervekért járó 400 frtot kifizetni. A képviselőtestület a középítészeti bizott­ság ezen utóbbi intézkedését helyeslőleg vette tudomásul, az amerikai jégpince beterjesztett tervét elfogadta s a bemutatott terv és költségvetés alapján az építés keresztül­vitelével Morandini R. építészt megbízta. A vendéglő­­ elvrajza, úgy a részletes tervek — ha az utóbbiak készen lesznek — az országos magyar mérnök- és építész egyesületnek adatnak ki felülvizsgálás végett s ezen egyesület,véleménye alapján dönt végérvényesen az építkezésre nézve a képviselőtestület. A városi rendőrkapitánynak a városi rendőröknek jobb ruhával leendő ellátása tárgyában benyújtott jelen­­tése , illetve kérvényére a képviselőtestület elhatározta, h­­ogy­­ a rendőrök ruházatához szükséges posztót Gácsból, vagy valamely más gyárból hozatja és a szükséges ruházatot házilag készítteti el. E határozat foganatosí­tásával a városi tanács megbizatott. Előterjesztetett a zala­egerszegi fazekas- és geren­csér iparosoknak azon kérvénye, melyben fazekas vásár­térül a „Deák szobor" sétány alatt levő tért kérik kijelöltetni. A képviselőtestület a kérelemnek nem adott helyet s megmaradást előbb hozott azon határozata mellett, hogy a fazekas vásártér jövőben a bozót utcá­ban lesz. A "gyógyult elmebetegeket" segélyező egyesület­nek felhívása pártolás végett előterjesztetett, úgy a miniszter leirata, melyben ezen emberbaráti intézetet pártolásra ajánlja. A képviselőtestület elhatározta, hogy 50 írttal az alapító tagok sorába a város belép. Polgármester előterjesztő, hogy Arad szab. kir. város polgármesteri hivatala megküldte a 13 aradi vér­tanú emlékére épített szobor leleplezési ünnepélye alkal­mából vert érem egy példányát. Felolvastatott egyúttal a tanács részéről küldött köszönő levél. A képviselő testület a tanács eljárását helyeslőleg tudomásul vette s az emlékéremnek a levéltárba való elhelyezését elhatá­rozta. A városi tanács részéről beterjesztetett a város területén a husvágatás iránt alkotott szabályrendelet. A beterjesztett szabályrendelet kinyomatása s a képviselők közt való kiosztása s egy új képviselőtestületi ülésen való tárgyalása elhatároztatott. A Balatonvidéki filloxéra ellen védekező egyesület alapszabályai. I §. Az egyesület címe: „Balatonvidéki filloxera ellen védekező egyesület." Székhelye: Tapolcza, Zala­vármegyében. 2. §. Az egyesület célja: A balatonvidéki szőlők területén mutatkozó filloxera-vész elleni védekezés álta­lánossá és sikeressé tétele, a szőlőművelés fejlesztése és termény értékesítésének emelése, egyáltalában a szőlős­gazdák érdekének megóvása és megvédése, hogy a szőlőművelés a tökéletesség azon fokát elérje, mely a viszonyok teljes ismerete mellett a tudomány és tapasz­talat vívmányainak alkalmazása által elérhető. 3. § Ezen cél elérése szempontjából az egyesület működését következőkre terjeszti ki: a: Ott, hol a filloxéra terjedését a helyi viszonyok­hoz képest a megtámadott szőlő kiirtásával megakadá­lyozni, illetőleg megnehezíteni és így lassítani lehet, a szénkéneggel való irtás alkalmazásának ajánlása. b) A megtámadott szőlők fentartására a szénké­neggel való gyérítés ismertetése és terjesztése. c) A szénkéneg könnyebb beszerezhetése céljából (a közle­kedési viszonyok figyelembe vételével) vidéken kint, ezek gócpontján, szénkénegraktárak felállításának kieszközlése. d) h­egyi vidékenkint, ha lehet községenkint, oly szőlőtelepek létesítésére, melyeken a filloxerának ellen­álló am­eri­kai fajok tenyésztetnek, szaporíttatnak és hazai fajokkal beoltatnak ; e célból a községi egyesüle­tek l­étrejöttének elősegílése és ezek működésének helyes irányban való vezetésére. e) Az amerikai szőlőfajok tenyésztése, az ellenálló képessségnek különböző talaj­viszonyok között való kipuhatolása és alkalmazkodásuk szerint megfelelő viszo­nyok között leendő ajánlására és terjesztésére, mely végből geologiai tanulmányok eszközöltetnek. f) Az amerikai fajok szaporításának, kezelésének és beoltásának a helyszínen való megismertetésére és gyakorlati beoktatására, mely célból a községi tanítók és érdekelt birtokosok körében tanfolyamok rendez­tetnek. g) Testületek, községek és egyesek által létesíteni szándékolt telepítésekben vagy egyéb védekezési munká­hoz igényelt útbaigazítások megadására. h) Az amerikai fajok és a szénkéreg beszerzésé­nek közvetítésére, illetőleg megkönnyebbítésére, szegé­nyebb egyesületi tagoknak ilyenekkel díjtalanul leendő ellátására. i) Új gépek és eszközökkel kísérletek eszközlésére, a helyeseknek ajánlására, a rosznak bizonyultaknak elvetésére. j) A védekezés terén teljesített kitűnő szolgálatok jutalmazására, és végre : k) A­mennyiben az egyesület anyagi ereje meg­engedi, annak működéséről, valamint a szőlészet és borá­szati szakismeretek gyors és könnyen való terjesztése céljából, a szőlőbirtokosság folytonos tájékoztatása végett havonkint egyszer megjelenő folyóirat kibocsátására. 4. §. Egyesületi tagok. Az egyesület tagja lehet minden szőlőbirtokos, ki bortermeléssel foglalkozik és az egyesület választmánya által felvétetik. 5. §. Az egyesület tagjai állanak : a) tiszteletbeli és b)­érdíjas rendes tagokból. 6. Tiszteletbeli tagokká az egyesület oly kiváló egyéneket nevez ki, kik ezen egyesület, vagy általában, de főleg a Balatonvidék szőlőmivelésének emelése körül különös érdemeket szereztek. 7. §. Évdíjas tagok azok, kik nyolc év tartalmára az egyesület tagjául felvétettek. 8. Tagsági díj évenkint egy forint; ezen kivül tartozik az egyesületi tag szőlőjének 1200 Q öllel számítandó minden holdja után évenként ötven krajcárt fizetni; 600­­~­ ölnél kisebb terület nem számíttatik. A tagsági díj­­ és a területi illeték azonban együt­véve eg­y tag részére évenként 10 frtnál több nem lehet. A szőlőterületek nagysága a kataszteri birtokívek­ből állapíttat­ó meg. Az egyesületi tagok által fizetendő összegek az alapszabályok 14. §-ában meghatározott időben és módon rovandók le.

Next