Zalamegye, 1901. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-07 / 27. szám
A megyei tanítók közgyűlése. A » Zalamegyei Általános tanitótestület« évi rendes közgyűlését 1. hó á-én tartotta Perlakon Szalay Sándor testületi elnöknek elnöklete alatt a megyebeli tanítók szép számú részvétele mellett. A közgyűlést megelőzőleg 8 órakor ünnepélyes Yeni Sancte volt, amelyet Varga József plébános tartott; utána a vármegye tanítósága lerótta a kegyelet adóját a haza nagy vértanújának, Gáspárics Márk szentferencrendű szerzetesnek emléke iránt, koszorút helyezvén emlékoszlopára, miről lapunk más helyén szólunk. A közgyűlést a perlaki társaskör helyiségében 9 órakor nyitotta meg Szalay Sándor tantestületi megnyitó beszédében megemlékezett a napirenden elnök levő országos tanügyi kérdésekről, melyek éveken keresztül érlelődtek s melyek közül nem egyhez évekkel e vármegye tanítósága is szolgáltatta az anyagot; ezelőtt szólt arról az örvendetes dologról, hogy míg egy negyed század előtt a tanügyi dolgokkal csak szaklapok foglalkoztak, addig ma a napisajtó nap-nap után nemcsak megemlékezik, hanem egyúttal tüzetes megbeszélés tárgyává is teszi a tanügy terén felmerülő eszméket; jóleső örömmel mutatott rá arra a meleg érdeklődésre, melyvel a nagy közönség a tanítók munkáját kiséri és igyekszik kivenni a nevelés munkájából a maga részét; mindezeknek az örvendetes jelenségeknek folyományaként jelzi a tanügy arany korszakának a hajnalhasadását, amelynek teljes kibontakozásához elengedhetetlen feltételül "fűzi az egészséges tanítói közszellemet, amelynek minél nagyobb mérvben való ápolására hívta fel a vármegye tanítóságát; végül üdvözölte a közgyűlésen megjelent vendégeket. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után szót kért dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő s nála megszokott ékesszólással elmondott következő beszédben foglalta egybe s adta elő a határszélen oly nagy fontosságú perlaki állami iskolának történetét : Engedjék meg, hogy hosszú szónoklat helyett egy rövid visszaemlékezést beszéljek el Önöknek Én 17 esztendővel ezelőtt, tehát 1884. július havában történt, hogy zalavármegyei tanfelügyelői állásomat elfoglalva, még az első tollvonást is alig tettem meg irodámban, amidőn a vármegye akkori alispánjának távirata Perlakra szólított, hogy a főmérnökkel egyetemben erőpróbát tegyünk az állami iskolának a Filanda épületből kialakított harmadik tanterme hordképességéről. Mily keserves kezdet volt ez! A tantermeket majdnem úgy kellett kivájni a régi mohós Filanda kőtömegéből, szivekből pedig csak nehezen lehetett kikelteni a muraközi népoktatásügy fejlődése iránti hitet és bizalmat. Egyszer azután összefogott a közoktatási kormány, a vármegyei hatóság, a társadalom és tanítóság buzgalma és áldozatkészsége s az elvetett mag kihajtott egy szép cmbos fává. A régi korhadt ház helyébe egy derék palota épült; a 89 növendékkel megnyitott állami elemi iskola tíz tanerővel működő fiú- és leányiskolává fejlődött. Van ezen kívül Perlaknak gazdasági ismétlő iskolája, iparos tanonciskolája és három óvodája több, mint ezer növendékkel. Mindezeket pedig e percben, midőn a megyei általános tanítói testület először tartja nagygyűlését Perlakon, azért említem fel, hogy rámutassak a viszonyoknak azon - hitem szerint — csodás találkozására, miszerint a perlaki iskolázás történetében simbolizálva van a muraközi népoktatásügy sosa. Mintha mi is erőpróbát tartanánk eddigi munkánk hordképességéről. Elbírja-e a magyar művelődés és érzés szent céljaink fényes templomát? No hát mélyen tisztelt hölgyek és urak, ha a mi buzgalmunk és pályaszeretetünk összekötő kapcsa lesz a közoktatási kormány és társadalom áldozatkészségének, akkor a perlaki ezer növendék legendája ismétlődni fog a muraközi növendékek nemzedékeinek százezreiben és minden községben és minden szívben lesz oltára a közös édesanya, a magyar haza imádott képének ! Nincs több mondani valóm ! A magyar állami és nemzeti egységnek nemes hevülete, áldása és boldogsága férfi koromnak ápolja tovább is e szent lángot a mi sziveinkben Hogy amint a Zala vagy Szala győzőt és hóditót jelentett már a vezérek korában, akkép koszorúzza dicső győzelem a zalamegyei tanítók szellemi munkáját ! Isten áldja Önöket! Kitörő éljenzés kisérte a vármegye köztiszteletben álló tanfelügyelőjének mély érzéssel és szónoki lendülettel elmondott ezt a beszédét. Majd felolvasták dr. Jankovich László gró főispánnak a testület elnökéhez Karlsbadból küldött levelét, melyben megköszönve a közgyűlésre való meghívást, sajnálatának adott kifejezést, hogy az idei közgyűlésen személyesen nem vehet részt. A közgyűlés megéljenezte a főispánt, sajnálattal véve tudomásul elmaradását, majd áttért a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. Waligurszky Antal tantestületi alelnök az egyesület egy évi működését feltüntető, mintaszerű gondossággal és körültekintéssel egybeállított jelentését a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Ezután Nagy Ferenc draskoveczi állami iskolai tanító »A házi és iskolai nevelés napjainkban« címmel igen tanulságos felolvasást tartott és ezt a kiváló fontosságú tanügyi kérdést teljes megvilágításba helyezte. A közgyűlés a felolvasónak jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Ilajgató Sándor nagykanizsai polgári leányiskolai tanárnak »Az állatvédelemről* régebben irt s az egyesület részéről pályadíjjal jutalmazott s a napjainkban napirenden levő állatvédelem kérdését felölelő értekezését Farkas Vilma nagykanizsai állami elemi iskolai tanítónő olvasta fel. A közgyűlés ugy a szerzőnek, mint a felolvasónőnek jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. Egyúttal Békefi Elek zalakoppányi áll. segélyezett községi iskolai igazgatótanítónak indítványára ajánlja a közgyűlés a tantestület tagjainak, hogy egy-egy levelező lapon kérjék Hermann Ottónak a madárvédelemről népszerűen irt, igen tanulságos és az állatvédelem kérdését teljesen felölelő művét a földmivelésügyi minisztertől, melyet ez ingyen ad a levélbeli megkeresésre s tél idején adja át olvasmányul a község gazdáinak, hogy abból közelebbről megismerkedhessenek az állatvédelem kérdésével. Kaán Irma nagykanizsai áll. elemi iskolai tanítónő tartott ezután a növényvédelemről egy gondosan egybeállított, közhelyesléssel találkozott, poétikus felolvasást, melyért kapott sok tapsot és jegyzőkönyvi elismerést. E felolvasással kapcsolatban elfogadta a közgyűlés Péterffy József zalaegerszegi gazdasági iskolai tanítónak azt az indítványát, hogy a téli népies előadások keretébe az előadást tartó tanítók igyekezzenek felvenni az állat-és növényvédelmet, hogy ez úton is rátereljék a köznép figyelmét erre a kiváló fontosságú kérdésre. Az ez után tartott tíz percnyi szünet után Bánkovich János nagykanizsai áll. elemi iskolai tanító »A testi fenyíték az iskolában« címmel ismertette a napirenden levő ezt a padagógiai kérdést nagy alapossággal és szakértelemmel. A közgyűlés köszönetét fejezte ki érte jegyzőkönyvileg. Végül Körmendy Pál langvizi községi iskolai tanítónak a szeretet és bot cii alatt humorosan megírt, általános derültséget keltett értekezését, melyben a tanítókellen a közelmúltban intézett kirohanást éles szarkazmussal ostorozza, olvasta fel Kertész József nagykanizsai izr. polgári iskolai tanár s a közgyűlés mindkettőnek jegyzőkönyvileg köszönetet mondott. A közgyűlés ezután folyó ügyek tárgyalására tért át. Az Eötvös-alap kezelőbizottságának a tanítóknak az Árvaházból kikerült árvái gondozása tárgyában megindított mozgalom ügyét feltüntető felhívását tüzetes tárgyalás végett kiadja a közgyűlés a járásköröknek. Az előértekezlet Kaán Irma, Almásy János és Fles Károly tagokat küldötte ki a pénztár megvizsgálására, melyről a közgyűlésen Kaán Irma tett jelentést, mely szerint a pénztári számadást rendben találták s a pénztári készlet 573 kor. 51 fill. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a bizottság javaslatához képest Kertész József testületi pénztárnoknak a mintaszerűen vezetett számadásért s a pontos kezelésért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő indítványára a közgyűlés abból a ritka ünnepélyből, mely Margitai József csáktornyai tanítóképző intézeti igazgatót családjában lefolyt, nevezett igazgatót átiratban üdvözli, melyért a közgyűlésen jelen volt igazgató meghatva mondott köszönetet. Peczek György alsómuraközi egyházi tanfelügyelő indítványára a közgyűlés a vándortanítás mielőbbi megkezdése tárgyában a kir. tanfelügyelőség utján keresi meg a földmivelésügyi minisztert. Szentgróth város elöljáróságának meghívására a jövő közgyűlés helyéül Szentgróthot jelölték ki. A tantestületi főjegyzőjének tiszteletdíját további rendelkezésig 40 koronában állapították meg. Az alelnöki jelentésben foglalt indítványhoz képest, melyhez hozzászóltak Mencsey Károly, Udvardy Ignác, Békefi Elek, a közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályoknak megfelelőleg a körök tartsák meg évenként a két közgyűlésüket s azok mindegyikén gyakorlati tanítás is legyen. A központot Mencsey Károly indítványára megbízta a közgyűlés, hogy a járáskörök bevonásával intézkedjék az iránt, hogy a tanitók árvaházánál a tantestület alapítványára egy tanuló kijelentessék s egyik szoba ott vármegyénk egy jelesének neve után elvezettessék. Végül Mencsey Károlynak azt az indítványát, hogy a tanitók árvaházával kapcsolatban tanítómenház létesíttessék, hol az elaggott özvegy férfitanitók nyugdíjuk terhére méltányos ellátás és gondozásban részesittessenek, a közgyűlés kiadja tárgyalás végett a járásköröknek. A közgyűlés tárgysorozata kimerítve lévén, elnök köszönetét fejezte ki Perlak város közönségének a szíves vendégláásért s a tanítók ügye iránt tanúsított meleg érdeklődésért s a közgyűlést bezárta, amely az elnök le kes éljenzése mellett délután 31 órakor ért véget. 1 A vizgáz és előállításának telepei i. A vízgáz akkor keletkezik, ha vízgőzt izzó szén fölé vezetnek. A vegyfolyamat a következő: Az izzó szén (coaks, feketeszén, barnaszén) a vízgőzt alkotó részeire bontja: hidrogénre és oxigénre, mimellett az oxigén a szénnel szénoxiddá, illetve széndioxiddá vegyül. A vizgáz valóban hndrogén és szénoxigén gázoknak keveréke csekélyebb széndioxid tartalommal. A vizgáz előállításánál az egész tüzelőanyag gázalakba vezettetik át, míg a közönséges világító gáznál a szénnek csak egy harmad része használható fel. Legkönnyebben lehet vizgázt fekete szénből előállítani de mivel előnyös árban ezt nem mindenütt lehet beszerezni, Strache dr. bécsi műegyetemi tmarnak sikerült a gázelőállitó készülékeket ugy berendezni, hogy barna szénből ugyan oly eredménnyel előállítható a vizgáz. (Városunkhoz legközelebb fekvő barna széntelep Goluboveczen van, ahonnan például a pettaui gázmű is a felhasználandó kőszenet kapja). A vizgát meggyújtva kékes lánggal ég, mely egyáltalában nem kormon s ily állapotban fiítési és motormozgatási célokra közvetlenül használható. ha vele világítani akarunk, akkor izzó testet, az ugy nevezett Auerégőket kell a lángba beigtatni- A vizgáz mellek alkotórészei közül a vasszénoxid miatt a rendes égőket használni nem lehet; azért a fennt nevezett tanár oly égőket szerkesztett, melyek a vizgáznak világítási célokra való felhasználását lehetővé teszik s pedig oly eredménnyel, mely eddig páratlan a világítási technikában. Mert az a magas hőfok, melyet a hidrogén láng előidéz s mely az izzó testet a fehér izzásig hevíti, a fénynek tiszta fehér szint kölcsönöz s az izzó test keménységét is nagyban fokozza. Az a zöldes árnyalat, mely a világító gáz Auer égőiből kiárad, itt nem lép fel. Továbbá teljesen fölösleges az üveghenger, mert az égő szerkezeténél fogva a láng az izzó tesnek megfelelő alakot nyer s a légvonat nem bánthatja. Dacára, hogy a lángnak hőmérséklete igen nagy, mégis igen csekély az a hőmennyiség, mely belőle a világított térbe áramlik. A láng hőmérséklete független az elégett gáz mennyiségétől, de a kisugárzott hőmennyiség függ attól a gázmennyiségtől, mely elég. Márpedig a vízgáznál az elégő gáz mennyisége a fényhatáshoz igen csekély értékű arányban áll, azaz igen kevés gáz használtatik fel igen nagy fény előállításánál. Továbbá elenyésző csekély a széndioxid mennyiség is, mely kőszéngázzal való világításnál leginkább okozza termeknek és szobáknak egészségtelen voltát. Hogy fogalmunk legyen a keletkező széndioxid mennyiségéről, a gáz fogyasztásról, a hősugárzásról és az oxigén elhasználásáról, ide iktatjuk a következő összehasonlító számokat: Egy ezergyertyás láng fogyaszt óránként nyílt kőszéngáz világításnál 91 km., kőszén Auer égőkkel 21 km., Acetylen 07 km., vizgáz Auer égőkkel 17 >m. — Széndioxid keletkezik ugyanabban a sorban : 482 km., 111 km., 200 km., 066 km. Kisugárzott hőmennyiség : 45'500 Cal, 10.500 Cal 8400 Cal, 4250 Cal a villamos izzólámpáknál 2970 Cal, tehát ép oly kevéssé érezhető a vizgázlángok kisugározta hőmennyiség, mint a villamos világitásnál izzólámpákkal.) Az oxigén elhasználása pedig: 111 km., 26 km., 18 km. és 078 km. Mindezen számokból kiviláglik, hogy hygiéniailag a legjobb viszonyok keletkeznek a vizgázzal va ónál. Nem terheli túl keletkezett széngioxiddal a világítástermeket, nem melegít úgy, mint a széngáz s nem rontja a levegőt oxigén felhasználásával. Mivel a vízgázban tartalmazott szénoxid igen nagy mértékben mérges gáz, eleintén vonakodtak annak általános használatától. De a hosszas gyakorlat azt mutatta, hogy a balesetek száma csekélyebb, mint a szerte bevezetett kőzszéngáznál. Ugyanis a vízgáz teljesen szagtalan légnem, de hogy a vezetékekből esetleg kiáramló gázt azonnal észre lehessen venni, azt szagosítani kell. Eleintén használták a merkaptant, de mivel ennek az illata nem eléggé jellegzetes, a jelenben Carbylamint használnak. Ennek a szaga oly átható s oly gyorsan terjed hogy azonnal észre lehet venni. Az előállított vizgázt e vegyületnek gázaival csak kis mennyiségben kell keresni s azonnal ki van zárva annak a lehetősége, hogy a gáz észrevétlenül valamely térbe hatoljon, melyben embereknek lélekzeni kell. Levegővel keverve a vízgáz is robbanó elegyet képez, csakhogy a robbanási esélyek sokkal kedvezőbbek a kőszéngáznál. Mert míg az utóbbiból már 6—8 térfogat százalék elégséges, hogy a robbanás lehetősége beálljon, addig a vízgáz csak 12—14 térfogati százalék keverés mellett gyullad meg. Oe csekély gázfogyasztásnál, mint amilyennel a világításnál szembe állunk, igen csekély hőmennyiség keletkezik, de a fogyasztás nagyobbításánál valóban teljesen telzésünktől függ, hogy mennyi hőmennyiséget akarunk előállítani. Azért a vizgáz ipari célokra, gázmotorok hajtására, fűtésre és főzésre kitűnően alkalmazható. Mivel a vizgáz lángja minden kormozás nélkül ég és a szobafűtésnél a keletkezett hőmennyiség 90 °/o-a, főzőtűzhelyeknél a hőmennyiség 50 °/o-a tényleg eredeti céljára felhasználható, olcsóbb és jobb fűtési anyag nem is képzelhető. Ez annál inkább kitűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a jelenleg dívó fűtésnél a keletkezett, hőmennyiségnek csak 15% kősz ónkályhákban, főzőtűzhelyeknél pedig csak 3 °/o-a használtatik föl. A gázzal való főzésnél nagy megtakarítás érhető el azzal, hogy egy fazék hevítésre való gázlángot csak addig hagyunk égni, mig az étel benne nem kész s a csap félre való fordítása által azonnal meg is szüntethetjük a hevítést. A gazdaasszonyok tisztaság szeretete is nagy tetszéssel fogadná ez újítást, mert nagy időmegtakarítás áll elő abban a körülményben, hogy az edényeket kívülről soha súrolni vagy tisztítani nem kell, mert a koromnak a nyoma sem rakódik le. Különben a fém- és üvegiparban kitűnő szolgálatikat tehet a vízgáz, mert oly magas i hőfokot idéz elő, mely például a platinadrót olvasztására teljesen elégséges. Továbbá olcsó üzemű gázvasutak motorjainak hajtására könnyen alkalmazható, és e tekintetben a vi.gáznak még igen nagy jövője van (Már látom a városi téglavetőből a kert anyagot ily olcsó vasúton szállítani a pályaház felé). Hogy a vízgáz előállítási költsége milyen csekély máz világításra, szolgáló készülékek mellett, a következő összehasonlításból tűnik ki : Ezer gyertya fényerejű lángnál óránkat fogyaszt nyílt kőszéngáz 9.1 km. a 3.3 kg azaz 30 kg, Acetylon 0.7 km á 33,0 kg azaz 23 kg, vizgáz 1.7 km á 0.5 kg azaz 0.85 kg kőszenet. (Folytatjuk.) Az ideges társadalom, Európa legtöbb népességi rétegének folyton növekvő idegessége a szociálpolitikusok, hőcsészék és orvosok legkomolyabb tanulmánytárgyát képezi. Ez a borzasztó kulturbetegség az öngyilkosságok és elmebajok szaporodásában, a spekuláció lázban, az újdonságok után alá fáradhatlan hajszában és ezer más beteges tünetekbe