Zalamegye, 1901. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

A megyei tanítók közgyűlése. A » Zalamegyei Általános tanitótestület« évi rendes közgyűlését 1. hó á-én tartotta Perlakon Szalay Sándor testületi elnöknek elnöklete alatt a megyebeli tanítók szép számú részvétele mellett. A közgyűlést megelőzőleg 8 órakor ünnepélyes Yeni Sancte volt, amelyet Varga József plébános tartott; utána a vármegye tanítósága lerótta a kegyelet adóját a h­aza nagy vértanújának, Gáspárics Márk szentferencrendű szerzetesnek emléke iránt, koszorút helyezvén emlék­oszlopára, miről lapunk más helyén szólunk. A közgyűlést a perlaki társaskör helyiségében 9 órakor nyitotta meg Szalay Sándor tantestületi megnyitó beszédében megemlékezett a napirenden elnök­­ levő országos tanügyi kérdésekről, melyek éveken keresztül érlelődtek s melyek közül nem egyhez évekkel e vármegye tanítósága is szolgáltatta az anyagot; ezelőtt szólt arról az­­ örvendetes dologról, hogy míg egy negyed szá­zad előtt a tanügyi dolgokkal csak szaklapok foglalkoz­tak, addig ma a napisajtó nap-nap után nemcsak meg­emlékezik, hanem egyúttal tüzetes megbeszélés tárgyává is teszi a tanügy terén felmerülő eszméket; jól­eső örömmel mutatott rá arra a meleg érdeklődésre, mely­­­vel a nagy közönség a tanítók munkáját kiséri és igyek­szik kivenni a nevelés munkájából a maga részét; mind­ezeknek az örvendetes jelenségeknek folyományaként jelzi a tanügy arany korszakának a hajnalhasadását, amely­nek teljes kibontakozásához elengedhetetlen feltételül "fűzi az egészséges tanítói­ közszellemet, amelynek minél nagyobb mérvben való ápolására hívta fel a vármegye tanítóságát; végül üdvözölte a közgyűlésen megjelent vendégeket. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után szót kért dr. Ruzsicsk­a Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő s nála megszokott ékesszólással elmondott következő beszédben foglalta egybe s adta elő a határ­szélen oly nagy fontosságú perlaki állami iskolának tör­ténetét : Engedjék meg, hogy hosszú szónoklat helyett egy rövid visszaemlékezést beszéljek el Önöknek Én 17 esztendővel ezelőtt, tehát 1884. július ha­vában történt, hogy zalavármegyei tanfelügyelői állásomat elfoglalva, még az első tollvonást is alig tettem meg irodámban, amidőn a vármegye akkori alispánjának táv­irata Perlakra szólított, hogy a főmérnökkel egyetemben erőpróbát tegyünk az állami iskolának a Filanda épület­ből kialakított harmadik tanterme hordképességéről. Mily keserves kezdet volt ez! A tantermeket majd­nem úgy kellett kivájni a régi mohós Filanda kőtöme­géből, szivekből pedig csak nehezen lehetett kikelteni a muraközi népoktatásügy fejlődése iránti hitet és bi­zalmat. Egyszer azután összefogott a közoktatási kormány, a vármegyei hatóság, a társadalom és tanítóság buzgalma és áldozatkészsége s az elvetett mag kihajtott egy szép cmbos fává. A régi korhadt ház helyébe egy derék palota épült; a 89 növendékkel megnyitott állami elemi iskola tíz tanerővel működő fiú- és leányiskolává fejlődött. Van ezen kívül Perlaknak gazdasági ismétlő iskolája, iparos tanonciskolája és három óvodája több, mint ezer nö­vendékkel. Mindezeket pedig e percben, midőn a megyei ál­talános tanítói testület először tartja nagygyűlését Perla­kon, azért említem fel, hogy rá­mutassak a viszonyoknak azon - hitem szerint — csodás találkozására, miszerint a perlaki iskolázás történetében simbolizálva van a mura­közi népoktatásügy so­sa. Mintha mi is erőpróbát tartanánk eddigi munkánk hordképességéről. Elbírja-e a magyar művelődés és érzés szent céljaink fényes templomát­? No hát mélyen tisztelt hölgyek és urak, ha a mi buzgalmunk és pályaszeretetünk összekötő kapcsa lesz a közoktatási kormány és társadalom áldozatkészségének, akkor a perlaki ezer növendék legendája ismétlődni fog a muraközi növendékek nemzedékeinek százezreiben és minden községben és minden szívben lesz oltára a közös édesanya, a magyar haza imádott képének ! Nincs több mondani valóm ! A magyar állami és nemzeti egységnek nemes hevülete, áldása és boldogsága férfi koromnak ápolja tovább is e szent lángot a mi sziveinkben Hogy amint a Zala vagy Szala győzőt és hóditót jelentett már a vezérek korában, akkép koszorúzza dicső győzelem a zalamegyei tanítók szellemi munkáját ! Isten áldja Önöket! Kitörő éljenzés kisérte a vármegye köztiszteletben álló tanfelügyelőjének mély érzéssel és szónoki lendület­tel elmondott ezt a beszédét. Majd felolvasták dr. Jankovich László gró főispán­nak a testület elnökéhez Karlsbadból küldött levelét, melyben megköszönve a közgyűlésre való meghívást, sajnálatának adott kifejezést, hogy az idei közgyűlésen személyesen nem vehet részt. A közgyűlés megéljenezte a főispánt, sajnálattal véve tudomásul elmaradását, majd áttért a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. Waligurszky Antal tantestületi alelnök az egyesület egy évi működését feltüntető, mintaszerű gondossággal és körültekintéssel egybeállított jelentését a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Ezután Nagy Ferenc draskoveczi állami iskolai ta­nító »A házi és iskolai nevelés napjainkban« címmel igen tanulságos felolvasást tartott és ezt a kiváló fon­tosságú tanügyi kérdést teljes megvilágításba helyezte. A közgyűlés a felolvasónak jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Ilajgató Sándor nagykanizsai polgári leányiskolai tanárnak »Az állatvédelemről* régebben irt s az egye­sület részéről pályadíjjal jutalmazott s a napjainkban napi­renden levő állatvédelem kérdését felölelő értekezését Farkas Vilma nagykanizsai állami elemi iskolai tanítónő olvasta fel. A közgyűlés ugy a szerzőnek, mint a felol­vasónőnek jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. Egyúttal Békefi Elek zalakoppányi áll. segélyezett községi iskolai igazgatótanítónak indítványára ajánlja a köz­gyűlés a tantestület tagjainak, hogy egy-egy levelező lapon kérjék Hermann Ottónak a madárvédelemről nép­szerűen irt, igen tanulságos és az állatvédelem kérdését teljesen felölelő művét a földmivelésügyi minisztertől, melyet ez ingyen ad a levélbeli megkeresésre s tél ide­jén adja át olvasmányul a község gazdáinak, hogy abból közelebbről megismerkedhessenek az állatvédelem kér­désével. Kaán Irma nagykanizsai áll. elemi iskolai tanítónő tartott ezután a növényvédelemről egy gondosan egybe­állított, közhelyesléssel találkozott, poétikus felolvasást, melyért kapott sok tapsot és jegyzőkönyvi elismerést. E felolvasással kapcsolatban elfogadta a közgyűlés Péterffy József zalaegerszegi gazdasági iskolai tanítónak azt az indítványát, hogy a téli népies előadások keretébe az előadást tartó tanítók igyekezzenek felvenni az állat-és növényvédelmet, hogy ez úton is rá­tereljék a köz­nép figyelmét erre a kiváló fontosságú kérdésre. Az ez után tartott tíz percnyi szünet után Bán­­kovich János nagykanizsai áll. elemi iskolai tanító »A testi fenyíték az iskolában« címmel ismertette a napirenden levő ezt a padagógiai kérdést nagy alapossággal és szak­értelemmel. A közgyűlés köszönetét fejezte ki érte jegy­zőkönyvileg. Végül Körmendy Pál langvizi községi iskolai tanító­nak a szeretet és bot ci­i alatt humorosan megírt, álta­lános derültséget keltett értekezését, melyben a tanítók­ellen a közel­múltban intézett kirohanást éles szarkaz­mussal ostorozza, olvasta fel Kertész József nagykanizsai izr. polgári iskolai tanár s a közgyűlés mindkettőnek jegyzőkönyvileg köszönetet mondott. A közgyűlés ezután folyó ügyek tárgyalására tért át. Az Eötvös-alap kezelőbizottságának a tanítóknak az Árvaházból kikerült árvái gondozása tárgyában megindí­tott mozgalom ügyét feltüntető felhívását tüzetes tárgya­lás végett kiadja a közgyűlés a járásköröknek. Az előértekezlet Kaán Irma, Almásy János és Fles Károly tagokat küldötte ki a pénztár megvizsgálására, melyről a közgyűlésen Kaán Irma tett jelentést, mely szerint a pénztári számadást rendben találták s a pénz­tári készlet 573 kor. 51 fill. A közgyűlés a jelentést tu­domásul vette s a bizottság javaslatához képest Kertész József testületi pénztárnoknak a mintaszerűen vezetett számadásért s a pontos kezelésért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő indítványára a közgyűlés abból a ritka ünnepélyből, mely Margitai József csáktornyai tanítóképző intézeti igazgatót családjában lefolyt, nevezett igazgatót átiratban üdvözli, melyért a közgyűlésen jelen volt igazgató meghatva mon­dott köszönetet. Peczek György alsómuraközi egyházi tanfelügyelő indítványára a közgyűlés a vándortanítás mielőbbi meg­kezdése tárgyában a kir. tanfelügyelőség utján keresi meg a földmivelésügyi minisztert. Szentgróth város elöljáróságának meghívására a jövő közgyűlés helyéül Szentgróthot jelölték ki. A tantestületi főjegyzőjének tiszteletdíját további ren­delkezésig 40 koronában állapították meg. Az alelnöki jelentésben foglalt indítványhoz képest, melyhez hozzászóltak Mencsey Károly, Udvardy Ignác, Békefi Elek, a közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabá­lyoknak megfelelőleg a körök tartsák meg évenként a két közgyűlésüket s azok mindegyikén gyakorlati tanítás is legyen. A központot Mencsey Károly indítványára megbízta a közgyűlés, hogy a járáskörök bevonásával intézkedjék az iránt, hogy a tanitók árvaházánál a tantestület ala­pítványára egy tanuló kijelentessék s egyik szoba ott vármegyénk egy jelesének neve után elvezettessék. Végül Mencsey Károlynak azt az indítványát, hogy a tanitók árvaházával kapcsolatban tanítómenház létesít­tessék, hol az elaggott özvegy férfitanitók nyugdíjuk ter­hére méltányos ellátás és gondozásban részesittessenek, a közgyűlés kiadja tárgyalás végett a járásköröknek. A közgyűlés tárgysorozata kimerítve lévén, elnök köszönetét fejezte ki Perlak város közönségének a szíves vendégláásért s a tanítók ügye iránt tanúsított meleg érdeklődésért s a közgyűlést­ bezárta, amely az elnök le kes éljenzése mellett délután 3­1 órakor ért véget. 1 A vizgáz és előállításának telepei­ i. A vízgáz akkor keletkezik, ha vízgőzt izzó szén fölé vezetnek. A vegyfolyamat­ a következő: Az izzó szén (coaks, feketeszén, barnaszén) a vízgőzt alkotó részeire bontja: hidrogénre és oxigénre, mimellett az oxigén a szénnel szénoxiddá, illetve széndioxiddá vegyül. A vizgáz valóban hn­drogén és szénoxigén gázoknak keve­réke csekélyebb széndioxid tartalommal. A vizgáz előállí­tásánál az egész tüzelő­anyag gázalakba vezettetik át, míg a közönséges világító gáznál a szénnek csak egy harmad része használható fel. Legkönnyebben lehet vizgázt fekete szénből előállítani de mivel előnyös árban ezt nem mindenütt lehet besze­rezni, Strache dr. bécsi műegyetemi tmarnak sikerült a gázelőállitó készülékeket ugy berendezni, hogy barna szénből ugyan oly eredménnyel előállítható a vizgáz. (Városunkhoz legközelebb fekvő barna széntelep Golubo­veczen van, a­honnan például a pettaui gázmű is a fel­használandó kőszenet kapja). A vizgát meggyújtva kékes lánggal ég, mely egy­általában nem kormon s ily állapotban fiítési és motor­mozgatási célokra közvetlenül használható. h­a vele vilá­gítani akarunk, akkor izzó testet, az ugy nevezett Auer­égőket kell a lángba beigtatni- A vizgáz mellek alkotó­részei közül a vasszénoxid miatt a rendes égőket használni nem lehet; azért a fennt nevezett tanár oly égőket szer­kesztett, melyek a vizgáznak világítási célokra való fel­használását lehetővé teszik s pedig oly eredménnyel, mely eddig páratlan a világítási technikában. Mert az a magas hőfok, melyet a hidrogén láng előidéz s mely az izzó testet a fehér izzásig hevíti, a fénynek tiszta fehér szint kölcsönöz s az izzó test ke­ménységét is nagyban fokozza. Az a zöldes árnyalat, mely a világító gáz Auer égőiből kiárad, itt nem lép fel. Továbbá teljesen fölösleges az üveghenger, mert az égő szerkezeténél fogva a láng az izzó tesnek megfelelő alakot nyer s a légvonat nem bánthatja. Dacára, hogy a lángnak hőmérséklete igen nagy, mégis igen csekély az a hőmennyiség, mely belőle a világított térbe áramlik. A láng hőmérséklete független az elégett gáz mennyiségétől, de a kisugárzott hőmennyi­ség függ attól a gázmennyiségtől, mely elég. Már­pedig a vízgáznál az elégő gáz mennyisége a fényhatáshoz igen csekély értékű arányban áll, azaz igen kevés gáz használtatik fel igen nagy fény előállításánál. Továbbá elenyésző csekély a széndioxid mennyiség is, mely kő­széngázzal való világításnál leginkább okozza termeknek és szobáknak egészségtelen voltát. Hogy fogalmunk legyen a keletkező széndioxid mennyiségéről, a gáz fogyasztás­ról, a hősugárzásról és az oxigén elhasználásáról, ide iktatjuk a következő összehasonlító számokat: Egy ezer­gyertyás láng fogyaszt óránként nyílt kőszéngáz világí­tásnál 9­1 km., kőszén Auer égőkkel 2­1 km., Acetylen 0­7 km., vizgáz Auer égőkkel 17 >m. — Széndioxid keletkezik ugyanabban a sorban : 4­82 km., 111 km., 2­00 km., 0­66 km. Kisugárzott hőmennyiség : 45'500 Cal, 10.500 Cal 8400 Cal, 4250 Cal a villamos izzólámpáknál 2970 Cal, tehát ép oly kevéssé érezhető a vizgázlángok kisu­gározta hőmennyiség, mint a villamos világitásnál izzó­lámpákkal.) Az oxigén elhasználása pedig: 111 km., 2­6 km., 1­8 km. és 0­78 km. Mind­ezen számokból kiviláglik, hogy hygiéniailag a legjobb viszonyok keletkeznek a vizgázzal va ó­nál. Nem terheli túl keletkezett széngioxiddal a világítás­terme­ket, nem melegít úgy, mint a széngáz s nem rontja a levegőt oxigén felhasználásával. Mivel a vízgázban tartalmazott szénoxid igen nagy mértékben mérges gáz, eleintén vonakodtak annak álta­lános használatától. De a hosszas gyakorlat azt mutatta, hogy a balesetek száma csekélyebb, mint a szerte be­vezetett kőzszéngáznál. Ugyanis a vízgáz teljesen szag­talan légnem, de hogy a vezetékekből esetleg kiáramló gázt azonnal észre lehessen venni, azt szagosítani kell. Eleintén használták a merkaptant, de mivel ennek az illata nem eléggé jellegzetes, a jelenben Carbylamint­ használnak. Ennek a szaga oly átható s oly gyorsan terjed hogy azonnal észre lehet venni. Az előállított viz­gázt e vegyületnek gázaival csak kis mennyiségben kell keresni s azonnal ki van zárva annak a lehetősége, hogy a gáz észrevétlenül valamely térbe hatoljon, melyben embereknek lélekzeni kell. Levegővel keverve a vízgáz is robbanó elegyet ké­pez, csakhogy a robbanási esélyek sokkal kedvezőbbek a kőszéngáznál. Mert míg az utóbbiból már 6—8 térfo­gat százalék elégséges, hogy a robbanás lehetősége be­álljon, addig a vízgáz csak 12—14 térfogati százalék keverés mellett gyullad meg. Oe csekély gázfogyasztásnál, mint a­milyennel a világításnál szembe állunk, igen csekély hőmennyiség keletkezik, de a fogyasztás nagyobbításánál valóban telje­sen tel­zésünktől függ, hogy mennyi hőmennyiséget aka­runk előállítani. Azért a­­ vizgáz ipari célokra, gázmotorok hajtására, fűtésre és főzésre kitűnően alkalmazható. Mivel a vizgáz lángja minden kormozás nélkül ég és a szoba­fűtésnél a keletkezett hőmennyiség 90 °/o-a, főzőtű­zhelyek­nél a hőmennyiség 50 °/o-a tényleg eredeti céljára felhasz­nálható, olcsóbb és jobb fűtési anyag nem is képzelhető. Ez annál inkább kitűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a jelenleg dívó fűtésnél a keletkezett, hőmennyiségnek csak 15% kősz ónkályhákban, főzőtűzhelyeknél pedig csak­ 3 °/o-a használtatik föl. A gázzal való főzésnél nagy megtakarítás érhető el azzal, hogy egy fazék hevítésre való gázlángot csak addig hagyunk égni, mig az étel benne nem kész s a csap félre való fordítása­ által azonnal meg is szüntethetjük a hevítést. A gazdaasszonyok tisztaság szeretete is nagy tet­széssel fogadná ez újítást­, mert nagy időmegtakarítás áll elő abban a körülményben, hogy az edényeket kívülről soha súrolni vagy tisztítani nem kell, mert a koromnak a nyoma sem rakódik le. Különben a fém- és üvegipar­ban kit­űnő szolgálatikat tehet a vízgáz, mert oly magas i hőfokot idéz elő, mely például a platinadrót olvasztására teljesen elégséges. Továbbá olcsó üzemű­ gázvasutak motorjainak haj­tására könnyen alkalmazható, és e tekintetben a vi.gáz­nak még igen nagy jövője van (Már látom a városi tégla­vetőből a kert anyagot ily olcsó vasúton szállítani a pályaház felé). Hogy a vízgáz előállítási költsége milyen csekély máz világításra, szolgáló készülékek mellett, a következő összehasonlításból tűnik ki : Ezer gyertya fényerejű lángnál óránk­at fogyaszt nyílt kőszéngáz 9.1 km. a 3.3 kg azaz 30 kg, Acetylon 0.7 km á 33,0 kg azaz 23 kg, vizgáz 1.7 km á 0.5 kg azaz 0.85 kg kőszenet. (Folytatjuk.) Az ideges társadalom, Európa legtöbb népességi rétegének folyton növekvő idegessége a szociálpolitikusok, hő­csészék és orvosok legkomolyabb tanulmánytárgyát képezi. Ez a borzasztó kulturbetegség az öngyilkosságok és elmebajok szaporodá­sában, a spekuláció lázban, az újdonságok után­­ alá fáradhatlan hajszában és ezer más beteges tünetekbe

Next