Zalamegyei Ujság, 1924. szeptember (7. évfolyam, 222. szám)
1924-09-28 / 222. szám
VII. évfolyam 222. szám. Fára 2000 korona Vasárnap, 1924 szeptember 28. ZAUMEGYEI ÚJSÁG cs síelés lerkettje PESTHY JENŐ. ~*fony ■HHR ■ iái ■* Szerkeszti .th Lajos-attia 12. t/s XI adóhivatal. Budapest! szerkmtőség . uhenyi-tér b. szám. m R5kk Szilárd.0 39. es kiadóhivatal: Keszthelyi fiókkiadóhivatal és a helyi szerkesztőség ; t Kisfaludy utca 15. szám. Zalacsá; »XAI NAPILAP Megjelenik hétfő és szt ílinepet követő nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: egy hónapra 30000 korona negyedévre 90000 korona Szerkesztőségi telefon : 183. Kiadóhivatali telefon : 67. Tapolcai szerkesztőség és fiókkiadóhivatal Tapolcza, Bacsányi utca 5. Budapesti telefon József 3—55. Névtelen levelekre nem válaszolunk. — Kéziratokat nem adunk vissza. Eszük ágában sincs a bíróság előtt megjelenni a bécsi emigránsoknak — jelentette ki Peyer Károly főelvtárs, akinek pedig a jólértesültségét nekünk kétségbe vonni nincs is okunk, már csak azért se, mert hiszen a főelvtársnak az emigrációval fenntartott érzelmi és politikai összeköttetései közismertek. Tehát Garami és társai nem fognak megjelenni bűnpörük tárgyalásán és Peyer főelvtárs mindjárt meg is mondja, hogy miért: „Ők majd akkor fognak visszajönni, ha itt politikai irányváltozás lesz, ami remélhetőleg hamar bekövetkezik. Akkor azonban mások fognak a vádlottak padjára kerülni. Sohasem tartottuk Peyer főelvtársat döntő politikai tényezőnek, de ennél a hencegve fenyegető kijelentésnél meg kell állnunk egy pillanatra, mert ez az önfeledt nyilatkozat elárulja azt a vérmes illúziót, amelyben a destrukció lovagjai rinyatják magukat. „A politikai irányváltozás, amely remélhetőleg hamarosan bekövetkezik . Ez hát az álmok álma, amelynek közeli megvalósulását jósolja a főelvtárs. Most aztán már sok mindent megértünk, ami ezelőtt titok volt előttünk. Megértjük azt is, miért olyan hangosak azok, akik röviddel előbb még a hangokat sem merték hallatni. A közeli uralomváltozásnak illúziója erősítette meg a hangjukat úgy, hogy szinte fülsiketítő az a hangverseny, amelyet a destrukció atyamestereitől kezdve le a legutolsó kis vidéki sajtópatkányig a skála összes hangjain át itt végigüvöltenek. A múlt években elért apróbb sikerek, az amnesztiák, a fogolytábor feloszlatása, a legutóbbi választások tapasztalatai és most legújabban a szovjettel való megegyezés, továbbá Herriot és Macdonald és a kormány gyöngesége adták az alapot arra, hogy most már itt közeli irányváltozásról nyíltan beszéljenek. Ám azok az urak, akik magukat már a miniszteri székekben, a mai nemzeti irányzat embereit pedig a vádlottak padján képzelik, elfeledik azt, hogy 1918 október óta nagyot változott a világ. Az átkos forradalom és következményeinek emléke még sokkal mélyebben él a magyar szívekben, semhogy a destrukció nemzetgyilkoló törekvései itt újból diadalt arathatnának. A nemzetnek kinyílt a szeme és a konszolidáció verejtékkel megépített útjáról nem fog ismét a forradalmak vért és könnyet, nyomort és kétségbeesést jelentő ingoványára lépni. Nagyon tévednek ezek az urak, akik a kormány gyöngeségéből már közeli győzelmük dáridójára készülnek. Mert akármilyen gyönge is a kormány, erős a magyar nép. És ha most eltűri is még a patkányok mozgolódását egy bizonyos határig, elég ereje lesz odúikba visszaverni őket, ha fickándozásuk tűrhetetlenné válik. Az a közeli rendszerváltozás tehát, amelyet Peyer főelvtárs remél, jámbor utópia és vörös illúzió. A Joloakák patkánynemzetsége csak egyszer ülhetett fel a nemzet nyakára. Ebből a vérmes illúzióból majd kigyógyitja őket az élni akaró nemzet. (P y) A folyó évi jövedelem- és vagyonadó rendelettervezete a minisztertanács előtt. A tervezet ügyében október 1-re összehívják a 33-as bizottságot. A jövedelemadó kulcsát a tervezet túl magasan állapítja meg. Budapest, szept. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson ismertette azt az indítványtervezetet, amelyet a jövedelem és vagyonadó 1924. évi fizetése tárgyában az október 1-re összehívandó 33-as bizottság elé kíván terjeszteni. A rendelet általános érdekű főbb rendelkezései a következők: Nem fizet jövedelmi adót, akinek 1923. évben az összes adóköteles jövedelme nem volt 800 aranykorona. A ' K^a szolgál’-kban alkalma.onak. szolgálati illetménye nem esik jövedelmi adó alá. A magánalkalmazottak és lelkészeké csak akkor, ha jövedelmük a 2400 aranykoronát meghaladja. A rendelet részletesen szabályozza a földek után fizetendő jövedelmi adót, amely a következő: 15—20 holdig terjedő ingatlanoknál az adó 801—1200 aranykorona, 20—25 holdig 1100—1500 aranykorona, 45—50 holdig 2100—3000 aranykorona, 90—100 holdig 3600—5000 aranykorona. A 100 holdnál nagyobb ingatlanoknál 30—500 aranykorona jövedelmet kell vennie holdanként. Vagyonadót csak az fizet, akinek a vagyona 1923. december végén legalább 4000 aranykorona értékű volt. A jövedelemadó kulcsa a következő: 500 jj aranykorona jövedelem után fél aranykorona (1 száz.), 800 4—4 és 1j arany- jj korona jövedelem után 11 és fél—12 j aranykorona (13 száz.), 1000 aranykorona után 15—15 és fél aranykorona (1 és fél száz.), 2000 után 40 -45 j aranykorona (2 száz.), 10.000 arany- 5 J korona után 500—550 aranykorona (5 száz.), 20.000 aranykorona jövedelem után 1340—1400 aranykorona ( és egynegyed száz.), 100.000 aranykorona után 20—22000 aranykorona (20 száz.), 150.000 aranykorona jövedelem után 46200—50800 aranykorona (30 száz.), 200.000 aranykorona jövedelem után 80-88000 aranykorona (40 százalék). Akinek 3—5 családtagja van, egy fokozattal, akinek 6 vagy ennél több családtagja van, két fokozattal alacsonyabb adótételt fizet. A Vagyoniány kulcsa a következő: 5000 aranykorona vagyonérték után 5 aranykorona (0-1 százalék), 10.000 aranykorona vagyonérték után 10 aranykorona (0.1 száz.), 100.000 aranykorona után 100 aranykorona (0.1 száz.), 200.000 aranykorona értékű vagyon után 220 aranykorona (0.11 száz.), 400.000 aranykorona vagyon után 480 aranykorona (0. 12 száz.), 1 millió aranykorona vagyon után 1500 (0-15 száz.), 2 millió aranykorona vagyon után 4000 arany-korona (0-2 száz.), 10 millió után 50.000 aranykorona (0.5 száz.), 12 millió után 172.000 aranykorona (0.6 száz.), 16 millió után 160.000 aranykorona (1 száz.). A fizetésnél az a fél, aki a közszemlére való kitétellel egyidejűleg kap fizetési meghagyást, az ellen fellebbezéssel élhet a felszólalási bizottsághoz. Aki a fizetési meghagyást 1924. novembe 1-ig megkapta, az az előző pont szerint fel nem függesztett adót 1924. nov. 15-ig köteles befizetni. Aki a fizetési meghagyást november elseje után kapja, az a kézbesítéstől számított 15 napon belül köteles fizetni. Megjelent a községeket szanáló rendelet. Bpest, szept. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény értelmében a belügyminiszter két rendeletet bocsátott ki a kis és nagyközségek háztartásának vezetésére és pénzügyi egyensúlyának helyreállítására vonatkozólag. Hogyan kell elkészíteni a költségvetést ? A községek háztartását szabályozó rendeletben a miniszter elrendeli, hogy a községeknek egész évi költségvetést kell készíteni és hozzá egy átnézeti kimutatást csatolni, amely felöleli a bevételi forrásokat a jövedelemszedési jogosítványokat, a községi üzemeket, vállalatokat, a községi alkalmazottak járandóságának fedezésére adott állami hiteleket és a kiadásokat. Foglalkozik a rendelet a községi költségvetés kiadásainak fedezetével. A kiadások fedezetéül az 5 százalékos kereseti adó jövedelmek és azon bevételek jöhetnek számításba, amelyeket a község bevételi forrásai közé vesz fel. A községek a szükséghez képest pótadót is vethetnek ki, de az legfeljebb 50 százalékos lehet. A községi költségvetést a községi jegyző minden évben oly időben köteles összeállítani, hogy a képviselőtestület által letárgyalt költségvetés az esetleges fellebbezésekkel együtt legkésőbb szeptember végén a főszolgabíróhoz beterjeszthető legyen. A főbíró köteles a költségvetést, saját véleményével együtt, jóváhagyás végett az alispánhoz felterjeszteni. A költségvetés felülvizsgálása és jóváhagyása az alispán feladata, aki jóváhagyhatja, kiegészítheti a költségvetést, vagy annak jóváhagyását megtagadhatja. A jóváhagyás megtagadása ellen a község a belügyminiszterhez fellebbezhet. A jegyző felelőssége: A költségvetés terhére történő utalványozás csak a vezető községi jegyző ellenjegyzése mellett történhetik, aki fegyelmileg felelős a költségvetés pontos betartásáért, sőt anyagi kártérítéssel is tartozik. A zárszámadások. A községi zárszámadásokat a vezető jegyző fél éven belül tartozik elkészíteni és a képviselőtestület elé terjeszteni. A zárszámadás a főbíróhoz, innét pedig az alispánhoz terjesztendő, aki a zárszámadást egy éven belül megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a községet értesíti. A költségvetésbe a bevételi és kiadási tételeket aranykoronában kell felvenni. Az utalványozás aranykoronában, a befizetés és kifizetés pedig papírkoronában történik. A rendelet kihirdetése napján lép életbe és hatálya 1924 június 1-től visszamenőleg kezdődik. A pénzügyi egyensúly helyreálllítása. A második rendelet a nagyközségek pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról szól és hivatkozik a szanálási törvényre, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a községek pénzügyi egyensúlyának helyreállítása céljából a szükséges intézkedéseket megtegye. A B) lista a községekben* A községek és körjegyzőségek kötelesek alkalmazottaik létszámát felülvizsgálat alá venni és minden olyan állást, amely nem feltétlenül szükséges, megszüntetni. Ha valamely község alkalmazottainak létszámát nem csökkenti, vagy a'H0Számcsökkentés' nem kellőség hajtja végre, a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg. A létszámcsökkentést elsősorban a megüresedett állások megszüntetésével kell végrehajtani. Azok a községi alkalmazottak, akiknek az új szabályzat értelmében rendes fizetésük van, ezen felül más illetményt sem pénzben, sem természetben nem kaphatnak. A hivatalos átalány megszűnik és az ily természetű szükségletek fedezetére szolgáló összeg a költségvetés dologi kiadásai közé lesz felvéve. A rendelet kihirdetése napján lép életbe és ezzel a vele ellentétes intézkedések hatálya megszűnik. Belpolitikai hírek. A borexport a minisztertanácsban. Bpest, szept. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A tegnapi minisztertanács foglalkozott a vámkülföldről visszaérkező borok behozatalának kérdésével. A minisztertanács úgy döntött, hogy a vámhivatalok utasítandók lesznek, hogy a térfi árut és a visszaérkező borküldeményeket vámmentes behozatali engedély nélkül ne kezeljék, hanem a vonatkozó konkrét kérelmeket a pénzügyminisztériumhoz terjesszék be. Lendvai István Bpest, szept. 27. beszámolója. Lendvai István nemzetgyűlési képviselő folyó hó 28-án, vasárnap délelőtt beszámolót tart Czegléden. A beszámolóval kapcsolatban megtartandó népgyűlés szónokai Gömbös Gyula, Friedrich István, Haller István, Zsilinszky Endre, Kádár Lehel és mások lesznek. Tanácskozások a tisztviselői illetményekről. Budapest, szept. 27. Ma délelőtt bizalmas tanácskozás volt előbb a kultuszminisztériumban, majd az igazságügyminisztériumban a Kansz vezetőségének tagjai között. A tanácskozásról és tisztviselőket érdeklő kérdésekről Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta egyik esti lap munkatársának: — Mindenekelőtt az október havi illetmények kiutalásáról volt szó. A fizetéseket október 1-én nem az állam-