Zalamegyei Ujság, 1926. április-május (9. évfolyam, 87-120. szám)
1926-04-18 / 87. szám
IX. évfolyam 87. szám. 3%m £ Ma Ara 2000 korona Vasárnapi 1926 április 18. FeSdős szerkesztős PESTHY PÁL dr. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 6. Telefon: 67. szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümegi u. 7. sz. Sümeg, Kisfaludy u. 17. sz. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona negyedévre 90.000 korona. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratokat nem adunk vissza. 5 r A miniszteri tanács még nem döntött a fporthelyyiségek felszabadítása ügyében. Bpest, ápr. 17. Az egész fővárosi és a vidéki sajtó legnagyobb része ma azt közölte, hogy a kormány a tegnap esti minisztertanácson hozzájárult a kereskedelemügyi miniszter előterjesztéséhez és a bolthelyiségek forgalmának felszabadítását 1926 november 1 - ére halasztotta. Ezen közlésekkel szemben Fuss József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a minisztertanács még nem döntött ebben az ügyben. A kormány a jövő hét elején bocsátja ki a bolthelyiségek forgalmára vonatkozó rendeletét. Politizáló hadsereg, Belgrád, április. Az Uzunovics-kormány életét politikai körökben, újjáalakulása ellenére sem tartják hosszú életűnek, hanem csupán átmenetnek arra, hogy Pasics visszatérjen. Mindenki úgy látja a helyzetet, hogy Pasics csak azért adta át helyét Uzunovicsnak, hogy az, mint az ő legrégibb és legintimebb barátja, likvidálja a fia panamáiból keletkezett botrányokat. Mert Pasicsnak régi barátja a mostani miniszterelnök, azért várja tőle, hogy az ő érdekeinek megfelelően fogja ezt az ominózus ügyet nyugvópontra juttatni. Ugyanígy fogják fel a helyzetet az ellenzéki pártok is. Pribicsevics ezt a kijelentést tette az új kormányról: nem lehet beszélni Uzunovics kormányáról, mert ez a régi kabinet, amelynek levágták a fejét és ezért életképtelen. Egyébként az Uzunovics-kormány silány kormány, amelyet csak egy kicsit meg kell piszkálni, hogy összeroppanjon. Spaha, a muzulmánok vezére, olyan kijelentést tett, hogy ez a komány csak személyváltozással jár, de nem egyúttal rendszerváltozással is, ezért ép olyan ellenzéke marad, mint eddig volt. Radics már nem tagja a kormánynak s így most már még szabadabb tere van arra, hogy nekirontson, hol az elnöknek, a hol más miniszternek, s így ez kormány nem lesz hosszú életű. Ami magát a kormányt illeti, az nagy buzgósággal készül a munkára. A helyzete még a parlament előtt tisztázatlan. A parlament csak május 5-én ül össze. A radikálisoknál az a nézete, hogy Pasics nem fog nehézséget okozni az új kormánynak, mert az egész kormányt csupán átmenetnek tekintik egy új kombináció számára. Ennek a kombinációnak a legrövidebb időn belül kellene bekövetkeznie. A kormány ezeket a feladatokat tűzte maga elé: tárgyalásra tűzte ki az adók egységesítéséről szóló törvényt, az új községi törvényt és a központi kormányzatról szóló törvényt. Azonkívül készen állanak a közoktatásügyi, a kereskedelemügyi, az ipari, az épi-Zalaegerszeg, ápr. 17. A zalaegerszegi és a környékbeli gazdasági életnek a zalaegerszegi Nemzeti Bank fiók felállítására vonatkozó mozgalma új fejezethez érkezett. Czobor Mátyás polgármester hosszas és alapos előmunkálatok után elkészítette azt a memorandumot, amelyet a fiók felállítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsához intézett. A memorandumban kifejti, tészeti és a földmivelési minisztériumokban a legfontosabb törvényjavaslatok. A kormány munkakormány akar lenni, a tisztviselők számára előírja a 8—12-ig és a 3—7-ig való munkát és el akarja őket tiltani minden politizálástól. Igen jellemző a jugoszláviai állapotokra a hadsereg egészségtelen szelleme. Az alsóbbrendű katonaság, tisztek és legények nem politizálnak, a polgársággal szemben kifogástalan magaviseletet tanúsítanak, de abszolút rezerváltságban élnek. Ezzel szemben azonban a magasabb tisztek még mindig nagyon is erősen politizálnak, generálisok vagy a feloszlatott Fekete Kéz-Á hez tartoznak, vagy pedig a radikális pártot támogató Fehér Kézhez. Mindegyik *kéz“-nek külön politikai lapja is van. Nagy baja a hadseregnek az is, hogy még mindig nem tudott kifejlődni szerb-horvát-szlovén hadsereggé, hanem ma is tisztáza szerb hadsereg. Ma úgy áll a helyzet, hogy a nem szerbek csupán szolgálnak, a szerbek pedig kommandálnak. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a minisztérium, a vezérkar, a külügyi attasé-szolgálat tisztára a szerbek kezében van, de ugyan igy a magasabb parancsnokságok is. Ezenkívül a hadsereg semmiféle produktív munkát nem végez. A gyalogságot és a lovasságot tartják legfontosabbnak, ellenben a technikával egyáltalán nem törődnek. A katonaság, ezenkívül a legénység kiképzésével, értve itt a kulturkiképzést, sem törődik. A legénység üresen tölti el szolgálaton kívüli idejét. Százezer ember áll fegyver alatt, ezek tehát rendkívül nagy munkát fejthetnének ki az utak építése és javítása, vagy legalábbis a saját épületeik építése körül. De a legnagyobb baj, hogy a hadsereg tisztára szerb és nem képviseli semmiképpen sem a jugoszláv helyzetet. A polgármester* felterjeszetette a Nemzeti Bank fiókjára vonatkozó memorandumot. ESŐ statisztikával támogatta a gazdasági érdekeltségek kérését. — A kamara is javasolja a fiók felállítását, hogy Zala megyében Nagykanizsa mellett Zalaegerszeg az a gócpont, amely köré nagy kiterjedésű gazdasági érdekek csoportosulnak, sőt a megye megcsonkítása óta Zalaegerszegnek nagyobb a gazdasági háttere Dél-Zala egy részének megváltozott vasúti viszonyai folytán. A fentiek révén Zalaegerszegnek, mint megyeszékhelynek jogos kívánsága, hogy a Nemzeti Bank itt fiókot létesítsen és ezzel a városnak és vidékének gazdasági fejlődését elősegítse. Rámutat a polgármester a város vasútügye terén mutatkozó és még várható fejlődésre, amely szintén predesztinálja Zalaegerszeget arra, hogy amit Nagykanizsa már régen kivívott, ez a város is megkapja a fiókintézetet. A polgármester ezután részletes statisztikai adatokkal okolja meg a kívánságot. Először felsorolja a város adatait, amelyek szerint Zalaegerszegen 5 pénzintézet, 22 nagyobb ipari vállalat, 89 kereskedő, 565 iparos és 4 száz holdnál nagyobb gazdaság van, ezenkívül számos hatóság, kulturális és egyéb intézmény, amely nagy területek lakosságát vonzza a városba. Majd a városhoz gravitáló zalaegerszegi, novai, lenti, tapolcai, sümegi, zalaszentgróti és pacsai járás adatait sorolja fel. Megemlíti a polgármester, hogy fiókintézethez fűződő nagy célok elérése érdekében a város hajlandó áldozatokat is hozni (telek, a szükséges épület megépítése). A memorandumot a következők írták alá: Tarányi Ferenc dr. főispán, a Gazd. Egylet elnöke, Body Zoltán alispán, Czobor Mátyás polgármester, Farkas Tibor dr. nemzetgyűlési képviselő, Malatinszky Ferenc gazd. főtanácsos, Jády Károly ipartestületi elnök, Lőwenstein Ignác és Fangler Gyula a Kereskedelmi Kör részéről, József kormányfőtanácsos, Málits Gózony László a közig. kir. ny. tanács elnöke, továbbá az összes zalaegerszegi pénzintézetek és részvénytársaságok, valamint nagyobb cégek vezetői. A kamara ajánlása: A memorandumot igen kedvező hangú ajánlással látta el a soproni Kereskedelmi és Iparkamara, kifejezést adván annak a véleményének, hogy a fiók felállítása elsőrangú gazdasági érdek. A polgármester a memorandumot átadta Záborszky Róbertnek, a Nemzeti Bank nagykanizsai fiókja főnökének, aki azt szolgálati úton fogja felterjeszteni a Főtanácshoz. A polgármester kérte Záborszky főnököt, hogy mivel itt a nagykanizsai fiók körzetéből való kiválásról van szó, a maga részéről is támogassa Zalaegerszeg kérelmét Ez megígérte, hogy a memorandumot tanulmányozni fogja és tanulmánya eredményeképen lehetőleg kedvező javaslatot tesz.