Zalamegyei Ujság, 1926. április-május (9. évfolyam, 87-120. szám)

1926-04-18 / 87. szám

IX. évfolyam 87. szám. 3%m £ Ma Ara 2000 korona Vasárnapi 1926 április 18. FeSdős szerkesztős PESTHY PÁL dr. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi­ tér 6. Telefon: 67. szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümegi­ u. 7. sz. Sümeg, Kisfaludy­ u. 17. sz. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona negyedévre 90.000 korona. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratokat nem adunk vissza. 5 r A m­iniszteri tanács még nem döntött a fporthelyyiségek felszabadítása ügyében. Bpest, ápr. 17. Az egész fő­városi és a vidéki sajtó legna­gyobb része ma azt közölte, hogy a kormány a tegnap esti minisztertanácson hozzájárult a kereskedelemügyi miniszter elő­terjesztéséhez és a bolthelyisé­gek forgalmának felszabadítását 1926 november 1 - ére halasztotta. Ezen közlésekkel szemben Fuss József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a miniszter­tanács még nem döntött ebben az ügyben. A kormány a jövő hét elején bocsátja ki a bolthe­lyiségek forgalmára vonatkozó rendeletét. Politizáló hadsereg, Belgrád, április. Az Uzunovics-kormány életét politikai körökben, újjáalakulása ellenére sem tartják hosszú éle­tűnek, hanem csupán átmenet­nek arra, hogy Pasics visszatér­jen. Mindenki úgy látja a hely­zetet, hogy Pasics csak azért adta át helyét Uzunovicsnak, hogy az, mint az ő legrégibb és legintimebb barátja, likvidálja a fia panamáiból keletkezett bot­rányokat. Mert Pasicsnak régi barátja a mostani miniszterelnök, azért várja tőle, hogy az ő ér­dekeinek megfelelő­­en fogja ezt az ominózus ügyet nyugvópontra juttatni. Ugyanígy fogják fel a helyzetet az ellenzéki pártok is. Pribicsevics ezt a kijelentést tette az új kormányról: nem le­het beszélni Uzunovics kormány­­á­ról, mert ez a régi kabinet, amelynek levágták a fejét és ezért életképtelen. Egyébként az Uzunovics-kormány silány kor­mány, amelyet csak egy kicsit meg kell piszkálni, hogy össze­roppanjon. Spaha, a muzulmánok vezére, olyan kijelentést tett, hogy ez a komány csak személyválto­zással jár, de nem egyúttal rend­szerváltozással is, ezért ép olyan ellenzéke marad, mint eddig volt. Radics már nem tagja a kor­mánynak s így most már még szabadabb tere van arra, hogy nekirontson, hol az elnöknek, a hol más miniszternek, s így ez kormány nem lesz hosszú életű. Ami magát a kormányt illeti, az nagy buzgósággal készül a munkára. A helyzete még a par­lament előtt tisztázatlan. A par­lament csak május 5-én ül össze. A radikálisoknál­ az a nézete, hogy Pasics nem fog nehézséget okozni az új kormánynak, mert az egész kormányt csupán át­menetnek tekintik egy új kom­bináció számára. Ennek a kom­binációnak a legrövidebb időn belül kellene bekövetkeznie. A kormány ezeket a feladatokat tűzte maga elé: tárgyalásra tűzte ki az adók egységesítéséről szóló törvényt, az új községi törvényt és a központi kormányzatról szóló törvényt. Azonkívül készen állanak a közoktatásügyi, a ke­reskedelemügyi, az ipari, az épi-Zalaegerszeg, ápr. 17. A zala­egerszegi és a környékbeli ga­z­­dasági életnek a zalaegerszegi Nemzeti Bank fiók felállítására vonatkozó mozgalma új fejezet­hez érkezett. Czobor Mátyás polgármester hosszas és alapos előmunkálatok után elkészítette azt a memorandumot, amelyet a fiók felállítása érdekében a Ma­gyar Nemzeti Bank Főtanácsá­hoz intézett. A memorandumban kifejti, tészeti és a földmivelési minisz­tériumokban a legfontosabb tör­vényjavaslatok. A kormány mun­kakormány akar lenni, a tiszt­viselők számára előírja a 8—12-ig és a 3—7-ig való munkát és el akarja őket tiltani minden poli­tizálástól. Igen jellemző a jugoszláviai állapotokra a hadsereg egész­ségtelen szelleme. Az alsóbbrendű katonaság, tisztek és legények nem politizálnak, a polgársággal szemben kifogástalan magavise­letet tanúsítanak, de abszolút rezerváltságban élnek. Ezzel szemben azonban a magasabb tisztek még mindig nagyon is erősen politizálnak, generálisok vagy a feloszlatott Fekete Kéz-Á hez tartoznak, vagy pedig a ra­dikális pártot támogató Fehér Kéz­hez. Mindegyik *kéz“-nek külön politikai lapja is van. Nagy baja a hadseregnek az is, hogy még mindig nem tudott kifejlődni szerb-horvát-szlovén hadsereggé, hanem ma is tisztáza szerb had­sereg. Ma úgy áll a helyzet, hogy a nem szerbek csupán szolgálnak, a szerbek pedig kom­mandálnak. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a minisz­térium, a vezérkar, a külügyi attasé-szolgálat tisztára a szer­­bek kezében van, de ugyan igy a magasabb parancsnokságok is. Ezenkívül a hadsereg semmi­féle produktív munkát nem vé­gez. A gyalogságot és a lovas­ságot tartják legfontosabbnak, ellenben a technikával egyáltalán nem törődnek. A katonaság, ezen­kívül a legénység kiképzésével, értve itt a kulturkiképzést, sem törődik. A legénység üresen tölti el szolgálaton kívüli idejét. Száz­ezer ember áll fegyver alatt, ezek tehát rendkívül nagy munkát fejthetnének ki az utak építése és javítása, vagy legalább­is a saját épületeik építése körül. De a legnagyobb baj, hogy a hadsereg tisztára szerb és nem képviseli semmiképpen sem a jugoszláv helyzetet. A polgárm­ester* felterjeszetette a Nemzeti Bank fiókjára vonat­kozó memorandumot. ESŐ statisztikával támogatta a gazdasági érdekelt­ségek kérését. — A kamara is javasolja a fiók felállítását, hogy Zala megyében Nagykanizsa mellett Zalaegerszeg az a góc­pont, amely köré nagy kiterjedésű gazdasági érdekek csoportosul­nak, sőt a megye megcsonkítása óta Zalaegerszegnek nagyobb a gazdasági háttere Dél-Zala egy részének megváltozott vasúti vi­szonyai folytán. A fentiek révén Zalaegerszegnek, mint megye­­székhelynek jogos kívánsága, hogy a Nemzeti Bank itt fiókot létesítsen és ezzel a városnak és vidékének gazdasági fejlődését elősegítse. Rámutat a polgár­­mester a város vasútügye terén mutatkozó és még várható fej­lődésre, amely szintén predesz­tinálja Zalaegerszeget arra, hogy amit Nagykanizsa már régen ki­vívott, ez a város is megkapja a fiókintézetet. A polgármester ezután részle­tes statisztikai adatokkal okolja meg a kívánságot. Először fel­sorolja a város adatait, amelyek szerint Zalaegerszegen 5 pénz­intézet, 22 nagyobb ipari vál­lalat, 89 kereskedő, 565 iparos és 4 száz holdnál nagyobb gaz­daság van, ezenkívül számos hatóság, kulturális és egyéb in­tézmény, amely nagy területek lakosságát vonzza a városba. Majd a városhoz gravitáló zala­egerszegi, novai, lent­i, tapolcai, sümegi, zalaszentgróti és pacsai járás adatait sorolja fel.­­ Megemlíti a polgármester, hogy fiókintézethez fűződő nagy célok elérése érdekében a város hajlandó áldozatokat is hozni (telek, a szükséges épület meg­építése). A memorandumot a követke­zők írták alá: Tarányi Ferenc dr. főispán, a Gazd. Egylet el­nöke, Body Zoltán alispán, Czobor Mátyás polgármester, Farkas Tibor dr. nemzetgyűlési képviselő, Malatinszky Ferenc gazd. főtanácsos, Jády Károly ipartestületi elnök, Lőwenstein Ignác és Fangler Gyula a Keres­kedelmi Kör részéről, József kormányfőtanácsos, Málits Gó­­zony László a közig. kir. ny. tanács elnöke, továbbá az összes zalaegerszegi pénzintézetek és részvénytársaságok, valamint na­gyobb cégek vezetői. A kamara ajánlása: A memorandumot igen ked­­vező hangú ajánlással látta el a soproni Kereskedelmi és Ipar­kamara, kifejezést adván annak a véleményének, hogy a fiók fel­állítása elsőrangú gazdasági ér­dek. A polgármester a memoran­dumot átadta Záborszky Róbert­­nek, a Nemzeti Bank nagykani­zsai fiókja főnökének, aki azt szolgálati úton fogja felterjesz­teni a Főtanácshoz. A polgár­­mester kérte Záborszky főnököt, hogy mivel itt a nagykanizsai fiók körzetéből való kiválásról van szó, a maga részéről is tá­mogassa Zalaegerszeg kérelmét Ez megígérte, hogy a memoran­dumot tanulmányozni fogja és tanulmánya eredményeképen le­hetőleg kedvező javaslatot tesz.

Next