Zempléni Múzsa, 2012 (12. évfolyam, 45-48. szám)
2012-12-01 / 4. szám
Elsővers és a Hibátlan vers viszonya. Az Elsővers az előtte álló apa- és anya-versekből megszületett költő fohásza a nyelvi képességekért („mert tőlük lehet mód / megtanulnom igék idejét, szűk fajait, / nemek nemeit, korok korait” Elsővers), és az első vers megalkotása is („Add, hogy szeressen / a vers, amelyik az enyém” Elsővers). Ahogy a vers címe is utal rá, ez a szöveg a kezdet, ezért is szövi át a hétnapos teremtésmítosz, zsoltár-parafrázisok és egyfajta szakrális emelkedettség. A nyelv maga itt teremtődik meg, majd a későbbi versek során maga válik teremtőerővé, így jutunk el a Hibátlan versig, amely éppen a hibátlan vers lehetetlenségét tematizálja („vagyis A Hibátlan vers nem íródik meg soha, / vagy A Hibátlan vers hibátlanul nem íródik meg soha” Hibátlan vers). De felteszi a kérdést, hogy ki tehet a hibáról, és hogy vajon mi a nagyobb hiba: hibás verseket alkotni egy hibátlan reményében vagy várni a hibátlan versre? Túlzás nélkül nevezhetjük nyelvi bravúrnak és a nyelv teljes kifacsarásának azt, amit Vass Tibor véghezvisz ebben a kötetben. A nyelv által minden kiderül a nyelvről, és az eddig elmondottak alapján már nem is olyan nagy talány, hogy az a korábban emlegetett kulcs maga a nyelv („A különbözet / szó hogyan van, és hogy termés meg / gyümölcs között van-e olyan. Ott lehet a titok / nyitja, nyíltak nyíltja, a nyitok titka.” Alba, nigra). Ismét metanyelvi síkra lépünk át, a nyelv önmaga nyitja, önmagából érthető meg. És mivel a világ is a nyelv által létezik, ha megértjük a nyelvet magát, akkor több eséllyel érthetjük meg magát a világot is. Visszacsatolva ahhoz a gondolathoz, hogy olvasás közben minden befogadó megalkotja a saját nyelvét, ebből következik, hogy egyúttal saját világot is teremtenek, ahogy a kötetben is megképződik egy sajátos tér. Ennek elemei valós helyek, városok úgy, mint Miskolc, Hernádkak, Szinva, Deszkatemplom, Krakkó, Moszkva stb., erre íródik rá a nyelv által teremtett világ. Indulok Útvariba, Indulok Csikóhalba, Indulok Kereszttegeződésbe, Indulok Második napozásba stb. Ez után a kötet után mindenkinek lesz hova indulnia. (Vass Tibor: Mennyi semenni, Spanyolnátha Könyvek 9. Hernádkak, 2012)