Zempléni Múzsa, 2019 (19. évfolyam, 73-76. szám)
2019-03-01 / 1. szám
Klasszikusok - kemény korokból EÖTVÖS József Én is szeretném... Én is szeretném nyájasabb dalokban Üdvözleni a szép természetet, Ábrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket. Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és busongva hallani, S nyájas arcáról, jéghideg szivéről Érzékenyen sok szépet mondani. Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz Tokajnak tűzkorát, Szakály szerint kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát. De engem fölver nyájas képzetimből Komoly valónak súlyos érckara; Fajom keserve hangzik énekimből, Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek némán tűrve érezének, Eltölti égő kínnal lelkemet; Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bút ébreszthetett? Míg gyáva kor borul hazám fölébe, Én szebb emlékivel nem gúnyolom; Míg égő könny ragyog ezrek szemébe’, Szelíd örömről nem mesél dalom. Miként az ed-hárfa viharokban Feljajdul a magas tetők felett: Úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban, Ki várna tőle nyájas éneket? Ha éji vész borítja látkörünket, Villámokért sóhajt a tévedő; Ha régi bánat kínozá szivünket, Nem könnyeket kér-e a szenvedő? S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, Egy könny, kimondva ezrek kínjait; Kát nem hevít korának érzeménye, Szakítsa ketté lantja húrjait. 1846 Új rovatunk a szépirodalom mindenkori helyzetértékelő és programadó felelősségére fókuszál, történelmi idők példáival.