ZeneSzó, 2004. (14. évfolyam, 1-10. szám)

2004 / 7. szám

ÖMKONCERT - BUCSUKONCERT? Szép nyáreste volt tavaly augusztus 19-én a budapesti Hősök te­rén. A Műcsarnok előtt épített hatalmas színpadon 4000 kórusénekes és másfélszáz tagú szimfonikus zenekar vállalkozott a Szent István-napi im­pozáns Örömkoncertre. A helyszín érdeklődők százezreit, az európai TV-társaságok jóvoltából pedig sok millióan kaphattak ízelítőt a magyar zenetörténet gyöngyszemeiből. Az emelkedett műsornak kiemelt rangot adott a tér történelmi szobrai: Árpád fejedelem a hétvezérrel, s a két íves sorozat Szent Istvántól Kossuthig, így nem csoda, ha Kodály Budavári Te Deum­ának fináléját hallgatva kinyíltak számunkra a tér és az idő koordinátái: "In te Domine speravi, non confundar in aeternum" Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szényent érnem. Az oratórium 16 évvel Trianon után, és néhány esztendővel a második világháború előtt született a 250 éves évfordulóra, amely a másfélszázados török uralom végére emlékezett. Magam két kórust készítettem fel erre az alkalomra: a Debreceni Kántust, és a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskarát, de volt énekesem a Felvidékről (Fiatal Reformátusok Szövetségének Kama­rakórusa) is. Széles térképet kellett volna kiterítenem, ha be akartam vol­na jelölni énekeseim szűkebb hazáit Nagyidától Székelyudvarhelyig, Debrecentől Sepsiszentgyörgyig. Illyés Gyulával szólva "az a gyökér­­mélyű erő, az a múlt táplálta erő", amely áradt Kodály zenéjéből, egy lelki hullámhosszra hangolt mindannyiunkat. A történelmi műsort hallgatva támadnak elém a kérdések. Vajon évek, évtizedek múltán lesz-e lehetőség egy hasonló koncertre? Hány kórus, hány énekes lesz, akik megfelelnek annak a színvonalnak? Em­lékszem Kodály születésének centenáriumi évében szűnt meg az ének tantárgy a gimnázium negyedik osztályában. A 120. évforduló "gyümöl­cseként" ma már a harmadikban sincs. Ennél is nagyobb érvágás az ál­talános iskolában a heti egyre csökkentett énekóra. Ez nem üzenhet mást, mint a valutáris értékű, világhírű magyar zenepedagógia, egyszer­smind a zene emberformáló hatásának mélységes lebecsülése. Remélnünk kell, hogy nem tudatos lépésről van szó. Pontosan ab­ban a történelmileg kegyelmi időszakban, amikor a Kárpát-medencében végre épülhetne egy jótékony zenei integrálódási folyamat. Iskola­­rendszerünk közelmúltbeli szervezeti átalakítása, az új rendeletek, és a bizonytalan gazdasági háttér folyományaként ma már az iskolai zenei nevelésünk puszta léte forog kockán! jó ideje méltán lett világsiker? Vagy oldott kéveként hagyjuk szétesni, leépülni? Ez esetben a tavaly augusztusi Örömkon­certre búcsúkoncertként fogunk emlékezni. "Bet’­esi­­vánbe* egyházzenei igazgató, karnagy Ma már tagja vagyunk az Európai Uniónak. Mit tudunk vinni sajátos értékeink közül? Vajon évek múltán büszkélked­­hetünk-e azzal a zenepedagógiai elmélettel-gyakorlattal, amely 28. BÁRDOS LAJOS ZENEI HETEKRŐL A Bárdos Lajos Zenei Hetek rendez­vénysorozata évről-évre a magyar kórusélet ünnepi eseménye áprilistól júniusig. A hatal­mas program összefogói, szervezői, rendezői már három évtizede Kempelen Tünde és Mis­­kolczi Ottó. Hónapokig tartó előkészülő munkával születik meg a magyar kórusélet itthon és Er­délyben, Szlovákiában és a Vajdaságban is évek óta számontartott többhetes rangos hang­versenysorozata. Gyermek és ifjúsági kórusta­lálkozók, egyházzenei hangversenyek, népze­nei találkozók, ahol alkalmanként bizony százak énekelnek. A két nyitóhangverseny még áprilisban volt a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dísztermében. A vendéglátó Bárdos Lajos Kamarakórus után itthoni és vajdasá­gi kórusok mellett Lengyelországból­­ Wroczlawból érkezett énekesek is felléptek. Április 27-én az elsőként fel­lépő Bárdos Lajos Kamarakórus (kar­nagy Kempelen Tünde) a Szent Ger­gely évre emlékezve Gregorián him­nuszdallammal kezdte műsorát, ame­lyet Kodály Zoltán és Bárdos Lajos művei követtek. A Sonantes Kamarakórus (kar­nagy: Jankovics László) egyházi mű­veket mutatott be, Palestrina, Pompo­­nio Nenna, Jaakko Montyjárvi, Bárdos Lajos alkotásait. A Váci Vox Humana (karnagy: Ménesi Gergely) Gallus, Bárdos és Bartók műveket énekelt. A lengyel vendégek többek között lengyel szerzők mű­veivel kedveskedtek a hallgatóságnak.­ ­

Next