ZeneSzó, 2008. (18. évfolyam, 1-10. szám)
2008 / 10. szám
leendő értelmiségieknek a szellemi mellé, lelki muníciót is adjon. Kodály mondta száz éve a nemzet „ha lelkében zene van és zenél, könynyebben beilleszkedik Európába.”(Hát, már itt vagyunk Európában, csak zenélni felejtünk el lassan- reflektálhatunk keserűen az évszázada megfogalmazott gondolatra.) A 15. Országos Kórusminősítő eredményhirdetése előtt a vendéglátó alapítvány együttese a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty Kórus vívta ki a közönség vastapsát Palestrina, Lassus, Monteverdi reneszánsz kosztümben interpretált örökbecsűi valóban megújhodást és jól elhelyezett színházi effekteket hoztak a mások által szürkének titulált kórusmuzsikálásba. Majd Kodály Esti dala és a Magyar Nemzet című műve hangzott el, mintegy összegezve a találkozó igazi tartalmát,többet ért, minden, a nemzeti egységért hiába ágaskodó politikai szólamnál) Tartalmas volt, emelkedett, és meggyőző! A 2008-as pályázati kiírásoknak jobban megfelelő záróprodukciót el se lehetett képzelni ezen a napon. A reneszánsz életérzés megszólaltatójának iskolapéldájaként emlegetett Balassi Bálint Szép könyörgését, az évforduló okán ünnepelt Kodály Zoltán zenéjével megszólaltatni! Persze, a gyönyörű összhatásért meg kellett küzdeni. A Kodály-etikát a gyakorlatban hordozó Mohayné Katanics Mária jól megizzasztotta a próbáló összkart. „Vannak, akik a hangokat ismerik, vannak akik zenélnek is” -idézte a mestert, s bizony még nem állt a tökéleteshez legjobban közelítő hangzásig. Megérte! Nekünk, akik részesei voltunk még hetek után is a lelkünkben rezeg ez a néhány perc! A zsűri további tagjai Vadász Ágnes a KÓTA főtitkára, Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége elnöke, és Kis Katalin az EKF karnagya nyugodt szívvel ítélték oda a Hangversenykórus minősítést a szolnoki és a kiskunfélegyházi együtteseknek, s az aranyat a Pro Vokálnak. Mindegyik díjnak megvolt a szakmai aranyfedezete. Az Éneklő Magyarország találkozó számos kiegészítő rendezvénye tette teljessé a kettős ünneplést. A találkozó résztvevői megkoszorúzták a Kodály Zoltán emléktábláját a Markhot Ferenc utcában, a város templomaiban a szentmiséken kórusok léptek fel a szentmisékhez kapcsolódóan. A reneszánsz év alkalmából október 25-én a Minorita templomban a Haydn Bariton Trió adott hangversenyt a Cantus Agriensis közreműködésével. A programsorozat tartalmáért az egri Kulturális és Művészeti Központ volt a felelős, anyagi hátterét az NKA pályázatai, az egri önkormányzat adta, a Szent István Rádió és a Cantus Agriensis Kulturális Egyesület támogatta a megváló ClI Cc Qámbc* DCUké SZENT MIKLÓS KAMARAEGYÜTTES GYERGYÓSZENTMIKLÓSRÓL Testvérvárosi koncert a Minorita templomban Az Éneklő Magyarország 2008 évi egri Regionális Kórustalálkozóját testvérvárosi kórus hangversenye nyitotta meg az egri minorita templomban. Az áhítat és a barátság légkörében fogant esemény október 17.-én egyben a találkozó nyitó rendezvénye is volt. Az elmúlt években számos művészegyüttes érkezett Egerbe az erdélyi testvérvárosból. Tavasszal például a Figura Színház Bornemissza Péter Elektrájával mutatkozott be a felnőtt, Fazekas Mihály Ludas Matyijával a gyerek közönség előtt.. Akik jártak már Gyergyószentmiklóson azok tudják, hogy a város főterén Szent Miklós püspök szobra áll A gyergyóiak magukénak tudják a Mikulást”, nem véletlen, hogy a kórusuknak is az ő nevét adták. Az adakozó szent püspök szellemében örömmel és lelkesedéssel énekeltek az erdélyi magyarok. Ave Máriával kezdtek, Beethoven Isten dicsősége, Mozart Ave verum corpus, Charpentier Te Deum című művét énekelték a hely szellemének megfelelően. A műsor a szakrális művektől a világiakig terjedt, s a végén egy magyar összeállítással zárult. Barokk szerzőket idéztek Purcellt, Händelt, Telemannt Lullyt, aztán a Muzsika dicsérete következett Praetoriustól, majd Birtalan József szerzeménye az Azt mondja a fülemüle, Zoltán Aladár Három magyar népdal, Bárdos Lajos Tábortűznél című kórusműve, és Csillagvirág címen négy népdalfeldolgozás. A Kolcsár Árpád vezette kórus kiművelt és egységes énekében volt valami plussz, valami tömör erő, ami csak a gyergyói fenyőfák tövében teremhet meg. Talán az emberi hitelesség? A közösség szeretete? Nem tudjuk. Mindenesetre a padsorokban most magánemberként helyet foglaló képviselőkkel a koncertet záró vastapsot követően azt taglaltuk: Fel kéne nőnünk nekünk is a civil éneklésnek ehhez az erejéhez. Talán jobban tennénk, ha viták és viszálykodások helyett dalra fakadnánk olykor. A muzsika ereje képes átlendíteni minket gondokon országhatárokon, ezer kilométereken át. Öröm volt hallgatni a szentmiklósiakat! 73Csiké ZeneSzó 21