ZeneSzó, 2017. (27. évfolyam, 1-10. szám)
2017 / 9. szám
megragadhat csupán egyetlen mozzanatot a Kodály-probléma sokrétűségének szemléltetésére. A világhíressé lett Esti dal megkomponálásának miértje a folklorista és a nemzetnevelő Kodály sajátosan magyar motívumokat kereső attitűdje alapján értelmezhetetlen. De az idegenszerű, közhelyes hármashangzat-fordulatokból építkező népdal feldolgozásának mikéntje - miként arra Ittzés Mihály utalt - kivételes atmoszférát teremt. Miután pedig a beszélgetés során a nemzetközi Bartók-kutatással való összevetésben említtetett Somfai László neve, vegyünk analógiát az ő Haydnvonósnégyesekről írott nagy tanulmányából. „Nincs olyan banális dallamfordulat, unos-untalan hallott melódia-makám, amely megfelelő hangszínbeállításban, gonddal kiválasztott felrakásban ne keltené az »egyedi«, »sohasem hallott« jelenség szuggesztivitását.” Másutt, az Op. 76/5. II. tételéről: „Ha őszinték vagyunk, akkor lehetetlen csupán az alábbi hang egymásutánba jelentékeny mondanivalót, sohasem hallott mély gondolatot beleérezni. (...) [Haydnnál a közhelyes] dallam (...) elveszti önnön hétköznapi énjét és a humanitás, bölcsesség páratlanul szép zenei kifejezésének hordozójává nemesedik.” (Zenetudományi Tanulmányok VIII. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. 370. és 317. o.) Nos, az Esti dal és számtalan más műve (e kollégiumi megemlékezés tanulságaként is) valami ilyenszerű költői tudás birtokosának mutatja fel, immár az utókor számára, Kodály Zoltánt. ICcuSns A Kodály Hírek/4. december 2017. számában jelent meg A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZTEK SZEKSZÁRDON A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes teltházas hangversenyt adott a szekszárdi evangélikus templomban az Országos Protestáns Napok Tolna megyei kiemelt rendezvényeként. Az 1994 óta működő énekkart Nagytiszteletű Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály Alkotói-díjas református lelkipásztor alapította, hogy örömmondó békekövetként énekeljen Tolna megye református gyülekezeteiben. A Gárdonyi Kórus megalakulásakor zsoltárokkal, azok feldolgozásaival szolgált és teszi ezt mind a mai napig. Az együttes a „Protestáns-napi” hangversenyen emlékezett a reformáció 500 éves évfordulójára és felidézték a protestáns vallású Arany János alakját. Elsőként a 90. zsoltár feldolgozása szólalt meg, majd Felix Mendelssohn Bartholdy „Csak Tehozzád térek, Uram” kezdetű kórusműve hangzott el. A hangversenyen megszólaló alkotások zsoltárverse épültek. A közönség hallhatta Hugo Distler ” Áldjad én lelkem” Gárdonyi Zoltán „Szívemnek kősziklája”, Bedrich Smetana „Szárnyaival véd az Úr”, Kodály Zoltán „A 114. genfi zsoltár” kompozíciókat. Igét hirdetett Dr. Hafenscher Károly, a Reformációs Emlékbizottság miniszteri biztosa, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke, volt szekszárdi evangélikus lelkész. Köszöntést mondott Ács Rezső, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének polgármestere. A „Szekszárd Városért a Művészet Erejével” elismerést vette át Varga Tiborné (Márkus Edit), aki 1997. óta énekel az egyházi énekkarban. Az ünnepi alkalmon konferált és verset mondott Németh Judit előadóművész, az evangélikus gyülekezet felügyelő helyettese. Előadásában Arany János „Feléd, feléd” című versének egy részlete hangzott el. Közreműködött Lozsányi Tamás orgonaművész, Valentiny Anett (klarinét) és Sándor Sebestyén Ábel (trombita). A hangszeren játszó diákok a Szekszárdi Garay János Gimnázium tanulói. A Gárdonyi Zoltán Református Együttes a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi koncertjét Jeremiah Clarke „Jertek, áldjuk Istent” kezdetű kórusműve zárta. Vezényelt ftasilabi íjubit karnagy. Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református együttes, vezényel: Naszladi Judit - FELHÍVÁS -ZENÉS VASÁRNAP DÉLELŐTTÖK BUDAPEST MÚZEUMAIBAN 2017. október 1.-2018. június 30. között Szeretettel várjuk kórusaink írásbeli jelentkezését. Vasárnap délelőtti hangversenyeket az alábbi múzeumokban tartunk: Magyar Nemzeti Galéria - Budapesti Történeti Múzeum További információ: KÓTA Titkársága 1537. Budapest, Pff. 406. Telefon: +36-30 943-0933 E-mail: kota@kota.hu 5