ZeneSzó, 2018. (28. évfolyam, 1-7. szám)
2018 / 2. szám
„KODÁLY NYOMÁBAN A FELVIDÉKEN” A Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykarának szlovákiai útja A Kodály-év második felében a pécsi Bartók Béla Leánykar nagyszerű lehetőséget kapott a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, mert koncertezhetett Szlovákia városaiban, falvaiban és a lányok egyúttal megismerhették azt a vidéket, ahol Kodály Zoltán diákoskodott, majd népdalokat gyűjtött. Az első állomás Révkomárom volt. Stubendek István a Szent András templom főzeneigazgatója, a kiváló Concordia Vegyeskar karnagya volt a „házigazda”, a másfél napos Kodály Fesztivál szervezője, Stubendek László polgármester pedig a védnöke. A Harmonia Sacra Danubiana Egyházművészti Fesztivál a„Kodály nyomában 2017”c.rendezvénysorozat keretén belül valósult meg. A diákok végig járták a város nagyon érdekes „Európa Központját”, Jókai Mór szülővárosában tisztelegtek az író szobra előtt és kilátogattak a Duna partra. A koncert a szépségében és méreteiben is impozáns Szent András templomban került megrendezésre és két szlovákiai magyar kórus közreműködésével. A mise előtt a Leánykor világi témájú műveket (Egyetem, Kegyetem, Vejnemöjnen muzsikál, Intermezzo kórus változata) énekelt a szép számú közönség előtt Kertész Attila vezényletével, Kertesi András zongoraművész közreműködésével. A mise zenei alapját Kodály Zoltán Magyar miséje adta, melyhez Stubendek István - a nagyszerű akusztikájú templom adottságait kihasználva - különleges sztereo hangzást alakított ki. A komáromi Schola Mariana Nagyok Kórusa Orsovics Yvette vezetésével , a komáromi Concordia Kórus Stubendek István vezetésével és a Bartók Leánykar a karzatról és a templom két szélső hajójából - meghatározott koreográfia alapján váltakozó énekléssel - adta elő a misét Nagy István orgonaművész közreműködésével. A pécsiek a misébe beépítve még Kodály 150. genfi zsoltárát, az Ave Mariát és a nagy formátumú Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege c. műveket énekelték. A mise végén Kodály örökbecsű műve, az Esti dal szólalt meg az összkar és Kertész Attila Liszt-díjas karnagy vezetésével. Az előadást követő baráti találkozó alkalmával Komárom polgármestere, Stubendek László köszöntötte a pécsi énekeseket. Másnap a szép fekvésű Duna parti településre, Dunamocsra látogatott a Leánykar az ottani református egyházközség vendégeként. A rossz idő ellenére megtelt a templom, ahol az istentisztelet után 45 perces Kodály programot énekelt az együttes. A reformáció 500 éves jubileuma tiszteletére kevésbé ismert genfi zsoltárfeldolgozásokat is. Pál Réka magánénekes egyetemi hallgató Kodály-dalokat, Körtesi András zongoraművész az Op.I1-es sorozatból a Székely nótát és a Székely keservest adta elő. A hálás közönség hosszan tartó vastapssal jutalmazta a koncert szereplőit. Dunamocs után Deáki felé vette útját a csapat. Deáki ősi település, Szent István király uralkodásának idejében említik először, mint a pannonhalmi bencés apátsághoz tartozó területet. Az énekesek meglátogatták a község híres katolikus templomát, melynek alapja a román stílusú bazilika, a 13. századból való. A felkészült idegenvezető bemutatta az ősi freskó maradványokat és hosszan beszélt a feltételezetten itt készült Pray-kódexről, mely első magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és Könyörgés-t is tartalmazza. A hely szellemiségétől elragadtatva spontán koncertet adott a Bartók Leánykar, mely összkarrá is alakult a székesfehérvári Kodály Iskola Kórusával. Ezután Alsószelibe utazott az énekkar, ahol Kodály Zoltán születésének előestéjén Mátyusföld díszhangversennyel emlékezett a Mester 135. születési évfordulójára. A hangversenyre zsúfolásig megtelt az evangélikus templom. A székesfehérvári, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium kórusai, valamint az alsószeli vegyeskar adott Kodály műveiből több, mint egy órás koncertet. Az énekeseknek, de a hallgatóságnak is külön izgalmat jelentett a televízió segítségével történő együtt éneklés a sok-sok magyarországi kórussal egy megadott időben. Így szólalt meg több száz énekes hangján egyszerre a két Kodály által gyűjtött népdal, az „A juhásznak...” és a ’’Röpülj páva”. Kodály középiskolás éveit a nagyszombati líceumban töltötte, másnap ide utazott a pécsi együttes. Nagyszombaton Kodály Zoltán nemrég felavatott bronz féldomborművét koszorúzták meg a magyarországi kórusok közül elsőként. A délután már Galántán érte az énekeseket. A CSEMADOK Galántai Választmánya Mézes Ru gen&U 7