Szórakoztató Zenészek, 1985 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 1. szám
Lapunk hasábjain több számon át foglalkoztunk, emlékeztünk az OSZK s ezen belül lapunk 25 éves munkájával. November 20-án a FÉSZEK Művészklubban az elmúlt negyedszázad alatt végzett munkát Péter Miklós, az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatója méltatta. Többek között az alábbiakat mondta: A 25 év történelmileg még kis időnek számít. Emberi, személyes, szubjektív mércével azonban bizony nagy és hosszú idő. Egy évszázad negyede: 25 prolongáció, 25 kategória vizsga, 25 balatoni szezon, 25 tanév a Stúdióban, 25 évfolyam a Szórakoztatózenészek lapjában, 25 folyamatos év a zenészgenerációk egymást váltó sorában, és 25 év a szocializmust építő magyar nép életében. 25 éve még csak reméltük, hogy végre a békés, nyugodt építés negyedszázada következik két olyan negyedszázad után, melyet egy-egy világháború tett szörnyűségesen emlékezetessé. 25 éve még élénken éltek emlékezetünkben az 1956-os ellenforradalom zűrzavaros napjainak szörnyű emlékei, de a gyors és erőteljes politikai-gazdaságitársadalmi konszolidációt látvatapasztalva újra telve voltunk bizakodással, optimizmussal, tettvággyal. Ebben a bizakodó, tettvággyal telített korban jött létre az OSZK, az Országos Szórakoztatózenei Központ, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége intézményeként. Abban a korban, mely a szocialista építés fényes-szellős első nekifutásának tévedéseit és hibáit megfontoltan mérlegre téve, újrafogalmazta a teendőket. Először természetesen a nagy feladatok jöttek: az elvi és gyakorlati keretek megteremtése. Az OSZK vonatkozásában két fontos előfeltételt kell kiemelnünk: a Művelődéspolitikai irányelveket, melyek az elvi-politikai, ideológiai cél- és feladatrendszert jelölték ki, és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének létrejöttét, amely vállalta a sajátos új intézmény létrehozásával és irányításával, felügyeletével kapcsolatos felelősséget — beleértve annak összes problémáját és kockázatát is. A feladat világos és egyértelmű volt: megfelelő országos intézményt kell létrehozni a vendéglátóipari szórakoztatózene ill. zenészek tehát a tánc- és népizene ill. a tánc-és népizenészek szakmai és adminisztratív problémáinak gondozására. Ma sem könnyű e feladatok végzése, amikor pedig már 25 éves kitaposott út van mögöttünk — hát még milyen nehéz lehetett ez az első időkben, amikor nem „csak” elvégezni kellett a munkát, hanem ki is kellett alakítani annak szervezeti rendjét, módszertanát, nyomtatványait, a feladatok elvégzésének sorrendjét. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy sikeresen oldották meg a rájuk bízott feladatokat: az OSZK fő vonalaiban — kisebb-nagyobb változtatásokat nem számítva — ma is abban a szervezeti rendben működik, amit akkor alakítottak ki elődeink. Elismeréssel és tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik részt vettek az alapítás munkájában, köztük Rácz Gusztávra, az OSZK első igazgatójára, akinek nevéhez fűződik az indulás igen eredményes munkája. Ekkor jött létre a megyei kirendeltségek és a járási-körzeti megbízottak szervezeti rendje, ami biztosította, hogy az OSZK kezdettől valóban országos intézmény legyen, egységes szemlélettel és gyakorlattal. Az OSZK létrejöttét követően rövidesen megalakult az OSZK budapesti Központi Stúdiója, mely így szintén fennállása 25. évfordulóját ünnepeli. A budapesti Stúdiónak oroszlánrésze volt abban, hogy az OSZK teljesíteni tudta feladatát a szórakoztatózenészek szakmai tudásának és művészi ízlésének fejlesztését. A szakma legjobbjai vállalták ezt az igen nehéz, és sosem jól fizetett tanári munkát. Már a kezdettől igen magas szakmai-zenei mércét állítottak tanítványaik elé, melyet saját művészi színvonaluk, szakmai eredményeik és emberi példamutatásuk hitelesített. Irányításuk mellett sikerült létrehozni a megyei stúdiókat, és örömmel közölhetem, hogy e tanévtől kezdve már valamennyi megyében működik OSZK stúdió. Most 25 éves az OSZK szakmai lapja, a Szórakoztatózenészek c. lap is, mely kezdettől fogva egyik legfontosabb kapocs az OSZK és a zenészek között. Ha kezünkbe vesszük az első évfolyamok lapjait — melyek ma már történeti és zenetörténeti jelentőségűek — nem lehet meghatódás nélkül látni és érezni azt az emberi közvetlenséget, ahogyan a lap foglalkozott a zenészek ügyes-bajos gondjaival, és azt a zenészekből áradó bizalmat és közvetlenséget, ahogyan elmondták, vagy megírták problémáikat. Jelentős esemény, hogy 1984-től évente hatszor jelenik meg az eddigi negyedévenként helyett. Lapunk, melyet a Kossuth Nyomda Petőfi brigádja készít, természetesen szakszervezeti lap is, rendszeresen és részletesen tájékoztatja olvasóit a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és a Zeneművészek Szakszervezete életének minden híréről, eseményéről. Nagyobb elismerést nem nyerhet lap, mint azt, hogy olvasóinak és előfizetőinek száma évről-évre gyarapodik. Remélem, egyetértenek velem, ha úgy összegezem sommásan az OSZK elmúlt negyedszázad során végzett munkáját, hogy az OSZK megfelelt a bizalomnak, amivel annak idején létrehozták, útnak indították, s felelősséggel teljesítette a rábízott feladatokat. Az OSZK az előbbiekben vázolt sokrétű munkáját nem végezhette volna el ilyen eredményesen, ha nem kapott volna sokoldalú segítséget a legkülönbözőbb szervektől, intézményektől. Elsősorban a Művészeti Szakszervezetek Szövetségétől, melynek keretében és irányításával működünk. Az OSZK kezdettől szoros együttműködést épített ki a Zeneművész Szakszervezettel. Az OSZK minden jelentősebb ügyben kikéri a Zeneművész Szakszervezet Elnökségének véleményét, és végzett munkájáról rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget. Igen segítőkész együttműködést és támogatást tapasztaltunk a két illetékes minisztérium: a Művelődési Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium részéről is. Bízunk benne, hogy az OSZK a továbbiakban még szélesebb területen tudja majd segíteni a közművelődést a maga sajátos eszközeivel.” Péter Miklós ünnepi beszédében a társintézmények közül elsőnek a Nemzetközi Koncertigazgatósággal való jó együttműködést emelte ki. Eredményeként a külföldi munkavállalásnál zenészeink öregbítették a magyar szórakoztatózene nemzetközi hírnevét. Ezután az ORI-val kialakult szoros kapcsolatot, az egészséges, a gyakorlati munkát erőteljesen segítő, kölcsönös intézkedéseket emelte ki, melyek szintén zenészeink érdekeit szolgálják. Ismertette a Központi Stúdió és a Vasutasok Zeneiskolája, valamint a Postások Zeneiskolája között kialakult együttműködés gyümölcsöző hatását is. A fejlődés adta új feladatok közül tájékoztatót adott a diszkósok eddigi eredményeiről, foglalkozott a KaleidOSZkóp Műsoriroda életrehívásával és máris kimutatható hatásos tevékenységével. Megemlítette a revütáncosképző tanfolyam múlt évi beindítását, munkáját, s emlékeztetett a most lezajlott, sikeres „Vonópárbaj ’84” prímásversenyre. Nem könnyű a mindennapi munka az OSZK-ban — mondotta a továbbiakban. Nem volt könnyű 25 éve sem — és ma sem az. A mérce, amit részben az élet, részben mi magunk állítottunk fel, magas. Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy minden zenész megtalálja a neki legmegfelelőbb munkahelyet, ugyanakkor a vendéglátó- és szállodaipar vezetői, vagy a táncmulatságok rendezői is a számukra legmegfelelőbb, magas színvonalú zenét kapják. Mindannyian tudjuk azonban, hogy e kettős követelmény teljesítése nem könnyű, és az utóbbi évek társadalmi-gazdasági fejlődése ezt egyre nehezebbé teszi. Minden erre irányuló erőfeszítésünk mellett is világosan és egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a vendéglátóipari zenészfoglalkoztatás helyzete az elmúlt években romlott, és felkészültünk arra is, hogy újabb és újabb nehézségeket kell leküzdenünk. Meg fogunk birkózni a feladatokkal. Erre az a biztosíték, hogy az OSZK munkatársi gárdáját kezdettől fűtötte és fűti a hivatástudat: tudják, értik, átérzik, hogy munkájuk fontos és szükséges a szórakoztatózenészek többezres tábora, sőt a társadalom egésze szempontjából is. Az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség múlt hónapban megjelent állásfoglalása kimondja, hogy „a szórakozás és kikapcsolódás utáni vágy természetes emberi igény, amelynek kulturált kielégítésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A szocializmus eszményének ellentmond a »tömegkultúra« és a »magas« művészet szembeállítása." Majd később: „A valóban színvonalas szórakoztatás s az e műfajokban jelentkező művészi teljesítmények kapják meg az őket megillető támogatást és elismerést." A szórakoztatás különböző műfajaiban jelentkező értékes törekvések támogatása, az orientálás, hatékonyabb és összehangolt művelődéspolitikai tevékenységet igényel. Munkánkban, az OSZK munkájában a fenti állásfoglalásban foglaltakat kívánjuk érvényesíteni, annak szellemében kívánunk dolgozni. — mondotta Péter Miklós igazgató. * Ezután Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkára üdvözölte a negyedszázados jubileum résztvevőit: Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Elnöksége és a magam nevében őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából az Országos Szórakoztatózenei Központ egykori és jelenlegi munkatársait, a Központi Stúdió taná- A 25 éves OSZK jubileuma A Simó Tibor főtitkár köszöntőjét mondja A jubileumi ünnepség elnöksége: Bíró Ágnes, a MOM munkatársa, Vass Imre, az MSzSz elnöke, Orosz László, az NKI igazgatója, Simó Tibor, az MSZSZ főtitkára, Szirmai László, az OSZK igazgatóhelyettese, Péter Miklós, az OSZK igazgatója, Balázs Ferencné, a Zeneművészek Szakszervezete titkára, Gyimesi Ernő, a Zeneművészek Szakszervezete alelnöke, Vajda Tibor, a MOM osztályvezetője. Az ünnepség résztvevői Péter Miklós igazgató ünnepi beszédét tartjá 4 SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZEK