Zenész, 2005 (13. évfolyam, 115-124. szám)

2005-01-01 / 115. szám

Tizenharmadik évfolyamát kezdte meg magazinunk. Ha egy kicsit utánaszámolunk azt jelenti, hogy túl vagyunk a százhuszadik lapszámon, ez - mivel a Zenész terjedelme az évek során változott - heve­nyészett számítások szerint is körülbelül nyolcezerötszáz kinyomtatott oldalt jelent. Sok ez, még lexi­konnak vagy bűnügyi periratnak is soknak számítana. Különösen tetemesnek mondható az ez idő alatt megjelent tesztjeink száma, ami a becslések szerint ezerötszázra tehető. Óriási szám, magam is­ elcsodálkoztam rajta. Joggal merül fel a kérdés - persze inkább csak a kívülállókban - ki a csodát ér­dekel ez a sok „kacat”? Nos, megvallom, pályám elején magam is kíváncsian bújtam az akkor még ritkán hozzáférhető és kizárólag angol vagy német nyelven olvasható zenei magazinokat, és boldogan játszottam a gondo­lattal, hogy majd ha egyszer gazdag és híres leszek, milyen hangszereket, erősítőket fogok vásárolni magamnak. Azóta persze­­ többszörösen is­­ nagyot fordult a világ, de változatlanul fontosnak érzem és őszintén érdekel, hogy milyen újabb és újabb „fegyverek” kerülnek a piacra. Szerencsére napjaink zenésze már szinte korlátlan lehetőségeket élvez mind a kínálat, mind a beszerezhetőség terén, de a hangszerválasztás még mindig nagy horderejű kérdés maradt. Egészen más a helyzet, mint mondjuk az egyéb „tartós fogyasztási cikkek” (micsoda lehetetlen kifejezés!) esetében, hiszen a zenélés fizikai valóságában megfogható eszközei nagyon szoros összefüggésben állnak a muzsika anyagi világon fe­lüli megnyilvánulásaival. Mindenkinek meg kell találnia azt a hangszert - vonatkozik ez a „kütyükön” keresztül az erősítőkön át a húrokig mindenre - amellyel a legjobban tudja kifejezni magát, amellyel nem harcol, hanem alkot, amely tánc minden összetevője egyetlen célt szolgál, a tiszta zene megszü­letését. A könnyűzene (tudom, tudom... de nem találtam jobb kifejezést) az évtizedek során „techni­kai sportággá” változott, függővé vált az elektronikától, technikától, kiszolgáló személyzettől, igazán élvezetes produkciók csak ezek megléte esetén jönnek létre. Természetesen itt is találni presztízsmár­kákat, de a professzionalitás irányába vezető úton előbb-utóbb mindenkinek meg kell találnia az el­képzeléseit, kifejezésmódját leginkább támogató eszközöket. Ha például egy dobosnak játék közben arra kell figyelnie, hogy ne üssön nagyot az állatomra, mert lötyög az egyik lába, vagy a gitáros azzal küszködik buli közben, hogy a gyenge tremolószerkezet okozta elhangolódást korrigálja, esetleg a basszusgitárosnak okoz bosszúságot, hogy az alsó húrja már torzít az erősítőn, a billentyűs meg gon­dolatban sokkal jobb hangszínen játszik, mint amilyet a monitorból visszakap. Nos ilyen körülmények között átütő produkció nehezen elképzelhető. Az igényesség és céltudatosság minden esetben alap­vető fontossággal bír, még akkor is, ha anyagi lehetőségek híján nincs mód csúcskategóriás berende­zéseket használni. És persze egyáltalán nem biztos, hogy a legdrágább holmi felel meg a legjobban céljainknak. Viszont a zenélés örömét (zenésznek, hallgatónak egyaránt) csak kifogástalan és ponto­san testre szabott műszaki háttér képes biztosítani. Tehát a jövőben rendületlenül folytatjuk egyebek mellett a hangszerek és különböző eszközök be­mutatását, hiszen a kínálat óriási, és ne felejtsük el milyen inspiráló tud lenni egy új hangszer, milyen magasságokba képes repíteni egy korábban ismeretlen hangzás, vagy amikor egy addig csak a fe­jünkben létező elképzelés végre megszólal. Tárgyakkal vesszük körül magunkat, mégis zene születik. Erről szól a Zenész magazin 2005-ben is. II. Lengyelfi Miklós lengyelfi@solteszreklam.hu . . .. . i. Soundcheck A Zenész magazin CD-melléklete Január-Február 2-4 Gitárklub 5-9 Dobklub 10-17 Billentyűsklub 18-21 Basszusklub 22-23 Fúvósklub Ibanez SR505 BM basszusgitár Godin LGX-SA elektromos gitár Peavey Milestone IIi basszusgitár Lined POD XT live erősítő szimulátor Felvétel és utómunka: Grape stúdió Hangmérnök: ifj. Straub Dezső

Next