Mult és Jövő, 1925 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1925-12-01 / 12. szám
Egyik ismerőse, aki meglátta, hogy viszi be lányostul a rendőr, hamar dr. Zips ügyvédhez rohant, aki kezdő kis fiskális volt Pozsonyban s munka nélkül tengette életét. — Jöjjön hamar, Herr Dakter és szabadítsa ki vele Mordche Alistált. Ami a fiskálisnak egy-kettőre sikerült is. Tanú volt tíz is, hogy reb Mordche, reb Mordche, nem lánykupec s hogy édes lánya az a leány, aki vele van. Honorárium? Doktor Zips úr jó ember volt. — Sösém somájim tettem, — mondta — hát csak tartsa meg a pénzét, reb Mordche. Aki ezek után kikérdezvén az ügyvédet és megtudván tőle, hogy bizony nincs dolga, Dunaszerdahelyt ajánlotta, mint székhelyet. — Szerdahelyen — mondta reb Mordche — háromszáz zsidó lakik s mind seftel. S mind pörösködik egymással, doktor úr. Két ember között egy üzletből három pör is keletkezik, ha nem még több. Hálás lesz nekem, doktor úr, ha Szerdahelyre jön ügyvédnek, meglátja. Doktor Zips urat nem annyira a jó kilátás, mint inkább a szép Mirjám leány vonzotta. Az ő kedvéért ment Szerdahelyre ügyvédnek és legközelebbi Lágbómerkor reb Mordche be is fejezhette a számolást. — Ádhász várbá . . . férjhez adta a negyediket is, Mirjámot. Doktor Zipsné őnagysága lett belőle, — Jó az Isten, — nevetgélt vele Mordche. S az áldozatok a Bész-Hámikdosba csakugyan kivülről kerültek. S ilyen szisztéma mellett férjhez adhatott volna még több lányt is. Akiknek persze már Jósua vagy a Bírák könyvéből kellett volna hogy neveket válasszon. Szigethy j László: S Ki vágyott én? Ki vagyok én? Hős, fáradt őszi szél, Mely hervadt fáknak álmos dalt zenél. Tört báb, melyet rángat szenvedély, Nagy, bús gyerek, ki rímekben beszél. Múltam: álom igaz élet helyett, A jövőm gyász a holt álom felett. A költészeté életem, hitem szivem — Talán öncsalás ez a nagy hitem. Néha érzem, a dal semmit sem ér, Kósza sóhaj csak, elkapja a szél, Halk dúdolás, nem hallja senki sem, Zenés játék, amit penget szivem. Ki vagyok én? Eltévedt, kósza szél, Mely a vak süket éjjelnek zenél. ILDA DEZASSE-L1NDHEIM GRÓFNŐ: HUGÓ ZUCKEFMANN — A cionizmus költője.*) L ecsillapodtak a kedélyek a cionista kongresszus után, elfeledték már azokat a tüntetéseket, amelyeket az utca meggondolatlan népe rendezett a kék Duna városában és a beállott nyugalom és objektív szemlélődés idején talán nem lesz érdektelen, ha megemlékszünk egy osztrák költőről, akit joggal neveznek a cionizmus egyik leglelkesebb úttörőjének. Bármilyen véleménnyel vagyunk akár zsidók, akár más vallásúak a cionista mozgalomról, akár optimisztikusan, akár pesszimisztikusan nézzük a Palesztinai telepítés kilátásait, egy bizonyos: szülője egy hatalmas, tiszta idealizmusból fakadó .) A tragikus sorsú költőnek ez az érdekes ismertetése a Pester Lloyd egyik legutóbbi számában jelent meg. A verseket a Múlt és Jövő számára Telekes Hála fordította. Herman Lipót: Kodály Zoltán arcképe Der Komponist Kodály 381