Új Élet, 1983 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Dr. Scheiber Sándor a Debreceni Református Teológiai díszdoktora Akadémia 1932. december 21-én a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanári kara ünnepi ülést tartott, amelyen dr. Scheiber Sándort, az Országos Rabbiképző Intézet igazgató-professzorát díszdoktorrá avatta. Az ünnepi ülésen résztvett dr. Bartha Tibor püspök, a református Zsinati Tanács elnöke, Cseke Béla Hajdú-Bihar megyei egyházügyi titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében. Arató István Egyházkerületi főjegyző és dr. Gaál István Egyházkerületi h. főgondok. Az izraelita felekezet képviseletében a MIOK részéről megjelent dr. Kulcsár Imre, tb. elnök, Bakos Lajos alelnök, a rabbikar részéről dr. Salgó László főrabbi, az Országos Rabbitanács h. elnöke, valamint Lázár Ernő, a Debreceni Izraelita Hitközség elnöke. Az ünnepi ülést dr. Szabó László Ambrus a teológiai kar ezidei dékánja nyitotta meg és miután bejelentette dr. Bartha Tibor püspök hozzájárulását, közölte a tanári kar határozatát, amelynek értelmében dr. Scheiber Sándort, az Országos Rabbiképző Intézet rektor-professzorát díszdoktorrá választotta. Egyben közölte, hogy a díszdoktorrá nyilvánítás megtörténte jeléül, — addig is, míg egy későbbi alkalmon értekezését megtartja — a de. doktori oklevél ünnepélyes átadására sor kerülhet, annak másolatát most átadják. Karasszon Dezső professzor méltatta dr. Scheiber Sándor professzor eddigi munkásságát, akit a XX. századi általános vallástudományt gazdagító tudományos munkássága, a világvallások közötti egyetértés elmélyítésének és az emberiség békéje biztosításának érdekében kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréséül választottak díszdoktorrá. Ezután dr. Scheiber Sándor letette a tiszteletbeli doktorok fogadalmát, majd dr. Bartha Tibor püspök, dr. Szabó László Ambrus dékán és dr. Kocsis Elemér professzor, kollégiumi főigazgató kézfogással tiszteletbeli doktorrá fogadta. Ezután dr. Scheiber Sándor a következő szavakkal köszönte meg a nagy kitüntetést: ״ Amikor a Debreceni Református Teológiai Akadémia — Püspök Úr javaslatára — diszdokátorai közé fogad, tudom, ez nem egyedül munkásságom elismerése. Annak a dialógusnak a folytatása inkább, amely a két felekezetét testvéri közelségbe kívánja hozni. A közeledés Debrecenből indult ki, harminc esztendővel ezelőtt, amikor a Teológiai Akadémia küldötte — Intézetünk fennállásának 75. évfordulóján — ezeket mondotta: Tisztelettel köszöntjük a zsidó tudomány, kultúra, szellemi élet széles e világra messze fénylő intézményét. Bizonyságot tehetünk arról, hogy az itt fénylő tudomány, az itt ragyogó szellem nekünk is világított. Sok iskolának századok alatt nincs annyi híres tanítója, mint ennek b6 esztendő alatt volt. A Rabbiképző Intézet, mint a magyarországi zsidóság testének egyik legdrágább tagja, mérhetetlenül sokat szenvedett. Élő hajtásai közül hánynak kellett kitöretnie. Hánynak kellett kiürítenie az erőszakos halál keserű poharát is. A megfizethetetlen adósság egyik alázatos hordozójaként mondok köszönetet azért, hogy ide meghívattam". .. barátságra nyújtott kéz viszonzásra talált. A tudományos együttműködés nem volt terméketten. A magam szerény igyekezete is híd kíván lenni felekezetek és népek között. Tárgy- és motívumtörténeti vizsgálódásaim kiterjedtek a különböző népek irodalmára és a különböző vallások íróira — kivált a protestáns prédikátorok művei bizonyultak kincses bányáknak — s ezt példázták, hogy a gondolat terjedése nem ismer erőszakosan elválasztó határokat. Erre törekedtem az életben is. Önök ma így cselekedtek. Ezért köszönöm meg újból és megindultan a kitüntetést. Ezután dr. Bartha Tibor püspök meleg szavakkal köszöntötte az új díszdoktort és a megjelent vendégeket. Szólt annak jelentő Ságéról, hogy a Református Egyház és az Izraelita Hitfelekezet között megkezdődött eredményes dialógusnak egyik kiemelkedő eseménye ez az ünnepi díszülés és folytatódik majd a dialógus, a közösen megbeszélt témákról, a díszdoktorrá avatás ünnepi nyilvános ülésén, amely az 1983. év első harmadára van tervezve. A Református Egyház vezetői mindenkor helytállottak a testvéri szeretet és együtt munkálkodás mentű vitatkozásaiban. Örvendetes eredménynek tudja, hogy megtalálták az egyházak, köztül a Református Egyház és az Izraelita Hitfeldésezet a közös utat, a közös célok, a Magyar Haza célkitűzéseinek megvalósítására. Isten áldását kérte mindkét Egyház hívőire, a hazára és annak minden polgárára. Az ünnepi ülés után a vendégeket fogadta a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnöke hivatalában. A fogadáson megjelent Bartha Tibor püspök, Cseke Béla Egyházügyi titkár és a Teológiai Kar dékánja, valamint a Budapestről érkezett vendégek. A Megyei Tanács Elnöke tájékoztatta a megjelenteket a megye életéről, intézményeiről és jövő célkitűzéseiről. A vendégek visszatértek a Teológia épületébe, ahol díszebéden vettek részt. Ez alkalommal dr. Salgó László főrabbi beszédében megköszönte a püspöknek, a teológiai karnak a felejthetetlen szép ünnepséget. Kiemelte, hogy a Református Egyház — Bartha Tibor püspök zsinati elnök kezdeményezésére — indította el két évvel ezelőtt a találkozások sorát, testvéri kezet nyújtottak, amelyet az Izraelita Felekezet illetékes vezetői szeretettel fogadtak. Örömmel közölte azt is, hogy ennek az elindításnak volt folytatása az Evangélikus és Római Katólikus Egyház részéről is és az Izraelita Felekezet mindenkor boldog készségét mutatja az együttműködésre, a testvéri megnyilatkozásokra, amelyek jelei annak a nemzeti egységnek, amely az utolsó negyedszázadban hazánkban megvalósulhatott. Az ünnepség — dr. Bartha’ibor püspök felkérésére — dr. Salgó László főrabbi papi áldásával fejeződött be. Stuttgart városa (NSZK) 1933 nyarára meghívja egykori zsidó polgárait. Ezt a hírhedt ,,kristályéjszaka” 44. évfordulóján tartott megemlékezésén határozta el a Keresztény—Zsidó Együttműködés Társasága elnökének, Heinz M. Bleichernak már korábban tett javaslatára. A Keresztény—Zsidó Együttműködés esseni Társasága a közelmúltban a zsidó hitközség dísztermében rendezett érdekes előadást. A téma ,.Luther Márton és a zsidók. Egy, a Harmadik Birodalomig tartó hatás története" volt, az előadást dr. Hans-Joachim Barkenings duisburgi evangélikus lelkész tartotta. A Keresztény—Zsidó Együttműködés münsteri Társasága „Jiddis költészet” címen tartott előadóestet Abraham Rosenbaumnak, a varsói Jiddis Színház egykori tagjának köreműködésével, aki többek között J. L Perec, S. Halkin és Sólem Aléhem költeményeivel illusztrálta előadását. Wuppertalban (NSZK) Hans- Joachim Schneider lelkész tartott előadást az ottani Keresztény—Zsidó Együttműködés Társasága rendezésében azsidó hitközség termében. Előadásának címe: ..A zsidóság az evangélikus hitoktatásban. (Beszámoló a praxisból)” volt. Dr. Kulcsár Imre tb. elnök köszöntése Dr. Kulcsár Imrét, a MIOK és BIH tb. elnökét december 10-én 80. születésnapja alkalmából Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese meleg, méltató szavakkal köszöntötte Miklós Imre államtitkár, az ÁEH elnöke és a maga nevében, egyben átnyújtotta neki a hivatal ajándékát. Az ünnepelt meghatott szavakkal mondott köszönetet. Az ünnepségen jelen volt Lóránt Vilmos egyházügyi tanácsos, valamint Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke, dr. Seifert Gézáné főtitkár és dr. Salgó László főrabbi, az Országos Rabbi tanács elnökhelyettese. A fogadás szívélyes hangú, kötetlen beszélgetéssel ért véget. A MIOK székházában, a Goldmark-teremben december 13-án rendeztek fogadást a tb. elnök 80. születésnapja alkalmából, amelyen megjelentek a magyar zsidóság vezetői és számos vendég. A fényesen kivilágított teremben elsőnek Héber Imre, a MIOK és BIH elnöke tartott beszédet, amelyben ismertette dr. Kulcsár Imre׳ tb. elnök életútját. Többek között a következőket ■emelte ki: ......Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy életedből több mint hét évtizedet töltöttél el Debrecenben . . . Több mint fél évszázadot töltöttél el pályádon, mint aktívan működő ügyvéd, s katonai védő. Olyan elhivatot jogász voltál, aki soha nem tekintette az ügyvédséget egy karrier befutására lehetőségnek, hanem kizárólagosan csak célnak egy hasznos hivatás gyakorlására ... E tulajdonságaidat becsülte meg a Debreceni Ügyvédi Kamara, amikor a felszabadulás után elnökségi tagjává, s fegyelmi tanácsának elnökévé választott. Köztudott Rólad, hogy Te alakítottad az összes Hajdú-Bihar megyei ügyvédi Munkaközösséget, s a Hajdú-Bihar Megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének is Te voltál a vezető jogtanácsosa Téged bízott meg a Debreceni Ügyvédi Kamara az ügyvédjelöltek vizsgára való felkészítésével is, s ez minden szónál ékesebben bizonyítja az irántad megnyilvánuló bizalmat .. . Közéleti munkásságod keretében vezetőségi tagja voltál a Hazafias Népfrontnak, — amely kitüntető jelvénnyel és oklevéllel tisztelt meg — míg ■Debrecen érdekében folytatott értékes társadalmi munkádért a ..Pro Urbe” kitüntetésben részesített a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Úgy érzem, nyugodtan állíthatom, hogy kötelességeidnek mindenkor olyan erkölcsi komolysággal, s elhivatottsággal tettél eleget, mint kevesen közülünk. Mindig tudatában voltál annak, mivel tartozol hazánknak, szocialista társadalmunknak, kollégáidnak, s legfőbbképpen a jogtudománynak, amelyet egész életeden át oly magas fokon műveltél, gyakoroltál. Több évtizede teszel részt a felekezeti kezelésben, negyedszázadon át voltál a Debreceni Izraelita Hitközségnek, valamint a Tiszántúli Izraelita Községkerületnek elnöke, amelyek vezetésed alatt másodvirágzásukat élték meg . . Köztudott az is, hogy mint Községkerületi, s Hitközségi elnök feladataidat — az ügyvédi hivatásodhoz hasonlóan — mindenkor lankadatalan szorgalommal, lelkiismeretességgel, jó zsidó szívvel-lélekkel, kimagasló vezetőhöz méltóan — igen emelkedett színten — láttad el. .. Ez ünnepi órában el kell itt mondanunk —, amit eddig nem volt módunk, lehetőségünk elmondani —, hogy benned a felszabadulás utáni magyar zsidó élet egyik leghivatottabb — olyan felekezeti vezetőjét ismertük meg, aki igen sokat-rengeteget tett a számarányában lecsökkent, megmaradt vidéki zsidóság életének újjáépítése érdekében. Tuddsad, tapasztalatod, életbölcsességed, hozzáértésed eddig is, s ezután is nélkülözhetetlen lesz egész felekezetünk számára . . . Budapestre költözésed után az ország legnagyobb közössége azzal becsült meg, hogy MIOK alelnöki tisztségeden kívül a BIH elnökhelyettesévé is megválasztott, majd a legmagasabbra értékelve személyedet tiszteletbeli elnöke lettél a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének, s a Budapesti Izraelita Hitközségnek . .. Engedd meg, hogy 80. születés*napod alkalmával — amely nap nemcsak a Te életednek, hanem a magyar zsidóságnak is jelentős állomása. — szívből jövő legjobb érzésekkel gratuláljunk, kivonva Naked hosszú, boldog életét, kedves feleségeddel együtt. . .’ Ezután az elnök átadta dr. Kulcsár Imre tb. elnöknek a Hitközség ajándékát. Dr. Salgó László főrabbi, az Országos Rabbitanács elnökhelyettese a rabbikar jókívánságait tolmácsolta. Kiemelte azt az odaadó lelkes munkát, amelyet dr. Kulcsár Imre az egész Tiszántúli Községkerület területén végzett a hitélet erősítésében, hitközségek keretei fenntartása érdekében. Külön szívügye volt a funkcionáriusok és szertartási dolgozók méltó megbecsülése. Meghatott lélekkel kívánt a jubilánsnak további hosszú életet és szavait a „Jövőrehödó” áldással fejezte be. Dr. Seifert Gézáné, a BIH Központi Női Tagozatának elnökaszszonya beszédében kiemelte dr. Kulcsár Imrének ״ a gyermekekhez való végtelen ragaszkodó szeretetét, amely talán abból fakad, hogy imádott egyetlen elvesztett gyermekét igyekszik megtalálni bennük.’’ Megemlítette még azt az alapítványt, is, amelyet az ünnepelt tett a Talmud Tóra vizsgákon legjobb eredményt elért gyermekek jutalmazására. Majd maga és munkatársai legjobb kívánságait tolmácsolta dr. Kulcsár Imrének. Végül dr. Kulcsár Imre köszönte meg a számára rendezett ütnepségét. Röviden ismertette a magyar zsidóság érdekében kifejtett munkásságát. Beszédét így fejezte be: ״ Mi zsidó vallásé, magyarok annyi szenvedés után végre élvezni tudjuk a szabadság, a humánum légkörét, és így az Alkotmányunkban biztosított vallásszabadságot is. Küzdenünk kell egymás megértéséért, a kölcsönös szeretésért és az egyetemes emberiség legfőbb és legnagyobb áldásáért, a békéért!" Bródy László: Tizenkét énekeskönyv V .A dalaimat már elénekeltem s nincs gépkocsim és nincs sehol se telkem. Tizenkét énekeskönyv a vagyonom s a bánat, mit hoztam nektek szép vásárfiának. Tizenkét énekeskönyv: vágy meg óhaj, életöröm, Istenhit, könnyű sóhaj, álom, valóság nagy virághalomban. Az életről s a halairól daloltam. A halál, mint egy felhő, szállt felettem, az életemben soha nem feledtem. Ezért fürödtem boldogan a napban, míg időm telt, mit ajándékba kaptam. Ezért szerettem a világ egészét s örökké virult szivemben a részvét. Enyém volt minden csillag fent az égen, nem irigyelték, nem volt ellenségem. Mint csillagok, eleven transzparensek, úgy csillogtak a távolból a versek. Más vagyont nem gyűjtöttem életemben, mint dalokat s tinektek énekeltem. MOST FESTESSEN. TAPÉTÁZTASSON nagy választék külföldi tapétákból Részletfizetésre! MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET Vill., Pogány József u. 9. Telefon: 113-823 VII., Wesselényi u. 60. Telefon: 224-038