Zsidó diákok könyve 1921 (Budapest, 1921)
Előszó
Ifjú zsidó testvér! Új kiadásban kerül ma eléd a zsidó ifjúsági irodalom legszebb, legművészibb munkája, az Egyenlőség diákkönyve. Szomorú, véres idők múltak el az első kiadás óta, melyet hamar szétkapkodott a fiatalság. A nagy, szörnyű háború lezajlott, a magyar zsidók hősi, önfeláldozó harca a hazáért, melyről e könyvben is annyi büszkeséggel írnak a háború alatt írt tanulmányok: befejeződött. Elkövetkezett új, más szomorúbb harcok ideje, mikor az ifjú zsidó léleknek még sokkal inkább van szüksége edzésre, vigasztalásra, kitartásra, mint ezelőtt. Ezért határoztuk el, hogy új kiadásban bocsátjuk ki diákkönyvünket, ugyanazokkal a régi kedves elbeszélésekkel és tanulmányokkal, melyeket az első kiadás közönsége annyira megszeretett. És minden mondatnak, melyet akkor leírtunk, uj és mélyebb értelme támadt a változott új időkben. Fogadd hát szeretettel, ifjú testvére könyvet, melyben, mint a kicsiny tükörben a nap, ott ragyog a zsidóság örök fénye. A zsidó hazafiság dicső példáin fogsz lelkesülni, a zsidó tudomány nemes komolyságát fogod megizletni, a zsidó költészet gyöngyöző szépségei fognak elragadni, a zsidó meséknek halk, szenvedő, édes hangját fogod hallani e könyv lapjairól. Tudósok, írók, költők szólnak itt hozzád, ifjú olvasó. Mindannyian csak egyre kérnek, valamennyien csak egyet kívánnak tőled : hogy édes hazád mellett, melynek mindent köszönhetsz, szeresd a hitedet. A hitedet, melyért az őseid véreztek, máglyákon pusztultak, de melyet fel nem adtak sohasem. A hitedet, mely eszmét, erkölcsöt és szabadságot vitt az emberiségbe, a hitedet, melyet nem is tudsz még eléggé megbecsülni, e kincset, melynek értékét még nem ismered. Mily boldogok lennénk, ha elolvasva e könyvet, okulva rajta és gyönyörködve benne, felragyogna a telkedben a drága öntudat: büszke vagyok rá, hogy zsidónak születtem. Ezt akarjuk tőled, semmi mást. Hogy jó magyar légy és lelkes zsidó. Hogy szeresd a zsidóságot, hogy büszke légy rá, hogy kitarts mellette részben-viharban, hogy zsidó légy, ha az élet sikerekkel övez körül, de zsidó maradj akkor is, ha balsors ér hited miatt. Ne tágíts, meg ne inogj, ne kövesd a gyávák példáját, kik megfutamodnak a viharban. Akkor dicsősége leszel a magyar Izraelnek, hű kis katonánk a mi nagy küzdelmünkben. Köszöntelek, ifjú testvér! Budapest, 1920 szeptember hava. Dr Szabolcsi Lajos az Egyenlőség szerkesztője.