Zsidó Szemle, 1927 (22. évfolyam, 10-24. szám)
1927-05-15 / 10. szám
tt ׳ 0j szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI LAP apest, VI., Király ucca 36. fan: 284—89. Sürgönyeim: MNGCION Egyes szám ára 32 fillér Megjelenik minden hót én és 15-én A Cionista Ománon Szervezetek kez és az összes szervezett cionistákhoz! A cionista végrehajtó bizottság• részletes tájékoztató közleménye a palesztina helyzetről és jövő politikájáról A Vezérlő Bizottság utolsó ülése óta pénzügyi intézményeinket a lehetőség végső határáig vettük igénybe. A minden eddigi mértéket túlhaladó 1925. évi bevándorlás súlyos következményekkel járt. A végrehajtóbizottság mindent elkövetett a helyzet szanálására. A Keren Hajeszad által rendelkezésére bocsátott budget nem számolt gazdasági válsággal és gazdasági nyomorral, de ez a budget nem is szolgál egész terjedelmében produktív célokat. Ennek a budgetnek nagyobb része nemzeti és társadalmi intézmények fenntartására szolgál, körülbelül egy negyedrésze mezőgazdasági gyarmatosítási, munkaalkalom megszervezési és iparfejlesztési célokra fordíttatik. Az általános palesztinai produktív munka területe napról napra tágul, de ez a fejlődés nagy részben ama határokon kívül folyik le, amely határok mögött van csak módjában a végre-־ hajtóbizottságnak az ellenőrzést gyakoroln, és a vezetést kézben tartani. Az exekutiva a maga szűkre szabott költségvetésével nincs abban a helyzetben, hogy a dolgok fejlődését man mértékben befolyásolhassa, hogy a síkok vagy sikertelenségek tekintetében a felességet vállalhatná. Az 1925. évi bevándorlás ,korán, szinte erőszakkal furakodott bele azrszág éppen fejlődésben levő gazdasági szeretetébe. Saját felelősségükre és saját anyagi szközeikkel valósággal hősies küzdelmet folytattak a bevándorlók, hogy az országban megélhetést teremtsenek maguknak. A krízis oka Hogy ez nem sikerült nekik, ezért igazságosan sem a cionista szervezetet, sem •magukat a bevándorlókat •nem lehet okolni, mert lehetetlen volt előre megteremteni az alapokat egy ilyen nagyarányú bevándorlás számára és ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt az ország gazdasági felvevőképességét a bevándorlókhoz arányítva felfokozni. A súlyos gazdasági helyzet — amelynek orvoslása most a feladatunk — egész Palesztinára ránehezedik, nem csupán azokat, az intézményeket sújtja, amelyekért közvetlenül a cionista szervezet viseli a felelősséget. Ha a végrehajtóbizottság kizárólag a saját intézményeinek tervszerű fejlesztésére szorítkozott volna működésében, ha az egész palesztinai lakossággal szembeni kötelezettségét nem ismerte volna el, úgy nem lett volna nehéz feladat a saját intézményeinek válságos helyzetén segíteni. A Keren Hajeszad 5687. évi bevételei az első félévben meghaladták az előirányzatot. A vállalt feladatokat tehát a végrehajtó bizottság minden nehézség nélkül elvégezhette volna. De közvetlenül vagy a mieinkkel rokon intézmények folytán közvetve nekünk egész Palesztina jólétéről kell gondoskodnunk és a mostani súlyos helyzetünk annak a következménye, hogy kizárólag rajtunk van az egész palesztinai zsidó nemzeti otthonért való felelősség terhe. Megrohanták az országot Az 1925. évben 31..650 zsidó jött Palesztinába. Legtöbbje Lengyelországból. A bevár!óriással együtt, nőttek a várakozások. .Amit edig nehezen keresztülvihetőnek gondoltak,gyszerre könnyen elérhetőnek látszott. A rácsok gazdasági életén hihetetlenül nagy optiizmus lett úrrá. A bevándorlók emelkedő váma, a magukkal hozott tőkék a telekárak é•* lakbérek lázas emelkedéséhez vezettek. Az építőipar hirtelen fellendült, a munkások ezreinek adva munkaalkalmat. Az új telepesek egyszerűen át akarták ültetni a hazulról magukkal hozott iparokat, nem érdeklődtek a gazdasági lehetőségek és előfeltételek, a piaci helyzet, a vám és a nyersanyag árai iránt és viharosan vetették magukat az új vállalkozások után, egyedüli biztató tényezőjük a saját üzleti szellemükben való hit, amely mindenen keresztül fogja őket segíteni. Magán- és félig magántársulatok kevés pénzzel nagy földterületeket vettek, amelyeket majd az ezután érkező bevándorlóknak ajánlottak fel részletfizetésre. Iparművek, üzletek nyíltak meg és a szabad pályán működők is nagy számban érkeztek az országba. Ez olyan fejlődés volt, amelyet csak nehezen lehetett eredményesen befolyásolni. A maga törvényeit, a maga kezdeményezését, a maga energiáját követte ez a fejlődés. Emellett a galut eseményei is természetszerűleg befolyással voltak reá. És ahogyan ez a nyomás kiváltotta a példa nélküli bevándorlást, azonképpen közeledett egyre a palesztinai ״ hausse“ összeomlása. A régi hazában otthon hagyott tőketartalékok a pénz elértéktelenedése folytán leolvadtak és egész családok egyszerre pénztelenül és tanácstalanul állottak Palesztinában. Ennek természetes folyománya volt azután, hogy a palesztinai intézeteknél levő betétjeiket kivették, mire a bankok természetesen meg-szorították a bankhitelt. A bevándorlás azután is csökkent, az építkezés alábbhagyott, a telekértékek és a lakbérek leestek. A munkások ezrei maradtak munka nélkül. Sok család vásárlóereje gyengült, igen sok kisebb és nagyobb iparüzem és kereskedés megszüntette üzemét. A beállott reakció az egész gazdasági életet veszélyeztette. A válság bekövetkeztével a végrehajtóbizottság minden rendelkezésére álló anyagi eszközzel a krízis orvoslására sietett. A budgetben változtatásokat kellett eszközölni, hogy az így felszabadult tételek is a krízis enyhítésére szolgáljanak. Ezenkívül kísérletet tett Amerikában, Angliában, Németországban és más országokban, hogy megfelelő kölcsönöket teremtsen elő produktív munkák céljaira, de eredménytelenül. A munkahivatal a városi minkások egy részét a mezőgazdasági idény tartamára a zsidó gyarmatokon foglalkoztatta. 1927-ben ilyen módon ,5300 munkást helyeztünk át a gyarmatokra. Sokaknak közülük lakást, mezőgazdasági felszerelést és kisebb földterületet adtunk megmunkálás végett. Mindezek dacára azonban a munkanélküliek száma mindig emelkedett és a Végrehajtóbizottság kénytelen volt hetenként és személyenként 25—50 piaszter munkanélküli segélyt engedélyezni. 1927 március 1-én az így segélyezett munkások száma 5050 volt, ami hetenként 2000 font kiadást jelentett. A munkásügyi hivatal, amelynek egész évi budgetje eredetileg 60.000 font volt, hat hónap alatt, 100.000 fonton felüli összeget adott ki munkaalkalmak teremtésére. A végrehajtóbizottság ezenkívül kénytelen volt több félhivatalosan cionista jellegű intézménynek — amelyeket a krízis színtén megrendített ׳— hitelsegélyt nyújtani.V Palesztina Land Development Comp., az American Zion Commonwealth, a Sóiét Boneh, a Haifa Bey Co. és a Manor-társaság a mi gondjainkat növelték. Száz és száz emigráns hagyta el Palesztinát elkeseredve és a diaszpórában terjesztették az okokat, amelyek őket a visszavándorlásra késztették. Turisták, akik először jöttek az országba, hogy saját szemükkel győződjenek meg az ország közállapotairól, a krízishangulat közepette érkezvén, ezeket a krízishíreket magukkal vitték és terjesztették. A destruktív kritikának ez a guerillaharca még megnehezítette a végrehajtóbizottság ama törekvését, hogy Palesztina számára pénzügyi és morális segítséget mozgósíthasson. A végrehajtóbizottság örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a mandatárius hatalom készségére rámutasson, amellyel a helyzet súlyosságát enyhíteni igyekezett. Különféle ajánlatait, hogy e téren együttműködhessünk, rokonszenvvel fogadta a kormány. Kötelességümk lesz, hogy mint eddig, ezentúl is tárgyalásokat folytassunk a kormánnyal avégből, hogy ez a zsidó nemzeti otthon fejlődését közvetlen eszközökkel hathatós mértékben segítse elő, de olyan időben, amikor a felelősség súlyosabb terhe nyugszik válsainkon, kénytelenek vagyunk visszautasítani az illuzórius politikai követeléseink mindig visszatérő formulázására ajánlott politikát, amely csak káros doktrínaként jelentkezhetik. Miként Herzl mondotta: ״ Egy nép csak önmaga segíthet magán s ha erre nem képes, úgy nincs rajta segítség.“ A segélyezést megszüntetik A helyzet újabban olyan súlyos lett, hogy a végrehajtóbizottság palesztinai tagjai szükségesnek tartották» az egész végrehajtóbizottság rendkívüli ülését, hogy az vizsgálja meg a helyzetet, hogy módot találjon arra, hogy a munka Palesztinában újból némileg normális keretekbe jusson. A végrehajtóbizottság tagjai közvetlenül Weizmain Amerikából való visszatérése után ülésre jöttek össze, amelyen a bizottság összes tagjai megjelentek. Két hétig folytak a tanácskozások. Weizmann és Lipszky a pénzügyi segélyforrások lehetőségéről referáltak. A palesztinai helyzet minden vonatkozásban megtárgyaltatok. Sprinzak, Diezengoff és dr. Hantke speciális jelentéseikben számoltak be erről. A bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy a viszonyok által szükségessé vált munkanélküli segély rendszerét egy pillanatig sem szabad tovább fenntartani. Ez a módszer a cionista elveket és hagyományokat egyenesen sérti. Foltot ejt ideáljainkon, lelohasztja a haluc-szellemet, amely a cionista eszme folyományaképpen Palesztina standardja lett. Átmenetileg a kényszer hatása alatt igazolva volt ez a segélyezés, de további folytatása megbocsáthatatlan bűn volna. A Palesztina-végrehajtóbizottság tervezetet terjesztett elő, amely szerint a munkanélküliség azonnal megszüntethető lenne. A haifai és jeruzsálemi munkanélkülieket rendszeres munkabér mellett foglalkoztatni lehetne. Egyelőre Tel-Avivban továbbra is megmaradna a segélyezési rendszer. A tervbe vett munkák 2055 munkást tudnának azonnal foglalkoztatni. Erre a célra a munkaügyi hivatalnak a legközelebbi hat hónap alatt felhasználandó külön összegre van szüksége. A bizottság magára vállalta a felelősséget, hogy egy 140.000 fontból álló pótbudget fog előteremtenni és pedig speciális hozzájárulások