Zsidó Szemle, 1927 (22. évfolyam, 10-24. szám)

1927-05-15 / 10. szám

4 Asszimiláció és vérindex-szám M­é­h­e­­­y Lajos professzor úr a zsidók­­ról eddig hirdetett teóriájának egyik részét saját, előadása szerint kénytelen feladni. A tudós tanár fajelmélete szerint a zsidók nem asszimilálódhatnak a többi népekhez, mert vérindexszámuk teljesen elütő az őket kö­­rülvevő többi népek vérösszetételétől. Leg­­újabb előadásában, amelyet a­­111. kir. tudo­­mányos akadémián tartott, most azt a meg­­lepő kijelentést tette, hogy az újabb vizs­­gálatok adatai szerint a zsidók vérindex­­száma teljesen egyezik más népek és fajok vérösszetételével, a pesti zsidó és a debre­­ceni civil vérösszetétele teljesen azonos. Logikailag az következnék ebből, hogy a tanár úr elejti eddigi teóriájának a lé­nyegét, vagyis azt a tételt, hogy a zsidó­­ság nem asszimilálódóképes. Mert 1ta ez a megállapítás a vérindexszámok adatai alap­­ján épült fel, akkor az index megdőltével az abból folyó tételnek is meg kell dőlnie. Ám a fajelmélet professzora most is állja eddigi megállapítását, csak éppen hogy az indokolással maradt adósunk. Nos, mi a világért sem akarunk vitába szállni a tanár úr vélt igazságaival. Mi csupán azt az igazságot kívánjuk leszö­­­­gezni, hogy a zsidók az utolsó évtizedek komorú tapasztalatai szerint a legteljesebb­­mértékben bizonyították, hogy nagyon is megvan bennük az asszimilálódóképesség. Bennünket, abszolúte nem érdekel semmi­­féle faji elmélet, még kevésbbé vesszük komolyan a vérindexszámokat. Mi egyedül és kizárólag abból indulunk ki, hogy a zsidóságnak nem szabad asszimilálódnia — legalább nem a zsidósága rovására­­-e, mert az ilyen asszimiláció a zsidóság végpusztu­­lását­ jelentené. Dr. Theilhaber Félix ״ Der Unter­­gang der deutschen Juden“ című művében évekkel ezelőtt megdöbbentő adatokkal mutatta ki, hogy a németországi zsidóság körében milyen borzalmas pusztítást vitt végbe az utolsó évtizedekben az asszimilá­­ció, a ,vegyes házasság, kikeresztelkedés, ,felekezetnélküliség. Mert jegyezzük jól meg: az asszimiláció híveinek és apostolai­nak —­ a zsidó asszimilátorokat is bele­­értve —­ tisztában kell lenniük azzal, hogy a tökéletes asszimiláció csak ezen az ütein történhetik. Pa­t­a­i József a „Múlt és Jövő“ legutolsó számában a svédországi zsidókról saját, tapasztalatai alapján azt írja, hogy az asszimiláció az ország teljes elzsidótlano­­dására vezetett, valamikor nagy és tekin­­télyes hitközségek teljes kihalóban, van­­nak. Az asszimiláció ilyen tempója mellett kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy egy évszázad, 8—4 generáció elég lesz ahhoz, hogy az 111״ o 1 8 a z­s­i­d­ó“ ne le­­gyen többé egy fantasztikus regénynek :1 cik­ie. A zsidóság géniusza — mik­én­t a tör­­ténelem folyamán’ annyiszor — most is ki­termelte magából azt a varázserőt, amely ennek a végzetes folyamatnak ״ megállj!“-t parancsolt és amely minden teóriára való tekintet nélkül a tények mindennél hatal­­masabb erejénél fogva mint megdönthetet­­len igazság hirdeti, hogy a zsidóság egyte felbomlási folyamatát Csakis a zsidó népi eszme, az öntudatos zsidóság gondolata, a Palesztinai központnak centripetális ereje, más szóval a cionizmus akaszthatja meg. És valóban, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mai modern zsidóságnak, a zsidóság leg­­értékesebb elemeinek tekintélyes hányadát, egyedül és kizárólag a cionizmus tartotta meg a zsidóság számára, illetve ez vezette azt­ vissza a zsidósághoz. A cionizmus mint az asszimiláció leghathatósabb ellenszere azonban nem csak a cionista meggyőződésű zsidóság megtartásában mutatja a maga nagy konzerváló erejét, hanem talán még nagyobb hatása volt azoknál, akik látszó­­lag küzdenek a cionizmus ellen, akik be akarják bizonyítani, hogy cionizmus nélkül is erős meggyőződésű zsidók lehetünk. Legyünk egészen tisztában azzal, hogy ezeket a zsidókat is ,— ha öntudatlanul is — mégis a cionizmus és annak a hatása hajtja, ösztönzi és sarkalja arra, hogy saját elméletük igazolására minden áron demon­­stálják, hogy ők ■­— habár nem cionis­­ták —­ mégis felveszik a versenyt a cionista zsidókkal. Az asszimiláció ellen más téren és látszólag más eszközökkel küzdenek, de amikor pl. a pesti izr. hitközség elnöki­ programmjában állandóan azt hirdeti: ״ Vissza a zsidósághoz!“, a hagyományok­hoz, akkor lényegében a Herzl Tivadar által megteremtett jelszóval a cionizmus beszél belőle. Ez olyan igazság, amelyet semmi­­féle okoskodással nem lehet megdünteni Nehogy félreértessünk, nem mondjuk mi a világért sem, hogy a zsidó vallásnak nem volna meg többé az a konzerváló ereje, amellyel az a galat két évezreden át ren­­delkezett. Ellenkezőleg. Hisszük és vall­j­u­k, h­­o­g­y a z­s­i­d­óságot m­a i­s - - miként a múltban — kizárólag v­allási ereje tarthatja m­eg és 111 e 11111 e­ti meg a pusztulást­ó­l. De ez a zsidó vallás legyen azután zsidó a szó történelmi értelmében, legyen a tra­­díciók szellemében kifejlődött vallás, amely­­nek lényege a zsidó népi eszme és gyökere Erec Jisz,ráel! Csakis ez a vallás tudta a diaszpóra évezredes szenvedései közepette a zsidóságot az elmerüléstől megmenteni. Bölcseink csodás előrelátással szőtték át egész vallási rendszerünket a történelmi tudat, a nemzeti múlt és az ősi föld örökké ható motívumaival. Ám amikor az emancipáció után ezt a zsidó vallást meg akarták fosztani lényegé­­től, amikor a zsidó népi tradícióból feleke­zeti dogmatcizmust akartak konstruálni, igen természetesnek látszott, hogy a magát „felvilágosodottnak“ valló zsidó a szabad­­gondolat jegyében elvetette magától ezt a vallást és a csupán jótékonysági és er­­kölcsi elveken felépített zsidó vallás helyett megteremtette magának a szab­ad­kő­­mű­­vess­ég vallását. Ez a vallás többé nem volt a zsidóság tradicionális vallása. Lényegétől, népi jellegétől, történelmi tuda­­tától, gyökerétől megfosztva, ez a vallási zsidóság már csak e u­n n c­i szerepet tölt­­hetett be idegen háremek őrzésénél, nem­ volt érzéke az általa őrzött kincsek és ér­­tékek iránt és ez a zsidóság a jövő kiter­­melésére többé nem volt képes. Ekkor jött a cionizmus, jött Herzl és prófétai ihlettel hirdette: ״ Vissza a­ zsidó­­sághoz!“ Az ősi, a hamisítatlan, a törté­­nelmi fejlődés és folytonosság zsidóságához. És az uj generáció a zsidó vallást újból a zsidó nép lényeges kultúrtényezőjének is­merte fel és szeretettel, kegyelettel ápolta zsidó nemzeti érzésének leghatékonyabb ki­­fejezéseképpen: a zsidóság tradicionális vallását. Nem vizsgálta a maga vérindexszámát, nem tanulmányozta a biológiát, de érezte, hogy élnie kell és fi a élni akar, hadat kell üzennie az asszimiláció­­n­a­k. És hadat üzent neki. És visszavezettük a zsidósághoz a zsidó tömegeket, még azokat is, akik tagadták eszméink igazságát. Tagadták, de mégis ez az igazság győzedelmeskedett fölöttük is. V­issza :­ zsidóság!) ez: ez cionizmus! Ha nem hiszik el, akkor is cionizmus. Dr. Sch. J. ZSIDÓ SZEMLE 1927. május 15. A szlo­venszkói orthodox iroda elnöksége a bíróság előtt Weber Kálmán és Hirschler főrabbik becsületsértési pere a prágai bíróságnál . A cseh-szlovák parlamenti választások utó­játéka — Prágai tudósítónktól — Az 1925. évi cseh-szlovák parlamenti vá-­­­lasztásoknál — mint emlékezetes — cionista kezdeményezésre a zsidó érdekek képviseletére az összes z­s­i­d­ó árnyalatokból egy­­séges ,,Zsidó Párt“ alakult, azonban közvetlenül a választások előtt W­e­b­e­r és Hirs­c­hier főrabbik cserben hagyták a­ pár­­tot és a rabbik útján az orthodox zsidóság egy részét az általuk létesített új zsidópárt támoga­­tására hívták fel. Ezzel lehetetlenné tették, hogy a zsidóság önálló képviselethez jusson a prágai parlamentben. A választások után a zsidó párt közgyűlésén dr. Margulies Emil határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben többek között a következők foglaltattak: „A zsidóság egységét nem lehetett meg­­teremteni, mert egy uralomra vágyó, csakis a saját hatalmát és előnyét szem előtt tartó, megvásárolható klerikális csoport megakadályozta ennek az egységnek a létrejöttét, csak azért, hogy a zsidóság ne juthasson képviselethez a parlamentben. A zsidó párt tovább fog küzdeni. Küzdeni fog elkeseredetten azok ellen, akik a zsidó tömegek mélységes vallásos érzésével visszaélve, a népet ellenségeinek adják el. A zsidó nép nem lehet az ilyen üzletembe­­rek árucikke.“ Ugyanekkor dr. Singer L. a prágai köz­­ségtanácsban mondott beszédében a parlamenti választásokat szóvá tette és a szlovenszkói or­­thodox rabbi-vezéreket hasonló hangnemben aposztrofálta. Mindkét beszéd a prágai ״ Selbstvrehr“-be­l jelent meg és ezért Weber és Hirschler szlovenszkói rabbik, akik a szlovenszkói ortho­­dox iroda élén állanak, mint sértettek a prágai büntetőbiróság előtt följelentést tettek becsület­­sértés miatt dr. Margulies és dr. Singer ellen. Május 4-én tartották meg ez ügyben a tár­­gyalást. Weber és Hirschler főrabbik személye­­sen is megjelentek a prágai bíróság előtt. Az elnök által megkísérelt békítést a vádlottak ha­­tározottan visszutasították, mert — mondották­­ — ebben a perben meg kell állapít­­­tani a zsidó párt bukásának okait, és így a politikai élet tisztaságá­­ról van szó, ahol tehát kom­pro­­m­isszumnak helye nincs. Először dr. Margulies ügyét tárgyalta a bíróság. Elismerte a szöveg szerzőségét és a valódiság bizonyítását kérte. Előadta, hogy nagy küzdelmet folytattak az egyes zsidó pár­­tok vezetői, hogy a siker érdekében egy egy­­séges pártot teremtsenek, amely sikerrel ve­­hette volna fel a választási harcot. Az egységes lista már-már megvolt, amikor sértettek az utolsó pillanatban egy külön zsidó listá­­v­a­­ léptek fel é­s í­g­y szándékosan előidézték azt, hogy a szavazatok szétfo­rg­ácsolód­tak és egyik lista sem kapta meg a szükséges szava­­z­a­t­­o­k­a­t. Ezzel tudva becsapták a nagy zsidó tömegeket, amelyek mindenáron zsidó képviseletet kívántak, de nem tudták, hogy a rabbik külön listája éppen ennek a megakadá­­lyozására törekszik. A rabbik pártja, a ״ zsidó gazdasági párt“, e­g­y ne­m z­s­i­d­ó p­á­r­tt ót­a k­a­p­t­a a ״ v­á­l­a­s­z­t­á­si“ költségeket, sőt ennek iniciatívájára csinálták a külön zsidó pártot. Erre a célra 100.000 cseh koronát kaptak. Az elnök kérdésére vádlott előadta, hogy a pénzt a szlovák kormányzó-helyettes adta. Bizonyítani is tudja, birtokában van a nyugta, amelynek fotográfiai másolatát be is mutatja. Ezután dr. S­­ 1i­g­e­r­t hallgatta ki a bíró­­ság. Ez utóbbi utalt arra, hogy ő a prágai vá­­rosi tanács ülésében csak annyit mondott, hogy a Weberék pártja pénzt kapott a nem zsidó pártoktól. Ez bizonyítást is nyert a dr. Margulies által becsatolt nyugtával. A sér­­tettek képviselője erre ezt a kérdést intézi dr. Singerhez: ״ Állítja-e, hogy a rabbik a saját cél­­jaikra fordították a kapott pénzt?“ Mire dr. Singer megjegyzi, hogy ezt s­oh­a n­e­m is­­állított­a. Erre Weber és Hirschler főrabbik jogi kép­­viselője dr. Singerrel szemben a vádat vissza­­vonta, mire dr. Singert a bíróság felmentette és a sértetteket a költségekben marasztalta. Ezután dr. Margulies ügyében folytat­

Next