Danielik János szerk.: Religio, 1849. 2. félév
1. szám
RELIGIIO. V KATH. POLITICO-EGYHÁZI ÉS IRODALMI LAP. Budapesten. sept. 27. 1849. 1. Első évi folyam. Megjelenik e lap hetenkint háromszor , kedden , csütörtök és vasárnapon. Az előfizetési dij értte a' jelen év végéig postán járatva 3 frt., helyben 2 frt. 30 k. p. p. Előfizethetni minden postahivatalnál, Pesten a' szerkesztőségnél (József'tér, 222. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében , a' váczi utczában. TARTALOM : Figyelmeztetésül t. olvasóinknak. — Egyházi tudósítások. — Politikai szemle. Figyelmeztetésül t. olvasóinknak! Négy hónapnyi szünet után ismét tollhoz nyúlunk, hogy az ügynek, mellyet képviseltünk, szerettünk, és ápoltunk, mindazt , mit az isteni gondviselés imádandó jósága, párosultan az embertől telhető ipar-és igyekezettel, rendelkezésünkre bocsátott, becsületes szív- és lélekkel, valamint eddig ugy ezentul is kölcsönözhessük. Apriliis' végével a' fővárosból távozván, állomásunkat azon utolsó órában hagytuk el, mellyben lapunk' folytathatásához többé semmi kilátás sem lévén, a' részünkröli helybenmaradás elvállalt kötelezettségeink' betöltésének szempontjából különben is fölöslegessé vált. Sajátságos helyzetünk okozza, hogy szerkesztői pályánk kezdetétől fogva, jelenleg, hogy úgy szóljunk, már a harmadik programmal terheljük olvasóinkat. Első szerkesztői föllépésünk, a kiadói jognak ezen évnek elején történt átvétele, 's mostani visszatérésünk journalistikai kedves foglalkozásokhoz, összevágólag a' hazai forradalom' három, időszakot alkotó momentumaival, nevezetesen : az első parlamentáris országgyűlés' megnyitása, Budapestnek Windischgrätzig általi megszállása, 's végre az egész pártíllésnek az egyesült orosz-ausztriai hadsereg általi elnyomatásával, elveink sértetlen föntartása mellett is, kis, külön-külön tájékozási bevezetést igényeltek. Valamint a' gondos szántóvető ember a' birtoka fölött dühöngött és azt földúlta zivatar után kimegy, és óvatos körültekintés után számbavévén mindent, a' dúlás' természetéhez alkalmazza javító és rendező, habár a' földmivelés' ugyanazon örök elveire alapított munkálkodását , úgy kell, hogy mi is a' forradalom alatt és után, lefolyásának különféle stádiumaiban előállott sajátságos jellemzetű romlást, viszonyt, állapotot és szükséget figyelembe véve, organizáló munkálkodásunkban a' kath. egyház' örök igaz elveit szinte ezek természetéhez alkalmazzuk; és valamint az előrelátó szántóvető nem elégszik meg azzal, ha mezejét, letörölve róla a' vihar edzette nyomokat, ismét mivelhetővé alkotta, hanem azt e' fölött minden lil. fő lyegrohanások ellen czélszerű gátok' emelése által is, tőle telhetőleg biztosítani törekszik, ugy mi is a' szellemi zivatarok, tudnillik pártütések és forradalmak' forrásait szorgalmatosan kifürkészvén, azokat Isten' segedelmével, szent nevének dicsőségére és minden emberek' boldogitására hatályosan és örök időkre elzárni iparkodjunk. Ha a' társadalmakat jelenleg ostorozó baj' alapjára tekintünk, meggyőződünk, hogy minden szenvedéseink' (mennyiben ezek' tisztán társadalmiak, és nem metaphysicus és morális természeti szükségességnek,) közvetlen oka a'pártütő , engedetlen forradalmi szellemben ; ennek gyökere pedig ismét bizonyos kath. dogmáknak az országlás- és nevelésbeni kitagadásában rejlik. Soha ez az eseményekben kézzelfoghatóbban nem nyilvánult, mint a' mult évi martiusi napok után. Értelmi korlátoltságunk hozza magával, hogy a' kimondott téveszmék és fölállított hibás elvek' a' szellemvilág' egyetemes életére való behatását, és ennek azok' szellemében mikénti alakulandását mindjárt a' kimondás és fölállítás' első korszakában átalánosabban be nem látjuk. Egyes nagyobb elmék sejtik,sőt belátják a' bajt; de jós fejtegetéseik elhangzanak a' nagy tömeg elött , melly a'