Danielik János szerk.: Religio, 1851. 2. félév
6. szám
lett mégis tizenöt ezeren irták alá a' petitiót. És valljon milly sikere volt ezen alkotmányszerű kisérletnek? A' berni főtanács a' freiburgiaktól, mint fanaticus sonderbundiaktól a' szövetségi jogokat is megtagadta. Ekkor következett a' szerencsétlen felkelés, hol mintegy hatvanan fegyvert ragadtak, de részint szétverettek, részint elfogattak. Kárhoztassa bárki a' szerencsétleneket, mi csak sajnálni tudjuk őket. Meggondolatlan fegyverragadásuk által ismét csak önmaguknak ártottak, mert a kormány mindezt a' papságnak és különösen a' püspöknek rótta föl vétkül. A' szegény freiburgi legyőzötteken csak a' külső diplomatia segithet. Es valljon Európának lelkismerete föl fog-e ébredni, hogy e' méltatlan eltiprott népen segitsen? A' hatalmas Angolország nem szégyenkedik a' freiburgi radikáloknak segédkezet nyújtani. Igaz ugyan, hogy a világ előtt keveset nyom, ha néhány ezer katholikus megszűnik is az lenni, de nem ugy Isten előtt, ki kérdőre vonandja azon hatalmas gazdag nemzetet, melly az ártatlanok elnyomását elősegítette. Angliának gyalázatos politikáját Robert Peelnek méltatlan fia árulta el. Ezen ember nem restelte meginteni a' radikálokat, hogy sietnének Freiburg' elfoglalásával, mielőtt még a' francziák vagy osztrákok a' freiburgiak' segítségére jönnének. Örök gyalázat ezen aljas angolra! De ha már Anglia bűnt bűnre mer is halmozni, Francziaországnak kötelessége a' gyengét védeni és az igazságnak szolgálni. Francziaország nemes és katholikus népből áll, melly nem szokta mondani : Jaj a' legyőzötteknek ! Francziaország különben is adósa Schweiznak. 1793-ban ezerenkint találtak a' kiszökött franczia polgárok és különösen papok menedéket és nyughelyet a' vendégszerető freiburgiak' tűzhelyei közül. Ezt Napóleon sem feledte el — erről Francziaországnak most sem szabad elfeledkezni. Csak néhány szavába kerül Francziaországnak, és Freiburg zsarnok kormányától megszabadul. Adja az ég, hogy igy legyen! Anglia. Az angol alsóháznak julius 3-diki ülésében Freshfieldnek azon kérdésére, valljon a' kormány a' czimbillhez adott módosításokat elfogadja-e akképen, mint azok a' ház által megszavaztattak, lord Russell azt nyilvánítja , miszerint a' ministerium a' bevezetéssel's az első pont'formulázásával meg van elégedve, azonban a' második pontban ezen szó bulla egyes számban használtassák a' többes szám helyett. Szinte akképen kivánja a' bírságot is megtartani , mint az eredetileg inditványoztatott. A' jul. 4. ülésben lord Russella' czimbillnek 3-dik felolvasását indítványozza, mire Reynolds úr az egész „i r h o ni dandár" nevében kijelenti, miszerint a' harmadik felolvasást ellenzeni nincs szándéka ; ő megelégszik, ha néhány szóval a' rendszabály ellen átalában óvást tehet. Egyébiránt maga a' nemes lord sem mondhatja chamaeleon bilijéről, mellyet öt hónapig költött ki, minő alakban és színben fog az a' legközelebbi 24 óra alatt megjelenni. Őa'nemzet „összes bölcseségére" bizza azt, szóla gúnyos tekintettel a' ministerpadok felé. Erre a' bili harmadszor olvastatik fel. Lord Russell szavát elfojtó lárma közt felkel, 's indítványozza, hogy a' sir F. Th e s i ger által nyolcz nap előtt indítványozott súlyosító módosítások hagyassanak el, minthogy Walpole' indítványaihoz mint a' tojás tojáshoz hasonlitanak, ezek pedig nagy többség által vettettek el. Thesiger hosszú és gúnyos beszédben tiltakozik ez ellen, azt mondván, hogy a miniszerelnök ismét szokott ügyességét és állhatatlanságát tanúsítja. Az elvet ugyan elismeri, azonban a következtetéseket kikerülni akarja, hogy minden pártnak kedvére tegyen. Hogy ha az előszó értelmében minden pápai bullák és leiratok püspöki székek alapítására törvénytelenek, tehát azoknak kihirdetése is büntetést érdemel, vagy pedig az egész bili csupán egy darab rongy, és haszontalan szemfényvesztés. Roebuck és a főügyvéd a' minister' értelmében nyilatkoznak. Szavazás előtt az ithoni követek ismét tömegestől és zaj közt hagyják el a' házat , 's Russell' indítványa 79 szótöbbséggel (208, 129 ellen) elvettetik, 's Thesiger' első módositványa megtartatik. Fredsfieldnek ajánlata, hogy a' 100 font birság helyett számkivetés tétessék , nem talál pártolásra. A' minister' második ajánlata, hogy sir Thesiger által a' második pontba igtatott szavak , „mellyek szerint magán személyek felhatalmaztatnak a' korona ügyvédei* megegyezésével rádiókul lépni fel", kihagyassanak, 175 szóval 124 ellen elvettetik; 's erre az egész bili 263 szóval 46 ellenében megerősíttetik. Ezen eredmény a' házban maradt ihoniak között olly elkeseredést idézett elő , miszerint Grattan ur azon gúnyos indítványt tevé, hogy a' bilinek czime megváltoztatván, az : „A' r. kath. vallás' szabad gyakorlatát akadályozó törvényjavaslat"czimet nyerjen. (Halljuk! Halljuk!.) Sir J. Graham tisztelt barátjának Grattannak nézetét a' biliizgatás' szerencsétlen kimenete felől teljesen osztja, 's az alsóháznak más eljárást ajánl. A' bilinek további előmozdítása, vagy is a' felső ház elébe juttatása a' kormány' belátására és felelősségére hagyassék , azon reményben , hogy lord John Russell alatt a' vallásszabadság, mellynek ő olly soká előharczosa volt, szenvedni nem fog. Keogher Sir Grahammal egyetért, miszerint a' felelősség a' ministeren nyugszik ; ő ugyanis azt saját bilijének nevezi, noha a'vitatkozás alatt négy gyalázatos leveretést szenvedett. Agbonby, Moore, Reynolds, Santess, és Serreant Murphy részint egymás részint lord Russell ellen pattogtak, míg végre az orthodoxus ezredes Libthorp a' bilit egyszerűen „politikai gyávaság' tettének" nevezte; a' nemes lordnak sem az angol vallás, sem az angol trón nem fekszik szivén. (Kaczaj.) Lord Russell óvást tesz Sir Graham' állítása ellen ; neki kellene inkább magát megkérdeni, valljon azon lényeges változtatások után, mellyek akaratja' ellenére é s az ő hibája nélkül a' bilibe beerőszakoltattak, magára vegye-e értté a' felelősséget ? Szerencsétlenség lenne, ha a' ház illy hosszú vitatkozások után olly rendszabályt, melly a' nemzet' jogait oltalmazza, elejtene, 's a' támadás' okozóinak a'nép és a' korona' jogai ellen diadalt szerezne. Ő a' bikinek egészben védelmére felhozza, hogy a' vallási szabadság' elvét nem sérti ; mert nem üldözésre , hanem csak védelemre számitott rendszabály. A' valódi megtámadó Roma, melly egyházán kivül nem akar keresztényeket ismerni. Sir Hakstone ünnepélyesen tiltakozott a' rendszabály ellen,'s kérte a' ministerje gondolná meg, miszerint a' bili, melly eredetileg csak a' trónbeszédben foglalt nyilatkozatnak testesitése vala , Thesiger' módositványai által valóban kínzó és veszélyes rendszabálylyá vált, melly a' törvény' tiszteletét Irhonban csak aláásni fogja. Lord Russell ez által csak nehéz felelősséget vállal magára, midőn olly rendszabályt, melly ' felsége' trónbeszédének nem felel meg, a' felső házhoz juttat. Sir Sydney Herbert hasonló értelemben nyilatkozott. Lord H. Vane, Sir Ferrer és Granby marquis a' bilit jelen alakjában védelmezték. Erre Graham' indítványa szavazás nélkül elvettetett, 's az elnök azon kérdésére : „Valljon a' bill Sir Berrat által a' lordok' háza elébe vitessék-e ?" szinte szavazás nélkül elfogadtatott. És ezzel a hosszas egyházi vita az alsóházban ez évre befejeztetett. Politikai Szemle. Ő felsége m. h. 24-kéről Engesser József, bonyhádi iskola-tanítót, 54 évi tanári dicséretes szolgálatait tekintve, a' koronás ezüst érdemkereszttel méltóztatott kegyelmesen felruházni. Berlinből július 6-káról azon fontos tudósítás érkezett, miszerint a' minister-tanács a' július 4- és 5-diki hosszú ülésekben kiválólag a' porosz alkotmányrendszer' jelenlegi krcsisének tárgyalásával foglalkozott. Úgy látszik, hogy a' kormány el van határozva, a' már augustusra egybehívandó tartományi gyűlések által, a' fenálló alkotmányos elemek' ellenében üdvösséges visszahatást kifejteni. Nevezetesen a' tartományi gyűléseknek új választási törvény, a' 2-dik kamara' mikénti megalakítását elrendelő, fogna jóváhagyás végett előterjesztetni. A' 2-dik kamara ugyanis, a' mint jelenleg szerkesztve van, a'királyi 1850. január 7-kéről kelt izenet után, melly az 1-sö kamarának pairséggé átalakitandását