A 2000 magyar nyelvű, irodalmi és társadalmi havilap 1989 áprilisában indult, és 2016-os megszünéséig a legrangosabb irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozott. Szerkesztőségét 2007-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.Független értelmiségiek kezdeményezése nyomán a rendszerváltás folyóirataként indult 1989-ben, és éveken át a legnagyobb példányszámban fogyó értelmiségi folyóirat volt. Indulásakor a folyóirat legközvetlenebb szellemi hagyományának a József Attila és Fejtő Ferenc által szerkesztett Szép Szó-t tekintette. A rendszerváltás nem csupán a lap tematikai gazdagságában, hanem külső megjelenésében és műfajiságában is kifejeződött. A 2000 megújította a magyar irodalmi folyóirat hagyományos műfaját: a kortárs magyar szépirodalmat nem izoláltan fogta fel, hanem a szellemi és művészeti kultúra – magyar és világkultúra – teljes összefüggésrendszerében, és a szépirodalmi szövegeket a szellemtudományok legkülönfélébb területein született írásokra vonatkoztatta. A 2000 a magyar irodalmat és szellemi kultúrát kezdettől fogva határok nélkül fogta fel. A határokon átjárás nemcsak az államhatárokon történő természetes szellemi közlekedést jelentette, hanem az ízléshatárokon, műfaji, ágazati, irányzati, világnézeti, sőt, civilizációs határokon, kulturális szekértáborokon, generációs határokon, továbbá a klasszikus és modern, a modern és posztmodern, a konzervatív és avantgárd szellemiség határain való szabad átjárást is. A 2000 több mint negyedszáz évében a független és nyitott gondolkodás elismert fóruma lett. A szerkesztők és szerzők által kutatóként, tudósként, művészként képviselt, illetve művelt szakmai területek, egyetemek és intézetek, a Berlintől, Bécstől, Londontól Pozsonyon, Bukaresten, Szófián, Vilniuszon át Moszkváig és Szentpétervárig ívelő kollegiális kapcsolatok képezték azt a nemzetközi szellemi infrastruktúrát, amely lehetővé tette, hogy a 2000 az európai magyar kulturális élet élő műhelye, az európai kulturális értékek, a demokratikus politikai vitakultúra közvetítője legyen: gondolkodásmódok, szerzők, eszmék, iskolák és esztétikai irányzatok szellemi találkozási helye és nyitott párbeszéde egymással.Néhány név fontosabb szerzői közül: Mándy Iván, Ottlik Géza, Esterházy Péter, Nádas Péter, Tandori Dezső, Petri György, Gergely Ágnes, Orbán Ottó, Bertók László, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Márton László, Marno János, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Marsall László, Porogi András, Szörényi László.
