Az Agrártörténeti szemle - Historia rerum rusticarum periodikát a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága 1957-ben indította meg. Az első szám bevezetőjében Kosáry Domokos így ír: „E néhány bevezető sort, mellyel új közös vállalkozásunkat, az Agrártörténeti Szemlét indítjuk útjára, hadd kezdjük mindjárt egy beismeréssel: a magyar agrártörténeti kutatás múltjából eddig sem a kezdeményezések hiányoztak elsősorban, hanem a folytatások. Nem az egyéni kutatók és érdeklődők, hanem az együttműködés és a kölcsönös segítség azon állandóvá szilárdult módozatai és formái, melyek a rendszeres munkát megkönnyítik, és amelyek nélkül, magára hagyva, a legbuzgóbb igyekezet is előbb-utóbb elcsüggesztő nehézségekkel találja magát szemben.A szerény keretben induló Agrártörténeti Szemlénk nevezetes és a hazai kutatásban úttörő jelentőségű elődje: a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. E lap tudatosan vállalta annakidején főleg az anyaggyűjtés és anyagközlés feladatát, azt, hogy ’a mezőgazdaságra vonatkozó fontosabb adatokat összegyűjtse és történetíróinknak rendelkezésére bocsássa’… feltétlenül alkalmasnak ígérkezett arra, hogy mint közös, központi orgánum segítse elő a hazai agrártörténet ügyét. A lap azonban … nem sokkal több mint egy évtized után torzóként félbeszakadt, és tizenhárom megjelent kötete (1894-1906), mely ma már az érdekesebb könyvészeti ritkaságok közé kezd számítani, azóta is folytatás nélkül maradt.Ilyen meggondolások alapján kezdeményezte az Agrártudományi Egyetem egy olyan agrártörténeti bizottság vagy munkaközösség megalakítását, mely e hiányosságokon … próbál segíteni.Ami az Agrártörténeti Szemle témakörét illeti: a magyar mezőgazdaság haladó hagyományait feltárva a tulajdonképpeni mezőgazdasági termelés történetén túl az agrártudományok történetére, úttörő jelentőségű képviselőinek életművére is figyelmet kell fordítania.A Szemle szerény keretek közt, sokszorosított formában indul: kiadásának költségeit jelenleg egyetlen intézmény, az Agrártudományi Egyetem viseli. Ha viszont kutatóink élni fognak majd azzal az egyelőre kis lehetőséggel, melyet e vállalkozás szeretne most kezükbe adni, s ha e vállalkozásnak a továbbiak során esetleg más, érdekelt intézmények is segítséget tudnak nyújtani, akkor talán remélni lehet, hogy a jó kezdeményezésnek közös erőfeszítésből jobb folytatása lesz.”Az egyes cikkek idegen nyelvű összefoglalói angol, francia, német és orosz nyelven találhatók. 1963-tól minden évfolyamhoz szupplementumot is kiadtak. Angol, francia és német nyelvű cikkeinek egy részét már más folyóiratban is közölték, másik része azonban itt jelent meg először.
