A zárszámadás a magyar állam bevételeit és kiadásait magában foglaló pénzügyi terv – az Országgyűlés által elfogadott és törvényerőre emelt költségvetés – végrehajtását tartalmazza: összeveti a költségvetési törvényben tervezett és a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat. A zárszámadás elfogadása mindig a költségvetési év lezárása után történik. Alaptörvényünk az 1848-as forradalom óta tartalmazza a pénzügyekkel foglalkozó minisztérium azon kötelezettségét, hogy az adott pénzügyi év előtt az Országgyűlésnek beterjessze a soron következő esztendőre vonatkozó pénzügyi terveket, illetve elszámoljon az előző év mérlegével.„A forradalom előtti rendi alkotmányban az állami bevételek kezelése és felhasználása nem állott az Országgyűlés ellenőrzése alatt. Az akkor hozott törvények azonban elrendelik – az életbe lépő népképviseleti alkotmánynak megfelelően –, hogy a pénzügyminisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását, illetve az általa kezelt jövedelmekről szóló számadásokat az országgyűlésnek megvizsgálás, illetve jóváhagyás végett minden évben az alsóháznál bemutatni köteles, és hogy az évi ülés, az utolsó évi zárszámadásnak és a következő évi költségvetésnek a minisztérium által történő előterjesztése és az arra vonatkozó határozatoknak meghozatala előtt be nem rekeszthető, az országgyülés fel nem oszlatható.” (A Pallas Nagy Lexikona)A zárszámadást a miniszterek által megküldött költségvetési törvény címeinek és rovatainak megfelelő pénzügyi kimutatásokból az Állami Számvevőszék készíti el. Már az 1848-as forradalom során elvárás volt egy olyan intézmény, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt és a köz javára azt nyilvánossá teszi. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a Császári és Királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék (Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) 1870-ben jött létre Gajzágó Salamon vezetésével. Neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre módosult. A kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást. A Zárszámadás tartalma: 1. a költségvetési törvény berendezését követő összehasonlító kimutatás; 2. az átfutó kezelés kimutatása; 3. az állami leltár; 4. az államháztartás évi kezelését feltüntető mérlegek; 5. bővebb felvilágosításokra szóló részletezés. A mindenkori zárszámadás – a költségvetéssel együtt – hűen tükrözi nem csak az ország anyagi helyzetének alakulását, az államapparátus struktúráját, hanem a gazdasági prioritásokban megtestesülő politikai-társadalmi értékrend változását is kirajzolja egy hosszabb történelmi időszakon átívelve. Kiadványunk ezért értékes forrásául szolgál nem csak a pénzügyek kutatóinak, hanem az egyéb gazdaság- és társadalomtudományok szakembereinek és az érdeklődő laikusoknak egyaránt.
