A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága Felnőttnevelési Munkabizottságának, valamint az Országos Pedagógia Intézetnek időszakos elméleti-módszertani közleményei.Az első kötetet így köszöntötte Szabolcsi Miklós akadémikus:„Újabb folyóirat indul útjára; újabb kiadvánnyal gyarapszik a magyar pedagógiai irodalom.Mindjárt helyesbítek: a felnőttnevelésre vonatkozó ismeret, az andragógia nem pusztán a pedagógia része, egyaránt tartozik a lélektanhoz, a szociológiához, a legáltalánosabban vett kultúra-elmélethez. A felnőttek oktatásának és nevelésének kérdése nem választható el a társadalom egészére vonatkozó felismerésektől. A mai gazdasági helyzetben, az új technikai forradalom fényében a felnőttek nevelése, oktatása, fejlesztése egyre fontosabbá, nélkülözhetetlenebbé válik.Magyarországon már hosszabb idő óta kifejlett gyakorlata és kifejtett elmélete van az andragógiának. Igaz ez még akkor is, ha a gyakorlati tapasztalatok és elméleti felismerések nem hatoltak be elég mélyen a köztudatba, de még a közoktatásügy irányítóinak és munkásainak közvéleményébe sem.Úgy gondoljuk, hogy ez az új kiadvány alkalmas lehet az eddigi tapasztalatok és elméleti felismerések összegezésére, az új eredmények ismertetésére, új felismerések közlésére, tehát a felnőttneveléssel foglalkozók körén belül összetartó és mozgósító szerepet játszhat. Ám talán még fontosabb lenne, ha az itt közölt felismerések szélesebb körben válnának ismertté, jobban behatolnának a köztudatba, formálhatnák és alakítanák az oktatásügyre vonatkozó elhatározásokat, s még tágabban mindazokat az intézkedéseket, amelyek a felnőttek oktatására és nevelésére irányulnak.Mindezt abból a célból, hogy hozzájáruljunk Magyarország jövőjének alakításához, ahhoz, hogy az ország az elkövetkezendő évtizedekben lépést tudjon tartani a kor követelményeivel, a technika, a gazdaság kihívásaival és ugyanakkor ép egyéneket, harmonikus embereket egyesítsen.”
