Budapesti Hírlap 1883-1939

For full functionality of this site (searching, viewing images, maps and pdf files) it is necessary to enable JavaScript. Here are the instructions how to enable JavaScript in your web browser.

1881-ben a Pesti Hírlapból – az azt kiadó Légrády testvérekkel való összezördülés után – kivált a szerkesztőség egy része, és Csukássi József vezetésével ők alapították meg a Budapesti Hírlapot (a második újságot ezen a néven), amely 1938-ig jelent meg, mint konzervatív sajtóorgánum. Legjelentősebb főszerkesztője Rákosi Jenő (író, lapalapító, színigazgató) volt, aki 1881-től 1925-ig irányította a lapot. Szerkesztő volt még: Bókay János, Csajthay Ferenc, Csukássi József, Nadányi Emil, Ottlik György, Pogány Béla. Kitűnő külső munkatársakat is foglalkoztattak, többek között Degré Alajost, Frankenburg Adolfot, Tolnai Lajost, Kazár Emilt és Vajda Viktort, akik szórakoztató cikkeket, folytatásos regényeket írtak, mivel a Budapesti Hírlap indulásakor azt is ígérte, hogy szórakoztató, gyors és hiteles, eredeti újságot fognak csinálni. Büszkék lehettek arra is, hogy, mint a világlapoknak, nekik is külön tudósítóik voltak Bécsben, Párizsban, Belgrádban, Berlinben, Londonban, Konstantinápolyban, Rómában, alkalmanként még Dél-Amerikából is kaptak híreket. „Nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a Budapesti Hírlap arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást.” A lap tért át elsőként a szavakban használt cz-ről (utcza, daczára…) a ma is használatos sima c-re, ez ekkoriban egy kisebb nyelvi forradalom kezdetének számított. Címében ugyan budapesti volt, de a rengeteg vidéki előfizető országos napilappá tette. A Budapesti Hírlap konzervatív szellemiségű volt, a 67-es kiegyezés politikáját képviselte, helyenként és időnként szinte nacionalista és soviniszta felhangokkal. Legfőbb céljai közé tartozott a politikai elfogulatlanság, valamint minden és mindenki magyarosítása: „A Budapesti Hírlapnak soha semmi körülmények között se kormánylapnak, se pártlapnak nem szabad lennie. Az egész magyar közönség lapja legyen, független nemzeti irányú, jelszava: «a magyarságért!»” Ezt a szellemiséget követve a lap egyre erősödött, az ország egyik legnagyobb példányszámú, legnépszerűbb lapja lett. A főszerkesztő, Rákosi Jenő 1925-ös kiválása után fokozatosan egyre jobban elszürkült, majd 1939-ben megszűnt.

Bővebben Kevesebb OSZK link

Tartalomjegyzék 338 954 oldal

1880-1889 1890-1899 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939

1900

1901

1902

1903

1904

1905

1906

1907

1908

1909

1880-1889 1890-1899 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939