Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny 1853-1944

For full functionality of this site (searching, viewing images, maps and pdf files) it is necessary to enable JavaScript. Here are the instructions how to enable JavaScript in your web browser.

1852. november 24-én a Helytartóság szerződést kötött Szilágyi Ferenccel egy, az osztrákhoz hasonló magyar kormánylapra, vagyis a Magyar Hírlap utódjára, amely 1853. január 1-jétől Budapesti Hírlap címmel jelent meg, Szilágyi Ferenc szerkesztésében.

„A Budapesti Hírlap Magyarországra nézve a magas kormány magyar hivatalos közlönye, bel- és külföldi irányczikkein, bécsi, londoni, párisi, berlini, konstantinápolyi eredeti érdekes, valamint belföldi kiterjedett levelezésein, a szépirodalmat és művészetet képviselő tárczáján kívül „Athenaeum“ czímnű egészen s kirekesztőleg a tudományos érdeket képviselő rovattal is birand. Villany-telegrafi magántudósitásai által, minden bécsi lapokat megelőzőleg, a fontosabb napieseményeket a leggyorsabban közlendi.”

A Budapesti Hírlap az önkényuralom második félhivatalos lapja, fejlécén a birodalmi sassal, a Belügyminisztérium felügyelete alól a Helytartóság polgári osztályának felügyelete alá került s ezzel a kormány saját lapjának ismerte el. Kiadója Emich Gusztáv lett. Szilágyi ezt így is fogta fel s megváltozott címmel változatlan lap lett belőle. Az új laphoz nem készített új programot, a rovatok lényegtelen módosítással megmaradtak korábbi formájukban s a szerzői, munkatársi gárda magja is változatlan maradt, s a lap írásai a külpolitika felé tolódtak el.

1854-től a gazdasági, anyagi kérdések, a pénz- és bankügyletek is szóba kerültek a lapban. Tudatosították a magyar olvasókban, hogy a gazdasági kérdések a kor alapkérdéseivé léptek elő s azok kezdték meghatározni a politikát is. A Budapesti Hírlap első néhány évében fokozatosan átalakult a tárcarovat is, amelynek vezetője 1855-től Salamon Ferenc volt. Fontos művelődési fórummá tette a Budapesti Hírlapot. A lapban kritikák is jelentek meg képzőművészeti kiállításokról, színházról és egyéb kulturális eseményekről.

A Helytartóság hosszas huzavona után úgy döntött, hogy maga veszi kézbe a hivatalos lap kiadását, csak a nyomtatást és a szétküldést adja bérbe. A szerkesztők feladata lett: „lapjaikban alapos cikkeket közölni az ország anyagi és szellemi érdekeiről. A napi politikával csak átnézetben foglalkoznának, nem okoskodó cikkekben…”

1857. január 1-jével Nádaskay maradt a Budapesti Hírlap egyedüli szerkesztője, 1860. szeptember 15-éig. A Budapesti Hírlap teljesen elveszítette politikai függetlenségét is. A félhivatalos lap megerősödését a központi adminisztratív intézkedések okozták. Az egész lap a politikai kérdések mellőzésével, a gazdasági és az erre épülő társadalmi kérdésekkel foglalkozott, csekély számú politikai írásai a kormány álláspontját közvetítették. 1859 közepétől a Habsburg Birodalom helyzetének megingásával óvatosabbá vált a Budapesti Hírlap hangja. Egyre inkább a kommentárokat nélkülöző hírközlésre rendezkedett be s tovább folytatta az akkor már senkit sem érdeklő belső kérdések megvitatását. 1859 őszétől pedig megpróbált a nemzetet érdeklő eseményekkel gyakrabban foglalkozni.

1860. január 1-jével a Budapesti Hírlap ismét reggeli lappá alakult. Megváltozott a lap formája: ez időtől kisebb alakú 12 oldalon jelent meg, amelyből 6 oldalt a Hivatalos értesítő és a hirdetések foglaltak el, és ismét háromhasábos tördeléssel nyomták.

Az 1860. április 11-ei számban a vezércikk előtt közölte gróf Széchenyi István halálhírét (Széchenyi Döblingben, az ellene indított hatósági zaklatások miatt lett öngyilkos április 8-án) és a szerkesztőség saját megemlékezését. Ettől kezdve hónapokon át minden szám megemlékezett Széchenyiről, közölte a temetés és az országos gyászünnepségek különböző eseményeit, lehozta Eötvös akadémiai emlékbeszédét. A lap hivatalos része is egyre vastagabbra duzzadt, amint a Birodalom átszervezésével együtt kiadott egyre nagyobb számú rendeletet kellett közzé tennie. A változások ellenére a Bach-korszak hivatalos kormánylapja maradt a Budapesti Hírlap.

1860. szeptember 15-e, vagyis Nádaskay Lajos halála után a Budapesti Hírlap új szerkesztője Vértei Ernő lett megbízott szerkesztői minőségben. ő azonban nem sokáig vezette a szerkesztőséget, mert 1860. november 30-án, mindennemű előzetes bejelentés nélkül a Helytartóság váratlanul megszüntette a lapot, amely ezen a napon jelent meg utoljára a kormány fél- vagy teljesen hivatalos lapjaként.

A kiegyezés után Emich Gusztáv kiadásában indult meg 1867. március 12-én Budapesti Közlöny néven az időszak hivatalos lapja, melynek első száma 1867. március 12-én jelent meg. Más forrás szerint az indulása 1867. február 20-ra tehető. A lap szerkesztője Salamon Ferenc volt, aki 26 éven keresztül állt a lap élén. A kiadásért pedig az első számok tekintetében Emich Gusztáv, majd a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda volt a felelős. 1868. október 1-jétől az Athenaeum Nyomda látta el a kiadási feladatokat. A közlöny két nagy részből állt: a hivatalos részből, mely a jogszabályok kihirdetését foglalta magában, és a nem hivatalos részből, mely több rovatra oszlott. A nem hivatalos részben belföldi és külföldi hírek, illetve országgyűlési beszámolók olvashatók. A lap utolsó oldalán „félhivatalos értesítések”, úgyis mint árverések, csődről szóló hirdetmények kaptak helyet. 1875 nyarától kezdődően Tisza Kálmán nézeteinek megfelelően a közlöny megszüntette publicisztikai működését, és kimondottan a hivatalos közlemények kiadása lett a feladata. A lapban többek között törvényeket, miniszteri rendeleteket, szabályzatokat, engedélyokmányokat, kinevezéseket, előléptetéseket, hivatalos kimutatásokat közöltek. A lap felelős szerkesztője 1893. május közepén Vadnay Károly, író, újságíró, az MTA tagja lett. (Más forrás szerint 1893. június 1-jétől lett a lap felelős szerkesztője Vadnay Károly). A hivatalos lap mellékközlönyeként jelent meg a Hivatalos Értesítő, mely a hivatalos hirdetményeket, vagyis a pályázatokat, árveréseket, idézéseket, körözvényeket tartalmazta.

/Forrás: CD-Jogász, DTT/

Bővebben

Tartalomjegyzék 326 044 oldal

1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 1940-1949

1870

1871

1872

1873

1874

1875

1876

1877

1878

1879

1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 1940-1949