Az 1635-ben Nagyszombatban alapított, a jezsuita rend kezelésében lévő egyetemet Mária Terézia királynő Budára költöztette, és állami irányítás alá helyezte. Ebből az alkalomból új kiváltságlevelet adott az egyetemnek, amelynek ünnepélyes átadása 1780. június 25-én történt meg. A rektor ez alkalomból beszédet mondott, amely hagyománnyá vált, és 1848-ig minden évben az egyetem ünnepét június 25-én rektori beszéddel tartották meg. Szintén szokássá vált a tanév kezdetét, elhunyt tagtársak emlékét, érdemeit gyász- és emlékbeszédekkel megörökíteni. Az 1848 és 1860 közti időszakban az egyetem önállóságát felfüggesztették, így a különböző alkalmakon elhangzó beszédek is abbamaradtak. Az 1860/61. tanévben újra szabadon választhatott magának rektort az egyetem, de a politikai bizonytalanság még nem tette lehetővé a régi szokások felelevenítését. Az egyetemi tanács azonban elhatározta, hogy felújítja a korábbi hagyományt, és az évente megválasztott rektoroknak székfoglaló, ünnepi és leköszönő beszédet is kell tartaniuk. Szintén határozat született arról, hogy a beszédeket nyomtatásban is megjelentetik. Ettől kezdve tehát a következő beszédek hangzottak el évről évre:

Rektori székfoglaló beszéd.
Az újonnan megválasztott rektor általában az egyetemi oktatás jelentőségéről, aktuális oktatáspolitikai kérdésekről, tanügyi problémákról beszélt. Az 1873/1874. tanévig mindig üdvözölte annak a karnak a dékánja az új rektort, ahonnan a rektort választották. Az 1921/1922. tanévtől ez a beszéd volt egyben a tanévnyitó beszéd is.

Rektori ünnepi beszéd.
A beszédet az egyetem újjáalapításának ünnepén tartották. Az ünnep az 1875/1876. tanévig június 25-én volt, ekkor azonban a nyári szabadságok miatt áthelyezték Mária Terézia születésnapjára, május 13-ra. Szintén ettől kezdve a beszéd szerves része volt az utána elhangzó kari jelentések, amelyekben a karok dékánjai számoltak be az adott tanévről.

Rektori leköszönő beszéd.
A rektorok a hivatali idejüket követő tanévnyitón számoltak be a rektorságuk alatt történt eseményekről. Az 1873/1874. tanévig a leköszönő rektornak mindig megköszönte a kar dékánja a teljes évi munkát. A 20. század elejétől kezdve a rektori beszéd után a rektor statisztikai összesítéseket és jelentést közölt az egyetem állapotáról.

Tanévnyitó beszéd.
A tanévnyitó beszédet mindig annak a karnak a dékánja tartotta, ahonnan a rektort választották. A dékán rövid értekezést tartott egy általa jól ismert témáról. Az 1921/1922. tanévtől a rektori székfoglaló beszéd volt a tanévnyitó beszéd is egyben.

Egyéb beszédek.
Kiemelkedő tanáregyéniségek tanári jubileuma vagy halála idején, intézményavatások, kari évfordulók és doktoravatások alkalmával tartottak ünnepi beszédeket.