A rendelkezésre álló források (különböző helységnévtárak, népszámlálási adatok, statisztikai kiadványok, térképek, stb.) lehető legszélesebb körének felhasználásával készült igazgatástörténeti helységnévlexikon páratlan forrást jelent a településszerkezettel, -nevekkel, azok történetével bármilyen okból kapcsolatba kerülő kutatók és érdeklődők számára. Népesedés-, vasút-, posta-, történelmi földrajzi-, családkutatás: ezek és még egy sor más tudományág mind mind elképzelhetetlen az ország településneveinek, azok változásainak, közigazgatási hovatartozásának figyelembe vétele, vizsgálata nélkül.
Bevezető tanulmánya az állam-, illetve a szak- és törvénykezési igazgatás és mindenkori területi beosztás kialakulásának rövid történetét vázolja fel. További részeiben közreadja az egyes időszakok egymástól eltérő szervezetű területköreit, a közigazgatási beosztás változásait — az 1910. évi bázishoz viszonyított közgazgatási szervezetnek megfelelően. A betűrendes felsorolásban a tárgyalt 1723—1980 közötti teljes időszakra vonatkozóan bemutatja a 12 542 helységnek, továbbá kb. 30 000, a kötetbe felvett külterületi lakott helyének, pusztájának, tanyájának, telepének, várának, várromjának, malmának, topográfiai pontot jelentő kastélyának valamennyi ismertebb latin, az együttélő népek ajkán kialakult, a neoabszolutizmusban behozott vagy használt német ill. elnémetesített, majd az 1920 utáni államok részéről érvénybe léptetett, az 1939—1944 között életre hívott Kárpátaljai Kormányzóságban helyreállított eredeti cirill-írású, végül az 1945 után 1990-ig kialakult új államkeretekben illesztett helységek hivatalos elnevezését is. Minden egyes névalak (a gyakori ferdítettek is) szóösszetételére bontva külön-külön is szerepel és utal az 1910. évi hivatalos bázis-helységnévre. Itt — a főcím után — az 1910. évi közigazgatási hovatartozás kódjele, a lélekszám, nemzetiség, valamennyi kor elnevezése és az odatartozott lakotthely, gazdasági, kulturális stb. szerv szerepel. Itt tüntette fel a szerző (ha volt) a vasútállomásra vonatkozó vonalszámot (amelynek alapján a külön vasúthálózati kimutatásban a további adatok kikereshetők), továbbá a — távíró- vagy távbeszélő-szolgálattal esetleg egyesített — postaszerv megjelölését. A betűrendes rész utalásai a 12.542 helység alapelnevezéséhez vezetnek. Az itt megjelölt igazgatási ill. közlekedési útbaigazítások alapján történik az említett kimutatásokban való eligazodás s a vonatkozó történelmi adatok, változások kikutatása. A betűrendes részről kikeresett helység 1723—1980 közötti köz-, ill. államigazgatási hovatartozásának adatait kódtáblák tartalmazzák. Az érintett helyek vasúthálózati adatai a vasútépítési táblákban találhatók meg.
