Az Akadémia megalapítása után nem sokkal, 1828 óta, saját könyvkiadó vállalattal rendelkezett. Sokrétű kiadói tevékenységet folytatott, számos monográfia, tudományos folyóirat is kiadásában jelent meg. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. A következő jelentős lépés egy igazi saját kiadó vállalat létrehozása felé az Akadémia Könyvkiadó Bizottságának életre hívása volt, amely 1872 januárjában alakult meg, és amely a további terveket volt hivatva kidolgozni. Azt a feladatot kapta, hogy valamennyi tudományág kiadványozását hangolja össze. Ez nem csak azt jelentette, hogy más kiadó, vagy intézmény által közreadott munka költségeihez is hozzájárultak - mint az már korábban is bevett gyakorlat volt -, hanem felvették a kapcsolatot a többi tudományos tárássággal ez ügyben, így a Kisfaludy Társasággal, a Természettudományi Társulattal, a Budapesti Orvosegyesülettel, a Mérnökegylettel. A megbeszélések során felmérték, hogy melyik tudományágban elengedhetetlen a kiadványozás erőteljes támogatása. A cél az volt, hogy a tudományos kiadványozásban "rendszer és egyöntetűség" valósuljon meg, "… nehogy ugyanazon szakra több munka írassék egyszerre, más szakra pedig, hol a hiány égető, mellőztessék." Az önálló könyvkiadó vállalat 1875-ös létrehozása olyan további tematikai módosulást eredményezett, hogy bizonyos rendszeres anyagi támogatás mellett a természettudományi művek zömének kiadását átengedték az 1873-ban megalakult Természettudományi Könyvkiadónak, illetve az 1865-től működő Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot is támogatták. A saját kiadó repertoárjában így a bölcsészettudomány különböő területeinek jeles művei voltak túlnyomó többségben.Gyűjteményünk 1874 és 1944 között kiadott 252 kötetet tartalmaz: monográfiákat, többkötetes műveket, pl. A francia forradalom, A francia irodalom története, A görögök története, A jelenkori Franciaország alakulása, A lelki élet, A mai Anglia, A német irodalom története, A philosophia története Thalestől Comte-ig, A rómaiak története, Anglia története, Arany János életrajza, Ausztria története, Az aesthetika története, Az angol irodalom története, Renaissance Olaszországban, Pénzügytan, Velence kövei, stb.A munkák szerzői a a legkiválóbb hazai és külföldi tudósok voltak: Alexander Bernát, Angyal Dávid, Arany János, Badics Ferenc, Bain, Alexander, Bernát István, Berzeviczy Albert, Beöthy Leó, Beöthy Zsolt, Bluntschli, Bodley, Boissier, Burckhardt, Bánóczi József, Bárczay Oszkár, Carlyle, Carrara, Cherbuliez, Croiset, Curtius, Dante, Dicey, Emerson, Escott, Euripides, Fabriczy Kornél, Farkas Gyula, Fauget, Ferenczi, Fournier, Friedjung, Fruin Róbert, Földes Béla, Galamb Sándor, Gardner, Gide, Gneist Rudolf, Goldziher Ignác, Gregorovius Ferdinánd, Gyulai Pál, Geothe, Haraszti Gyula, Heinrich Gusztáv, Hekler Antal, Heller Bernát, Hornyánszky Gyula, Horváth János, Huber Alfonz, Hunfalvy Pál, Hüppe, Janet, Jánosi Béla, Kidd, Koeppel, Kornis Gyula, Krafft-Ebing, Krohn, Kállay Béni, Károlyi Árpád, Lanciani Rudolf, Laveleye, Lavergne, Le Play, Leroy-Beaulieu, Lewes, Lichtenberger, Mc Carthy, Macaulay, Mahler Ede, Maine, Marczali Henrik, Markó Árpád, Mayr, Medveczky Frigyes, Mommsen, Morley, Müller Miksa, Nisard, Némethy Géza, Papp Ferenc, Pater, Pauler Gyula, Pauler Tivadar, Payot, Pulszky Ferenc, Radó Antal, Raleigh, Rambaud, Ranke, Ratzel, Ribbeck Ottó, Ribot, Ruskin, Rácz Lajos, Sainte-Beuve, Schuchhardt Károly, Simonyi Zsigmond, Southey, Symonds, Szekfü Gyula, Szemere Samu, Szigetvári Iván, Szinnyei Ferenc, Szász Károly, Szücsi József, Taine, Takáts Sándor, Thierry, Todd, Villemann, Vogüé, Voinovich Géza, Váczy János, Vámbéry Ármin, Vértesy Jenő, Ybl Ervin, Zsigmond Ferenc.