A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 1947. januárjában indította el a „MAGYAR HORGÁSZ" c. folyóiratot, amely célul tűzte ki a horgászkultúra terjesztését, a horgásztársadalom érdekének szolgálatát, a horgászati élet híreinek ismertetését. A lap kezdeti időszakában, az akkori papírellátási nehézségek miatt, időszakonként megjelenési gondokkal küzdött, majd ezeken túljutva mindmáig tartó fejlődésnek indult.

A közel 60.000 példányban megjelenő lap állja a versenyt az európai nagy horgászfolyóiratokkal. A MAGYAR HORGÁSZ állandó munkatársai kiváló gyakorlati horgászokként is közismert szakírók, valamint elismert vízélettani, halgazdálkodási, vízvédelmi, környezetvédelmi szakemberek. Avatott szerzők tolmácsolásában olvashatjuk a horgászszíveket megdobogtató élménybeszámolókat, horgásznovellákat. Ezek nemcsak íróik horgászat iránti szeretetéről tanuskodnak, megmutatják azt is, milyen szerepet játszik életünkben a vizek, vízpartok adta természeti élmény, amely kiragadva a mindennapi élet ezernyi gondjából százezreknek biztosít olyan teljes kikapcsolódást, ami kevés más hobbi művelőjének juthat osztályrészül. A lap cikkei tárházát adják a gyakorlati horgászat ismereteinek, a csalik és csalizási módok fortélyaitól kezdve az etetésig - a különböző horgászati módszereken át - a hal fárasztásáig.

A nagy hagyományú Rekordlista rovat a kapitális halak fogásáról tudósít és rendszerezi, regisztrálja azokat. A rekordlistás tapasztalatokat a lap olvasói felhasználják "mindennapi" gyakorlati horgászatuk során, miként azt teszik a halfogó versenyek technikájának állandó fejlődése folytán szerzett tapasztalatokkal is. A horgászás így lett sokak számára elsőrendű szórakozás.

A víz- és halélettani kis tanulmányok széles körben bővítik az olvasó ismereteit a zsákmányolni kívánt halak szervezetéről, életéről és arról a közegről, a vízi élettérről, amely eredményességünket kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolja. Az írások betekintést nyújtanak a vízi élőszervezetek egyes csoportjainak (pl. a planktonnak, beleértve a vízvirágzást is) világába, a halak legfontosabb élet-megnyilvánulásaiba (táplálkozás, légzés, mozgás, szaporodás stb.) csakúgy, mint a vízminőség mutatóinak szerepébe, vizsgálatukba. Az utóbbihoz vagy például a haltelepítésekhez szakmai útmutatással is szolgálnak.

Egyes horgászvizek jellegének, lehetőségeinek ismertetése kedvet teremthet új vizekkel történő ismerkedésre. A MAGYAR HORGÁSZ a horgászszervezetek életében történtekről is tudósít. A szerkesztőség igyekszik betekintést adni a világ horgászatába, azok számára, akiknek nem áll módjukban más országbeli, kivált távoli földrészek vizeit felkeresni. Ezt szolgálja a Távoli vizeken c. rovat, valamint a külföldi vizekről szóló ismertetések, élménybeszámolók. A lap rendszeresen felhívja a figyelmet a horgászati hasznosítást, vagy a horgászatot érintő új jogszabályokra, rendeletekre.

A MAGYAR HORGÁSZ egyúttal a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottságának hivatalos fóruma. Itt jelennek meg az országos versenyek hivatalos kiírásai, a bizottság közleményei. Beszámol a lap a rangosabb halfogó versenyekről és a külföldi és hazai világversenyekről és a MAGYAR CSAPATok által elért eredményekről. A hosszú távú előrejelzések kisebb bizonytalanságával ugyan, de tájékozódhat az olvasó az időjárás és a vízállások várható alakulásáról. „A MAGYAR HORGÁSZ konyhája" rovatból a halételeket kedvelők kapnak rendszerese ötleteket újszerű halas receptek kipróbálására.

Mindezeken túl a MAGYAR HORGÁSZ feladatának tartja - a horgászkultúra részeként - a horgászetika ébrentartását, felhívja a figyelmet nemcsak általában a vízi környezet, a vizek, partok növény - és állatvilágának és kifejezetten a hal életterének (ívó - ivadéknevelő - telelőhelyeinek) védelmére, hanem a hallal való bánásmódra is. Nem lehet közömbös az, hogy miként bánunk a megfogott, fogva tartott hallal, valamint, hogy miként engedjük vissza a tilalmi időben fogott, vagy méreten aluli halat, épségükre ügyelve.