1861-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia «Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága» kiadásában a Mathematikai és Természettudományi Közlemények, amely 1944-ig 40 kötetben jelentette meg a hazai tudományos élet legnagyobbjainak hosszabb lélegzetű dolgozatait. 1882-re a számban is gyarapodó közlemények kinőtték a Közlöny kereteit, és megfogalmazódott az igény egy rendszeresen megjelenő, „folyóiratszerűbben”, frissebben szerkesztett, korszerű új fórum létrehozására, amely a rövidebb közleményeknek is megfelelő publikációs lehetőséget tud biztosítani. Ez volt a Mathematikai és Természettudományi Értesítő, amelynek 1882 és 1943 között, az Akadémia III. Osztályának (Matematikai és Természettudományi) folyóirataként, összesen 62 kötete látott napvilágot. Szakterületei felölelték a természettudományok teljességét:Természettudományok története; Általános állattan (Bonc- és szövettan, Élettan, Fejlődéstan); Rendszeres állattan; Orvostudományok; Általános növénytan (Alaktan, szövettan, Növényélettan, Bakteriológia); Rendszeres növénytan (Növényrendszertan, növényföldrajz, növényszociológia); Ásványtan; Kőzettan; Földtan; Talajtan; Általános kémia; Fizikai kémia; Ipari kémia; Rendszeres kémia (Szervetlen kémia, Ásványvizek, ivóvizek, Szerves kémia); Fizika (Elméleti fizika, kísérleti fizika, geofizika); Csillagászat; Technikai tudományok; Földrajz, éghajlat; Matematika–geometria. Az 1-50. kötetekhez 1939-ben név és szakterületek szerinti mutató is készült.