„A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. A numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és pénzhelyettesítők, valamint az értékpapírok kutatására is. A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása (paleográfia) és a címerek ismerete (heraldika). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése.”
AZ ÉREM - KÖZLEMÉNYEK RÉGIPÉNZ- ÉS EMLÉKÉREMGYŰJTŐK SZÁMÁRA c. periodika célját az 1922-es esztendőben induló lap első számában ekként fogalmazta meg a szerkesztő:
„Az éremtani magyar kézikönyv hiánya már évtizedekkel ezelőtt érezhető volt. A Magyar Numizmatikai Társulat tervbe is vette ilyennek kiadását, azonban a bekövetkezett áldatlan idők miatt csak az előkészítésig juthatott.
Napjaink sem kedveznek ily költséges mű létrejöttének, ezért vált népszerűvé a Magyar Numizmatikai Társulat kebelében oly kis időközi lap megindítása, mely a tájékozatlanabb gyűjtők ügyét szolgálná gyakorlati tanácsai által elsősorban, de a numizmatikai tudomány oly eredményeit is közölné, melyeknek értéke és hasznos volta a gyűjtőkre általában nélkülözhetetlenné tenné a lapot.
Nem minden aggodalom, sem anyagi gond nélkül nem bocsáthatjuk útjára lapunkat, mégis határoztunk, mert égetőbb szükség soha nem mutatkozott oly mértékben, mint ma, a gyűjtés divatjának napjaiban. Soha időszerűbb nem lehetett ily útmutató, mint ma, midőn a gyűjtési láz szertelenségeit, egészséges irányba terelhetjük és a terméketlen területeken kóborló energiákat a komoly és nemes szórakozás művelésére hódíthatjuk meg.
Céltudatos gyűjtőket nevelni lesz a legfontosabb célunk, mert be kell vallanunk, hogy bármely ágazatát nézzük a magyar numizmatikai tudománynak, akár pénztörténetünket, metrológiánkat, akár leíró érmészetünket, oly mélységes hiányokat észlelhetünk, amelyeket csak sok kutató munka pótolhat.
A Magyar Numizmatikai Társulat vezetőségének mindig kedvenc gondolata volt a tanuló ifjúság érdeklődésének fölkeltése, mert éreztük, hogy sok tehetség és szakirányú készség válik semmivé azért, mert a kezdet kezdetén nincs egy segítő kéz, mely utat mutatna és a nehézségeket elhárítaná és hogy sok értékes elme sülyed közönyösségbe, vagy változtat irányt csupán azért, mert ismeretlenek maradnak előttük a források.
Ha azon gyűjtőket tekintjük, kiknek nem céljuk a tudományos önművelés és a numizmatikában csak szórakozást látnak, fölvilágosításuk szintén kötelességünk, mert közvetve hasznot jelentenek, mint értelmes konzerválók és anyaggyűjtők. Szigorúan vett tudományos eredmények nélkül is nem nyerne-e általuk a magyar közműveltség? A tanuló ifjúság elhanyagolása azonban egyenesen tudományos haladásunk rovására megy. Oly vérveszteség ez, mely lehetetlenné teszi, hogy e tudományág oly mértékben fejlődjön ki hazánkban is, mint más művelt népeknél. Ezen erőveszteséget megállítani lesz feladata kis lapunknak a numizmatika komoly művelőinek előkészítése által. Tehát elsősorban az alapvető ismeretek közlése a célunk. Közvetlen, egyszerű módon fogunk írni minden hasznos tudnivalóról, kerülve a tudományoskodás zordonságát. Jószívvel fogjuk nyújtani minden tapasztalatunkat és eredményeinket, melyekre hosszas tapogatódzás vezetett bennünket. Erősen reméljük, hogy mindazok, kiknek megadatott, hogy tudjanak, e tudásból juttatnak majd e kis lapnak is a végcél érdekében.
Azt óhajtjuk, hogy legyen kis lapunk kincsestára mindannak, mire a tudatos gyűjtőnek szüksége van. Legyen mindentudó mester, mely biztosan szól a technológiához, címertanhoz, esztétikához, súlytanhoz és amit mond, az mind legyen gyakorlati értékű. Ismertesse a szakirodalmat, mutassa meg a rendezés módját, adjon tanácsot a gyűjtési ágak megválasztására, igazítsa útba az egyéni hajlamot. Számoljon be leletekről, ezeknek és egyes gyűjteményeknek sorsáról. Írjon régi gyűjtők érdemeiről, érdekes eseteiről apróságokat, ki hol kezdte, hol végezte? Mit használt a köznek? Mutasson rá a szaporítás módjára, tárjon föl gyűjtési lehetőségeket különösen a kispénzű diákság számára.
Föl fog ölelni kis lapunk mindent, ami a kiforrott elhatározás és szilárd akarat munkáját megkönnyíti, a kedvet fokozza, az érdeklődést ébren tartja, avagy fölkelti olyanokban, kiknek megnyerése hasznot jelenthet e tudományág magyar évi zárószámadásainál.
Törekvéseihez a hazafias érzés fog impulzust adni. Lehelje magából ennek a földnek, a mi hazánk múltjának megbecsülését. Lássák, miért fontosabb reánk nézve Siscia, mint Lugdunum; miért lelnek a Keleti-tenger vidékén Szent István-féle dénárokat; mit keresnek a hazai földben a friesachi denárok, bécsi fillérek és a lengyel garasok; mi különbség van Körmöcbánya és Nagybánya között; miért kedvesebb pl. a hollós címer a kétfejű sasnál?
Hogy pedig minél szélesebb kör részére tegyük hozzáférhetővé, szívesen hozunk áldozatot szellemi munkánkkal is és anyagiakban is. Igyekezni fogunk oly olcsón előállítani a lapot, mint azt a mai árviszonyok csak megengedik. Önzetlenségünkért csupán megértést kérünk, főleg a középiskolai tanárság részéről, a tanulóifjúság közvetlen szellemi vezetőitől.”
A mai napig aktív numizmatikai folyóirat kiadója jelenleg a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete. Félévente egyszer jelenik meg, a numizmatikát kedvelők számára. Újságárusi forgalomba nem kerül, csak a MÉE tagok kapják meg tagilletményként.
