A reformkori Magyarország kedvelt kiadványai voltak az irodalmi almanachok, amelyek célzott közönségük irodalmi igényeit hivatottak kielégíteni, az olvasás, a művelődés szeretetét erősíteni. Ezek sorába tartozott a hat esztendőn át, 1843 és 1848 között megjelent Őrangyal is, alcíme szerint „Vallási almanach, honunk’ gyöngéd hölgyeinek szentelve”. Szerkesztője az első két évben Szabó Imre Veszprém megyei áldozó pap, majd 1845 és 1848 között Sujánszky Antal címzetes püspök volt. Az első kötet kiadója Beke Kristóf, a továbbiaké pedig Emich Gusztáv volt Pesten. Az almanach katolikus vallásos szellemiségű novellákat, verseket közölt, elsősorban női olvasóinak címezve.