Már a Magyar Tudós Társaság - az Akadémia - megalakulását követően elhatározás született egy kritikai folyóirat megjelentetéséről. Mint az Akadémia lapja, a felügyeletét a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia) látta el teljes mértékben. A beérkezett írásokat közlés előtt a Magyar Tudós Társaság megfelelő osztályának egy tagja véleményezte.
Az első kötet előszavában a szerkesztő így írt:
„A’ Tudománytár encyclopaediai folyóirás, az emberi tudás’ minden ágaira terjeszkedik ki, előkelő tekintettel a’ jelenkor’ haladásaira a’ külön tudományokban. ... A’ magyar tudós társaság , azt hivén és vallván, hogy ezen ügyben minden hatalmaskodó beavatkozás a’forrás’időszakában gátolja inkább az előmenetelt, mint hogy azt előmozdítaná: mikép egyebütt, úgy a’Tudomány tárban megjelenő eredeti értekezések’ vizsgálatában is leginkább azok’ belső becsét véteti tekintet alá ‚s azt is egészben, ‚s időnk ‚s körülményeinkhez képest.
De minthogy a’ czél nem az, hogy a’ mit adunk, eredeti , hanem minél hasznosabb legyen; út nyílik a’ czélirányos választatu utándolgozatoknak, vagy egyenesen más nyelvekből kölcsönzött munkáknak is, mellyek’ választása ‚s készítetése a’ szerkeztetőre levén bízva, ezekről ő felel, érdem’ és nyelv’ tekintetében, az academia ‚s a’ közönség előtt.
Az értekezésekhez, mellyek a’ Tudománytár’ főrészét teszik , Vegyes közlések czím alatt bibliographiai ‚s egyéb mindennemű, a’ tudományokat ‚s művészeteket, tudósokat ‚s művészeket, ‚s illyetén intézeteket illető tudósítások járulnak. Ezen rész egyenesen a’ szerkeztető’ gondjai ‚s felelőssége alá van rendelve.
Midőn a’ szerkeztető e’ rövid alaprajz’ értelmében , mellyet az academia szabott elébe, az első kötetet szárnyra bocsátja; azon buzgó óhajtással kiséri utait, hogy a’ czélt, mellyet vele a’ nemzet’ intézete érni akar, a’ tud. társaság’ kebelén belül és kivül levő irótársai’ munkás segedelmével, ‚s önnön iparkodásai által, szerencsés legyen minél jobban megközelíteni.”
1836-tól az Akadémia úgy döntött, hogy két részre osztva jelenteti meg a folyóiratot: „A Tudománytárnak minden kötete ezentúl két osztályra, értekezőre és literaturaira szakad, ‚s minden osztály valamint külön nagyságu betűkből szedetik (az első garmondból; a’ második petitből, úgy külön lapszámokkal is jegyeztessék / és pedig a’ literaturai rész mind a’ négy kötetben végig folyó számokkal. Az Értekezések címet viselő rész tanulmányokat tartalmazott, a Literatúrában pedig a könyvismertetések kaptak helyet.