168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)

1989-12-29 / 34. szám

Szigorúan ellenőrzött kispajtások Ha Ceausescu vért kívánt... Hiteles Drakula-rémségek Bodor Pál, a néhány évvel ezelőtt Romániából hazánkba átte­lepült publicista könyvet készült írni Nicolae Ceausescuról. A kötet valószínűleg már sosem fog megjelenni. Kár lenne érte, hiszen adatai, epizódjai nyilván értékes színekkel gyarapítot­ták volna a román diktátorról a világ közvéleményében kiala­kult képet. Ceausescuról, a hatalom lélektanáról, a konduká­­tor életének a kulisszák mögött zajló titkairól Mester Ákos faggatta Bodor Pált december 23-án. Azóta - mint ismeretes ­­a végzet elérte a kondukátort, december 25-én halálra ítélték és kivégezték. Í— Elképzclhető-e, lehetséges-e, ha valaki olyan mélyen bűnös életet élt, mint a nagy kondukátor, az úgy végezze életét, hogy büntetlenül marad?- Nem akarok mélylélektani kalandozá­sokba bocsátkozni, bár érdemes lenne eltöp­rengeni azon, vajon van-e bűntudata Ceauses­­cunak. Nekem az a meggyőződésem - akár­milyen valószínűtlenül hangzik is -, hogy őt egy missziós tudat töltötte el, és saját szemé­ben minden tettét igazolva látja. 0 valóban azt hiszi, hogy a román nemzet fölemelkedé-A diktátor séért tette mindazt a szörnyűséget, amit tett, mert ő a maga különös és ellentmondásos nacionalizmusában nem ezt a létező román nemzetet szerette. Ezt mélyen megvetette. 0 egy elvont, majdani, dicsőséges román nem­zetben gondolkodott, amely nincsen, amely­nek az érdekeiért sárba taposta, tönkretette és megnyomorította mai népét. Nem fog büntet­lenül maradni. Kondukátori illemhely I- Fantasztikus dolgokat hallottam róla. Nem tudom, mennyire lehet hitelt adni ezek­nek a történeteknek. Elmondok például egyet: elég hiteles forrásból hallottam, hogy valahol volt egy rezidenciája, s ez be volt rendezve amolyan kórházfélének. Időnként ott ápolták őt. A rezidenciához közel volt egy árvaház, ahol kizárólag olyan gyerekek voltak, akiknek a vércsoportja megegyezett Ceausescu vércsoportjával. Azért volt ez a közelség, mert a kondukátornak időről idő­re vérátömlesztésre volt szüksége. Elképzel­hető ez a szörnyűség? Ez a Drakula-patent­­re működő történet?- Sajnos, tökéletesen elképzelhető. Nem árulok el semmiféle titkot, és többletkockáza­tot sem vállalok, ha elmondom, hogy másfél éve dolgozom egy Ceausescuról szóló köny­vön, amely valószínűleg már nem fog megje­lenni, vagy ha igen, akkor egészen másképp kell megírni. Elmondok néhány mozzanatot ebből a könyvből, mert azt hiszem, szorosan fűződik ahhoz, amit elmondtál. Köztudott volt Romániában, hogy azokat az úttörőket, akik nemzeti ünnepeken, nagygyűléseken kö­szöntötték, megpuszilták őt - ugye ismerjük a régi képet Sztálinról -, azokat egy héttel az ünnepélyes jelenet előtt egészségügyi karan­ténba vitték, s egy héten át ellenőrizték, vizs­gálták őket, nehogy az istenért valamilyen bacilus, valamilyen vírus települjön át tőlük a „Nagy Vezérre”. Tudunk például arról, hogy egy híres üdülőhelyről, amelynek kiváló gyógyvize van, naponta különgépkocsi hozta a Ceausescu-házba az ásványvizet, mert min­dig a legfrissebb víz az igazán erős hatású, tehát a tegnapi vizet ő már nem itta meg, Bodor Pál mindig az aznapi forrásvizet tálalták neki. Tudunk arról, hogy - elnézést ezért a triviális apróságért, szörnyű, hogy ilyen történelmi pillanatokban vécéügyek is idekerülhetnek a nyilvánosság elé - a palotájában, a rezidenciá­jában egy különleges kis készülék működött a vécébe beépítve, amely naponta székletmin­tát vett, analízis céljából. Naponta ily módon vizelet- és székletvizsgálat történt. Azt hiszem, hogy a világon nem volt még olyan császár, olyan király, olyan zsarnok, akire ilyen hallat­lan erőkkel, s nemcsak biztonsági erőkkel, hanem orvosi erőkkel, laboratóriumokkal, tudománnyal vigyáztak volna, mint őrá. Mint majom a ketrecben v . , •. ; •* - ­I- A „Nagy Vezér” tehát félt, ezek szerint rettegett. De előfordulhat-e, hogy még min­dig félni kell tőle? Most, december 23-án, amikor beszélgetünk, még ellentmondáso­sak a hírek. Hol erősítik, hol megcáfolják, hogy ő és Elena őrizet alatt van. Előfordul­hat, hogy megfordítják azt a folyamatot, ami most elindult Romániában?- Remélem, ez a folyamat megfordíthatat­lan, de vissza kell térnem a kérdőmondatod első felére. Azt hiszem, leegyszerűsítjük a kép­letet, ha azt mondjuk, hogy Ceausescu rette­gett. Ceausescu nagyon könyörtelen realista volt, ami a hatalom megszerzésének, megra­gadásának és megőrzésének a technikáját ille­ti. Mélységesen gyanakvó volt, mert önmagá­ból indult ki. Nem egyszerű félelem működött ezekben az önvédelmi, néha kísérteties intéz­kedésekben, hanem a fölmérése annak, hogy hányféle módon lehet valakit likvidálni, elsö­pörni, megszüntetni. S ő igyekezett fölkészül­l>5

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék