168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)

1989-05-09 / 2. szám

I. évfolyam 2. szám &ÖZÉl£IUHETUL4? A 168 óra és a Gondolat-jel című rádiómagazinból 1989. május 16. POLITIKAI DÖNTÉSNEK TEKINTHETŐ-E KÁDÁR JÁ- y&W NOS FELMENTÉSE? Igaz-e, hogy drámai hatású volt megje­lenése és felszólalása az áprilisi KB-ülésen? Hogyan befolyásolta a volt pártelnök állapotát 1956 átértékelése? Az MSZMP szóvivője, Major László nyilatkozik a 168 órának. JÖTT EGY DIKTÁTUM ÉS FELBONTOTTÁK A SZER­­DÉF ZŐDÉST. A tiltás személyre szóló, hosszú nagy büntetés volt. Petri György költő visszatért az első nyilvánosságba, s tovább szer­keszti most már legálisan a Beszélőt. A PROFESSZORT 75. SZÜLETÉSNAPJA ELŐTT REHABI­­D*f LITÁLTÁK. Tardy Lajos az igaztalan vádak, megpróbáltatások után is azt mondja: nincs bennem bosszúvágy. MENNYIRE LEHET SZUVERÉN A KORMÁNYFŐ? Miért kerülnek fontos állami beosztásba az MSZMP apparátusából távozó emberek? Elképzelhető-e, hogy saját pártjának bizonyos erői pontenciális áldozatnak tekintették önt már miniszterelnökké történt jelölésekor? Kérdéseinkre a kormányfő, Németh Miklós válaszol. £9% A HANGULAT FELFORRÓSODOTT, AZ ELÉGEDET­­BF LEN SÉG EGYRE FOKOZÓDOTT. Ez a hangulat azután kivédhetetlen következményeket is hozott magával. Az első menetben öt politikai bizottsági tag esett ki - idézi fel a tavaly májusi pártértekez­letet Ribánszky Róbert. A ä KULTÚRÁK NEM VESZNEK ÖSSZE - állítja az új müve­­^Íf lődési miniszter a Gondolat-jelnek és a lapunknak adott interjú­jában. Beszél még arról is, hogy nincs szüksége apparátcsikokra, bü­rokratákra a minisztériumában. MIT AKAR A MARXISTA CENTRUM? Viták, nézetkülönb- DÖF ségek, elhatárolódások a hatalom centrumában. Képviselőik arról nyilatkoznak a 168 óra riporterének, hogy nem áll tőlük távol a proletárdiktatúra, sőt egyenesen kívánatosnak is tartanák annak visszaállítását. ÁLTALAM ISMERT KÁDÁR JÁNOS IGAZMONDÓ EMBER - mondja Maróthy László miniszter abban az interjú­ban, amelyben többek között szó esik arról is, hogy lemondásra szólí­totta fel saját pártjának reformköre is. A HOLOCAUST ÉGŐ ÁLDOZATOT JELENT. A magyar ^■F Holocaust négyszázezer füstté vált ember - csak Auschwitzból. Rájuk emlékezik Bölcs István, amikor feltesz egy sejtelmes, borzonga­tó kérdést. NEM SZTÁLINT ÉLTETTÉK, HANEM CIFRÁN KÁROM­­%F KODTAK. Barát József egy KGB-tiszt visszatéréséről küldött tudósitásának elolvasásakor nagy dolgoknak jöhettünk nyomára. TESTVÉRSZERVEZETÜNK VOLT A SECURITATE. Ar­­\bf ról, hogy ennek tisztjei, esetleg ügynökei Magyarországon tevé­kenykednek, valóban hallani híreszteléseket - mondja az új belügymi­niszter-helyettes, aki először nyilatkozik a sajtónak. AZ EGYETEMI PROFESSZOROK, AZ AKADÉMIKUSOK EGY RÉSZE ELMENEKÜLT, aki meg itthon maradt, részben kompromittálta magát, vagy kiderült róla, hogy alkalmatlan az új világba való beilleszkedésre. Keresztury Dezső író, irodalomtörténész, a koalíciós idők kultuszminisztere idézi fél a Magyar Tudományos Akadémia ötvenes éveinek légkörét. @ NYUGDÍJBA MEGY A VILLANYPÁSZTOR. Csengőfrász ^■f Kiskunfélegyházán! Kiraboltak egy rendőrt! Hírek a májusi Rádiókabaréból. ^J|nAGY IMRE MA POLITIKAILAG NAGYON JÓL ÉRZI ^■f MAGÁT. Bízzuk az utókorra, hogy mit fog gondolni tevékeny­ségéről - mondja a Párizsban élő Kende Péter a Gondolat-jelnek adott interjújában. KÁDERLAP 1952-ből: „Párthoz, Szovjetunióhoz való viszo- VÉr nyát jónak láttuk. Attól eltekintve, hogy kispolgári magatartá­­sú.” Idézet egy olvasónk hozzánk küldött „történelmi” dokumentu­mából. A ÉREZTEM, HOGY A HALÁLOS ÍTÉLET ÁRNYÉKÁBAN ^Éf VAGYOK. Bibó István emlékezéseiből idézünk mellbevágó részleteket a Gondolat-jel összeállításában. KEDVES OLVASÓINK! A rádiós beszélgetések nyomtatott adaptációja szükségszerűen igényli a szerkesz­tői beavatkozást, de a műsorokban elhangzott riportokat, interjúkat csaknem szöveghűen közöljük, meghagyva az élőbeszéd fésületlenségét. Tesszük ezt a hitelesség okán és azért is, mert - őszintén szólva - az elhangzás és a megjelenés között rendkívül kevés idő áll rendelkezésünkre. Bízunk az Önök megértésében. Köszönettel: a - 168 óra - szerkesztősége ÁLLÁSUKBÓL ELBOCSÁTOTTÁK ŐKET, TELEFONJAI­DBA KÁT LEHALLGATTÁK, rendőrségi besúgóktól kellett tarta­niuk, végül a zaklatások következményeként elhagyták az Országot. Ho­gyan zajlott le a politikai boszorkányüldözés a 70-es évek elején, s miként történik a rehabilitáló kísérlet 1989-ben. Heller Ágnes és Éehér Ferenc ismét Budapesten. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék