168óra, 2013. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)

2013-07-04 / 27. szám

Nemrég szerződött át Ka­posvárról, a következő év­adtól a Pesti Magyar Szín­ház tagja. Fiatal rendező létére több vidéki városban, fővárosi produkcióban, még a határon túl is egyre gyak­rabban bukkan fel a neve. Egyebek között Háy János, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter műveiből rendezett ős­bemutatót. Tavasszal a Rad­nóti Színpadon is bemutat­kozott. Göttinger Pál portréját SZÉKELY ILONA rajzol­ta meg. A Radnótiban a Mozgófénykép megy, Nényei Pál első bemutatott darabja. A történet a magyar filmgyártás arany­korát idézi: Perczel Zita, Törzs Jenő, Jávor Pál, Kabos Gyula s maga Karády Katalin dalol és hódít a színen. A limo­nádénak tetsző vígjátékot többek között a Meseautóból és a Hippolytból keverték. Van itt gazdag cégtulajdo­nos, szerelmes lány, gavallér álbajusz­­szal, hosszú combú orfeumtáncosnő, kackiás nőcsábász, felszarvazott férj és mindentudó komornyik. Csak úgy peregnek az in flagrantik, dúl a félreér­tés, hamvad a cigarettavég, halálos a tavasz. A dátum 1944. március 19. Az utolsó jelenetek egyikében vitéz nagy­bányai szerepében Bálint András lova­gol a színre fehér lovon. A kormányzó­nak Jávor szerényen megjegyzi, hogy valójában Sopronkőhidára viszik ép­pen, Karády a Gestapo fogságában, Kabos pedig származása miatt kül­földre kényszerült, és már nem is él. Az édes-bús nosztalgiázásba ciános mellékíz vegyül. Göttinger Pállal, a darab rendezőjé­vel az egyik próba után beszélgettem, hideg narancslé mellett. TSrtÉHM ím flagrantik Mozgófénykép Göttinger Pállal 168 Óra 39

Next