2000, 1991 (3.évfolyam) március
A. R. Mageddon: Rövid bevezetés a hekatombológiába
2000 adorokat megelőző kor azték kreatív (indukált) hekatombászatát. A határesetek, mint például a tatár hekatombászat kolerás ürülékbe mártott nyílvesszeje, vagy az Államok hadserege által síksági indiánoknak ajándékozott, himlővel fertőzött takarók, de általában a fejlett biológiai hadviselés eredményei átmenetek e hagyományos felosztás tekintetében, ezért interdiszciplináris kutatást kívánnak. A szakirodalom alapján egy hekatombológiai eseményben négy aspektus jelentkezik: a conatus (szándék), subiectum (áldozat), actio (tett) és actor (tettes). A diszciplína nagyjai, mint Arisztotelész, rabbi Hallál, Necans Magnus, A. Schicklgruber és mások egyetértenek abban, hogy a fenti négy aspektus egysége alkotja a hekatombológia tárgyát. Ez az elmélet az ortodox vagy holisztikus hekatombológia. A fenti meghatározást vitatja a W. Kehlenschnitt professzor és folyóirata, a párizsi Targetos kiadónál megjelenő Cadaver köré csoportosult avantgárd kadaverista irányzat, mely csupán az egyszerű végtermék (a subjectum) talaján áll. Ez azonban egyértelműen csak hullászat, s mint ilyen, nem azonos a hagyományos hekatombológiával. Mindenesetre a praktikus és a teoretikus öldökléstudomány hívei között kialakult ellentétek a kadaveristák elkülönülésével, valamint az elmélet és a gyakorlat egyenjogúságának elismerésével mára megszűntek. Kisebb eltérések vannak az abszolút értékű illetve proporcionális vagy népességrészarány, illetve a mennyiség vagy a minőség alapján klasszifikáló hekatombológiai iskolák között. A hekatombológia egy különös válfaja a kereszténység. Ez a csoportosulás a hekatombológia legnagyobb eretnek mozgalma. Tanaik lényege, hogy ún. feltámadásban hisznek, mely valójában egy mindenkire kiterjedő inverz hekatomba. E szekta egyébként kétezer éve ragaszkodik ahhoz, hogy ami tudományunk állása szerint a condition humaine, az csak egy, ha isteni közbeavatkozással is, de gyógyítható crudelitas incurabilis dolorosa bilateralis permagna. II. A hekatombológia rövid története a naiv hekatombászattól a jövő mészárlattanáig. Megölé Saul az ő ezerét, Dávid az ő tízezerét. I Kir. 18,7. Minden eddigi történelem hekatombák története. Közismert, hogy az első hekatombásznak Káint szokás tartani, aki egyetlen tettével az emberiség egynegyedét irtotta ki. Tettének civilizációs hatása beláthatatlan, hiszen a sikeres végrehajtás érdekében fel kellett találnia a kőbaltát. Általában véve kimondhatjuk, hogy hekatombológiai célok érdekében fejlesztették ki a civilizáció legfőbb eredményeit, mint a trójai faló, a görögtűz, a géppuska, a mustárgáz, az atombomba, hogy a tankot és a tengeralattjárót vagy a repülőt ne is említsük. A prehisztorikus korokban azonban per definitionem nem beszélhetünk módszeres mészárlatról, legfeljebb spontán hekatombászati gyakorlatról.10 A fejlett közel-keleti (asszír, perzsa) kultúrák száraz nekrográfiái csak csírájukban hordozták az elméleti reflexió igényét. Valódi tudomány először a görögöknél bukkan fel, bár egyes izraeli kutatók szerint a prioritás kérdésében szóba jöhet még rabbi Hallál és rabbi ben Miszmut vitájának talmudi hagyománya (ld. III. fej. Káin-paradoxon.) Athén nemcsak a hekatombológiában, de a hekatombászatban is Hellász igazi nevelőjének bizonyult. Mütiléné esetében Diodotosz álhumanizmusa még csak kisebb hekatombát eredményezett, a jeles méloszi hekatombászat azonban már hosszú időre példát mutatott a görög politikusoknak. Arisztotelész volt az első hekatombológiai mű szerzője. A Techné hekatombologiké sajnos töredékes, de híres meghatározása az emberről, a recnoveKax0|xp0X.0yiK0V még ma is él. (A definíciót Tortullianus majd animal hecatombifex-ként fordítja latinra, amivel sajnálatosan az aktív jelentésére egyértelműsödik a terminus.) Rómából származik a hekatombológia első pedagógiai emléke. C. Julius Caesar ugyanis népszerűvé vált dalokkal megújította légionáriusainak szisztematikus hekatombológiai képzését: mille, mille, mille, mille, mille decobvimus - énekelték a diadalmenetekben." A naiv hekatombológia virágkorának legfontosabb dokumentuma a Biblia, amelyben először találkozhatunk a teocentrikus hekatombológia elveivel. Egyes dekonstruktivista hekatombológusok állítása szerint a 6. parancsolat ugyan tagadná a hekatombológia alapvető princípiumát, de az érv nem állja ki a filológia próbáját. Csak Mózes II. könyvében 23 olyan parancs van, ami kimondottan hekatombológiai fogantatású. A hekatombászat történetének fényes eseményeit felesleges felsorolnunk. Elég annyit mondani, hogy gótoknak, vandáloknak, hunoknak, normannoknak, magyaroknak nincs okuk szégyenkezni későbbi korok fejlettebb technikája ellenére sem. Az óhekatombológiai irodalom első teológiai művei akkor születtek meg, amikor a kereszténység előjött a katakombákból. Quintus Tortullianus Pendex Anima naturale ter damnata c. művéről bizonyítható, hogy alapvetően befolyásolta Szalamiszi Epiphanioszt, aki anti-órigenista művében kimondja az apokalypsis panton elvét." A kora középkori mészárlattan (scientia terraristica) elméleti fejlődésének jelentős lépcsőfoka a „habeas cadaverem" elv", amit jegyezzünk meg, hamar követett a magyar Aranybulla." Ezt egészítette ki az örökletes öldöklési jogokat mindkét ág számára biztosító tortorica sanctio a 14. században. A nagyskolasztika egyik legérdekesebb hekatombológiai dokumentumát nemrég fedezték fel a vatikáni könyv- G H. Cortez, Corda evaginata, Tenochtitlan, Quetzalcoatl ed., 1529. Vitatja Lévi-Hull, A., La hécatombologie sauvage, Paris, Edition Egorge, 1977. 7 A proporcionális (aránylati) iskola szerint a hekatombák minőségét (exitas, Ex) a depopulatio (Dp) és reális densitas (Rd) hányadosa adja, azaz: Ex= míg az abszolút (számtagi) nézet szerint Ex=Op. 8 Ehhez ld. még H. Unleben és M. Tötenthat. Weltgeschichte aus massenmörderischer Sicht, Weissberg, 1968. ' Marx-Engels: A hekatombológiai kiáltvány. Párizs, Garotte, 1848. 58 A. R. MAGEDDON 10 Feliksz Csukcsevics Besszmertnih: Konyec neandenalov nas Sztálin? Vorkuta, GPU kiad. 1937. "A korabeli állapotokat jellemzi Cicero, amikor így fakad ki: O tempora, o mortes! 12 K. Thanatides, Maximalism in Hecatombology. Hastings, Harald William ed. 1066. " Lásd: Mitteilungen des Gemetzelhistorischen Museums zu Skaggerak. 14 Lásd erről Werberőczy, I. in: Okmányi hullászat, Új folyam, MDXIV (1514), p. 312.