2000, 2018 (30. évfolyam) május

Lengyel László: Hazabüszkeségről

ahogy 1990-ben Azt bünteti, kit szeret című versében írta Kányádi Sándor. Nemzeti könnyek Belenézek Bánffy Miklós Megszám­­láltattál... című kötetébe. Bánffy, írói nevén Kisbán Miklós, Erdély egyik nagy ura, a Horthy-kor elején kül­ügyminiszter, aki a húszas évek kö­zepén önként visszatért Erdélybe, hogy ott a helikoni író társaság fejé­vé váljon. A Megszámláltattás elején Búcsúje­­lenet címmel Illés Endre írt egy Má­­rai szintű arcvázlatot Bánffyról. »Egy nagy könyvkiadó elnöki szo­bájában láttam őt, így fényképeztem le magamnak abban a régi, tenger­­mélyi világban. Éppen végrehajtó­bizottsági ülést tartunk (ugyanannál a kiadónál dolgoztam akkor magam is). A tárgysorozat legfontosabb pontja következik: az erdélyi írók új sorozatának megkedveltetése, más szóval: a reklám és a közönség megejtésének új fogásai. Már volt halmnaborítás, volt falemezbe kötött könyv, volt Helikon-oklevél - mi le­gyen most? A kereskedelmi igazgató - ügyes, lelkes, gátlástalan terjesztési szakem­ber-fontos bejelentésre készül. - Azt ajánlom - mondja -, adjunk minden sorozatvevőnek díszes ládákban er­délyi földet. - Hogyan gondolja ezt? - kérdi az elnöklő Bánffy. És a szeme sem rebben. - A legegyszerűbben... Hozatunk két-három vagon földet a határon túlról, közjegyzővel hite­lesíttetjük, hogy valódi erdélyi föld, csináltatunk néhány ezer ládikát, úgy számítom, mindegyikbe negyed kiló föld kerül, a ládikát megtöltjük, lepecsételjük, és ez lesz a nagy sláger, az új sorozat mozdonya. Bánffy új cigarettára gyújt. - Job­bat tudok. Erdélyi föld helyett ad­junk erdélyi könnyet. Amit erdélyi anyák sírnak odaát. - Nagyszerű! - kapja el a lelkesedés a szakem­bert. - Könny! Könny! Még jobb! - De azután mégis gyanakodni kezd. - De a könnyet hogyan adjusztáljuk? - A legegyszerűbben... - magyaráz­ta Bánffy. - Közjegyzőket állítunk a síró erdélyi anyák mellé, akik iga­zolni fogják, hogy az ampullákba forrasztott könny valóban az ő köny­­nyük, és nem itthoni hamisítvány. Nos? Hogy tetszik?”12 „magyar uraim én maguk­­ között lenni már nem tudok" Benedek Elek születésének évfor­dulóján, 2009-ben, Benedek-emlék­­kutat avattunk Kányádi Sándorral, a soproni Óvónőképző előtt. Az öreg­gel ez már a második vállalkozásunk volt a budapesti dunaparti Elek apó kútja után. Ott volt, ahogy illik, 28 © 2000

Next