2000, 2018 (30. évfolyam) május

Lengyel László: Hazabüszkeségről

Sopron apraja-nagyja, elhangzot­tak a beszédek. Ezután következett, hogy a Székelyföldről hozott hatal­mas kő és a kút közötti nyílásba kis emlékfát ültettünk. A fácskát négy­éves unokám, Lengyel Déneske tar­totta buzgón, amíg mi Kányádival a földbe temettük. - Szép volt, jó volt, ennyi volt - simogatta meg a költő elégedetten a kisfiú fejét. S akkor, a város jobboldali ele­je, váratlan s kéretlen rázendített a székely himnuszra. - Gyerünk, de azonmód innét - mondta nekem dühösen Kányádi, ősz fejére húzva JEGYZETEK vörösszín, USA feliratú baseball­sapkáját, majd sebes léptekkel neki iramodott.­­ Énekelte vajon a te dédapád ezt a szemetet? Soha. Mért kell nekünk tűrnünk és elviselnünk még ezt is? E derék ember és jó költő írta 1993-ban Tojáshéj'fölirat címmel: „kezdem szégyellni a nevem / mert mint a halál kitakar / még elsuttog­ni sem merem / mennyire ősi és ma­gyar / még fenekükön a kakukk- / tojáshéj de már turulok / magyar uraim én maguk / között lenni már nem tudok”. 1. Marianna Birnbaum: Esterházy, Kon­­rád, Spiró Jeruzsálemben. Szépirodalmi, 2010, 88. 2. Márai Sándor: Haza. In Ég és föld. He­likon, é. n., 25-26. 3. Radnóti Miklós: Napló. Magvető, 1989, 215-16. 4. Radnóti Miklós: i. m. 220. 5. Márai Sándor: Napló 1943-1944. Heli­kon, é. n., 69. 6. Móricz Zsigmond: Ököritó. In Erköl­csi sarkantyú. Tanulmányok II., Szép­­irodalmi, 1982, 232—240. 7. Mészöly Miklós: Levél a völgyből. Volt egyszer egy Közép-Európa, Mag­vető, 1989, 628-629. 8. Márai Sándor: Napló 1945-1957. Aka­démiai­ Helikon, 76. 9. Pilinszky János: Szög és olaj. Vigilia könyvek, 1982, 322. 10. Márai Sándor: Napló 1945-57. 259. 11. Ottlik Géza: Ceruzajegyzetek. In Próza; Magvető, 1980, 97-100. 12. Illés Endre: Bánffy Miklós. In Meg­­számláltattál, Helikon, é. n., 19-20. 2000 - 29

Next