7közlap, 2000. január-június (2. évfolyam, 2-48. szám)

2000-01-07 / 2. szám

. évfolyam 2. szám­­­ára: 48 Ft DUNAÚJVÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÖZÉRZETI HETILAPJA 2000. január 7. péntek Dunaújváros és környéke az MTV-ben Zenészek, táncosok, sportolói, politikusok kvázi élőben A közszolgálati Magyar Televízió (MTV-1) a dunaújvárosi kisrégiót mutatja be január 16-án vasárnap délelőtt 9 és 11 óra között a Dunaújvárosi Televízió ajánlása alapján. A „Főtér” címet viselő kétórás műsor felvételeit az előző napon, január 15-én, szombaton 9 és 11 óra között forgat­ják a Dunaferr Szakképző és Szakmunkásképző Iskola Villamosipari Tagozatának (volt Aranyvölgyi iskolának) az aulacsarnokában. A forgatáson - nézőként - részt vehet­nek mindazok, akiket érdekel egy kvázi élő műsor meg­rendezése és a felvétel. Gyakorlatilag az kerül adásba (va­sárnap délelőtt), amit szombaton rögzítenek a kamerák. Fontos tudnivaló, hogy a nézőknek legkésőbb 8:15-ig el kell foglalniuk helyeiket! Belépődíj nincs. Mivel a műsor a városkörnyéket is bemutatja, egy-egy autóbusszal Adonyból, Beloianniszból, Kulcsról, Nagykarácsonyból, Nagyvenyimről, Rácalmásról és Szalkszentmártonból is érkeznek érdeklődők és résztvevők. A kétórás műsorban bemutatkozik többek között Gurisatti Gyula, Kálnay Adél, Kukucska Gyula rácalmási halász, Czuczor László szalk­­szentmártoni birkapörkölt-specialista, Gidai Gyula 89 éves kulcsi (ma is aktív) cipész, Pajjer György 96 éves adonyi lakos, Sallai László sárosdi tojáspatkoló. Fellép a produkcióban Kelemen Angelika jazzénekes, több kör­nyékbeli község tánccsoportja. A műsort több előre fel­vett betét is kiegészíti, így bemutatkozik a vidékfejlesztés ügyét is képviselő „HÍD Dunaújváros és Környéke Egye­sület”, a szalkszentmártoni Petőfi Múzeum, a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola íjász szakköre és riport készült az adonyi „Rózsaszín Nővérek”-kel (Indiából jött apácákkal), a beloianniszi ortodox templomról, valamint szerepel néhány percben a térség sportélete is. Járványos agyhártyagyulladás helyett... Felröppent a hír, hogy Dunaújvárosban is van járványos agyhár­tyagyulladásban szenvedő beteg. Ezt a rémhírt határozottan cá­folja Dr. Somorácz György, a Szt. Pantaleon Kórház fertőző osztályának főorvosa, aki elmondta, pánikszerű, hisztériás meg­nyilvánulások az utóbbi időben fokozottabban fordulnak elő, ám városunkban egyetlen beteget sem regisztráltak ezzel a kórral. Nincs tudomásuk arról sem, hogy a környező településekről kel­lett volna bárkit is ilyen gyanúval kórházba szállítani. Az intézmény egyébként felkészült az esetleges járványos agy­­hártyagyulladásos betegek ellátására, rendelkeznek a megfele­lő vakcinákkal, gyógyszerekkel. Pánikra nincs ok, de természe­tesen kerülni kell a zárt közösségek látogatását és az ilyen be­tegségben szenvedőkkel illetve hozzátartozóikkal való érintke­zést. A járvány cseppfertőzéssel terjed, elsősorban a gyerekek és a fiatal felnőttek fogékonyak rá, de bármelyik korosztályt érintheti. Jelenleg az influenza az, amelyik a legtöbb ember megbetege­dését okozza, és hatványozottabban, járványszerűen szedi ál­dozatait Dunaújvárosban. n. awni v ihr TULAJDONA nilVA II117A nAP___ 'Síi Sétálóutca a belvárosban A lakók csendet szeretnének és Az ü­zlettulajdosok rakodni és A vásárlók pedik vásárolni és parkolni A Dózsa városrészben és főként a kis Dózsa György úton lakók vi­szonylag gyakran jelzik a városrész képviselőjének, hogy a gépkocsi áradattól nincs nyugtuk és külön­ben is, mennyivel kulturáltabb len­ne a lakókörzetük, ha kijelölnék sé­táló utcává a város spontán módon kialakult üzletutcáját, a kis Dózsa György utat. A lakók eme óhaja már a közgyűlésben is téma volt. Az igényt tudomásul véve az önkormányzat városfejlesztési irodája megrendelte a Tan­dem Mérnökiroda Tervező, Kivitelező és Ta­nácsadó Gmk.-tól a kis Dózsa György út sétáló utcává alakításának tanulmányter­vét. A mérnökiroda a közelmúltban tett ele­get a megrendelésnek. A tanulmány a fennálló helyzetet elemezve megállapítja, hogy a Dózsa György út és a kis Dózsa György út a város kereskedelmi központjává fejlődött. A nagy kereskedelmi létesítmények (Csemege Julius Meinl ABC, Kék Duna Áruház, Drogerie Markt, Ofotért) főhomlokzata a Dózsa György útra szerve­ződött. Eközben a kis Dózsa György úton már 49 üzlet működik. Mind a Dózsa György úti nagy üzletek, mind a 49 kis üzlet árufeltöltése, áruutánpótlása a kis Dózsa György út igénybevételével történik. Kü­lönösen jelentős a Csemege és a Kék Duna Áruház teherforgalma, naponta 25-30 teherautó szolgálja ki a kereskedelmi igé­nyeket. A szállítások a 06 és 18 óra kö­zötti időszakban bonyolódnak. A vizsgálat idején is többször előfordult, hogy egyidőben kettő, vagy ennél is több teher­autó érkezett a területre. A tehergépko­csi-parkolóba beállni nem tudó járművek emiatt a forgalmi sávban álltak meg, rövi­­debb-hosszabb időre blokkolva a forgalmat. A feltorlódó, járó motorral továbbhaladásra váró járművek zajjal és kipufogógázzal ter­helik a környezetet. A kereskedelmi létesítmények hulladéktáro­ló konténerei parkolókat, teherautó-rakodó­helyeket vesznek igénybe, gyakran akadá­lyozzák a gyalogosok és a járművek közle­kedését. Ezért a tanulmány javasolja - ahol lehet - a szemetes konténerek épületen be­lüli elhelyezését, más helyeken zárható kül­téri tároló kialakítását. Ezzel a konténerek „eltűnnek” és nem foglalnak el értékes köz­területet. A kis Dózsa György út egyértelműen célfor­galmi, áruszállítási és parkolási igényeket elégít ki, átmenő forgalom az utcában nincs. A parkolóhelyek igénybevétele meg­haladja a rendelkezésre álló kapacitást. A gyalogos forgalom számára elegendő az átlagosan 3 méter széles gyalogjárda. A fák törzse körüli burkolatlan területek járófelüle­teket vonnak el, ezért a vizsgálat végzői ja­vasolják favédő rácsok telepítését a fák kö­ré, ezzel is növelve a járófelületet. A tanulmány alapfeltételként rögzíti, hogy a gyalogos utcává alakítás során mindenkép­pen biztosítani kell a teherforgalom bejutá­sát és mozgását a Dózsa György utcában és az így megszüntetett parkoló kapacitást a lehető legközelebb, például a Károlyi Mi­hály sor előtti zöldfelület és játszótér igény­be vételével kellene pótolni. A megoldásra négy változatot dolgoztak ki a tanulmány készítői. Az I. változat csak az utca középső részét jelölné ki gyalogos utcának. Ez esetben a Csemege megközelíthetősége érdekében az utca keleti végét kétirányú­­ teherforga­lomra kell alkalmassá tenni. Az OTP Bank előtt megépített parkolót meg kell nyitni a Dózsa György útra, hogy a kis Dózsa György út egyirányúként maradt részén parkoló járművek és a Kék Duna Áruházat kiszolgáló járművek elhagyhassák a terü­letet. Az OTP Bank előtti parkoló és a Dó­zsa György út közötti 70-80 centiméteres szintkülönbség miatt ez az átkötés csak nehézkesen, nagy átépítéssel oldható meg. A II. változat a Csemegétől a Latinovics Zoltán utcáig gyalogos utcává alakítaná a kis Dózsa György utat, még nehézkeseb­bé téve és időben korlátozva a teherforgal­mat (a kereskedelmi cégek szerint meg­oldhatatlan, hogy az ország távoli pontjai­ról érkező szállítók az időkorlátozást figye­lembe tudják venni). Ez a változat már igényt tart a Károlyi Mihály sor Latinovics utcai végének zöldfelületére, másként az elegendő számú parkoló nem alakít­ható ki. Az OTP Bank előtti parkoló a Dózsa György útról közelíthető meg ez esetben is. A III. változat teljes hosszúságában lezár­ja az egész kis Dózsa György utat és ez­zel arányosan kétszer akkora zöldfelületet vesz igénybe a Károlyi Mihály sornál, mint a II. változat. A teherszállítás még nehéz­kesebbé válik, de ez esetben sem szüntet­hető meg. A IV. változat nem javasolja a­ kis Dózsa György út lezárását, megtartja az utca egyirányúsítását, viszont megnövelni java­solja a teherforgalom által igénybe vehető felületeket, így például a Kék Duna Áru­háznál szegélykorrekció révén, hogy ne kelljen a forgalmi sávban megállniuk. A Csemegénél leállósáv kialakítását java­solja a tanulmány az ott tapasztalható tor­lódások miatt és szükségesnek tartja a szemetes konténerek rendezett elhelyezé­sét. Ez utóbbi változat nem biztosít ugyan sétálóutcát, de a tanulmány készítői sze­rint orvosolja a területet terhelő problémák nagyobb részét. Noha költségszámítás nem egészíti ki a javasolt megoldásokat, egyértelműen a IV. változat igényli a legki­sebb anyagi ráfordítást. Csongor György Szegény lakás, újra örül!

Next