7közlap, 2002. január-június (4. évfolyam, 1-48. szám)
2002-01-04 / 1. szám
DUNAÚJVÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÖZÉRZETI HETILAPJA 2002. január 4. péntek Megjelenik minden kedden és pénteken! évfolyam 1. szám — Ára: 48 Ft Vízben álló piramisok, lebegő kövekh A csoda az emberben van i 6>»s,4 S r A fenti címmel, illetve alcímmel a közelmúltban egy izgalmas és nagyon szép kivitelű könyv jelent meg. Mint szerzőtársa, Lékó Sándor fogalmaz: „Egy évvel ezelőtt találkoztam először Sörös Istvánnal. Éppen ennyi idő kellett, amíg sok más segítőnkkel együtt összehoztuk ezt a könyvet, ami - gyanítom - meg fogja rázni a világot.” Nos, a könyvet elolvasva én is úgy érzem, nemcsak Magyarországon, de a világ több pontján is vihart kavar Sörös István munkája, amely egészen más szemszögből közelíti meg a piramisok problémakörét, mint eddig bárki, ahogy másként nézi-látja ugyanazt a zongorát egy művész és másként egy szállítómunkás; nem kell, hogy egy régész ugyanazt lássa meg egy lelőhelyen, mint amit egy geodéta meglát. Anélkül, hogy a könyvet ezekbe a sorokba zanzásítanám, kiemelek néhány eredeti gondolatot, a kedves leendő olvasó figyelmébe ajánlva. folytatás a 3. oldalon Évzáró beszélgetés dr. Kálmán András polgármesterrel Mit hozott Dunaújvárosnak 2001? - Mögöttünk a XXI. száad első éve. Mit hozott ez 7 esztendő Dunaújváros► presztízsben és nyaralásban? Polgármester ú r miként összegezné 2001 mérlegét? - Azt gondolom, hogy Dunújváros megítélése kedvezőn változott 2001-ben is, az idősebb korosztáokban az a kép él városunka 1, hogy nehézipari központ, z első szocialista város, a ihászat fellegvára. Ezt erőtette, hogy a rendszerváltozást követően a magar kohászatból jószerével csak a Dunaferr maadt talpon, ami pozitív üzenet. Sőt még a Dunaferr körül kavargó tavalyi,,,forgószél” is az ihászat életrevalóságát jelezte. A tavasi spor.sikerek is számtalanszor ráirányították a gyermet Dunaújvárosra. Nem csupán az olimpiaa sportágakra gondolok, hanem mindazokra, melyekben a dunaújvárosi sportolók jól teljesíenek. Eredményeikről szinte mindenki értesül, akik köszönhetően gyakran szerepel Dunaújvári az újságok sporthíreiben. A 2001. év élsporolója címet nemcsak labdarúgónk, hanem egyik tűrepülőnk, valamint motorcsónak versenyzőnk elnyerte. Nem akármilyen eredmény, hogy háom sportolónkat sorolták a legjobbak közé. Jelzi, hogy nem egy alkalomra szólóan nyerte el Dunaújváros a Nemzeti Sportváros címet, a sport élen van a mindennapi teljesítményekben. Más szemszögből is változik városunk megítélés e e gyre inkább kezdenek bennünket erős középvárosnak tekinteni. Negyedik helyen Tavaly vált ismertté a Magyar Tudományos Akadémia elemzése, amely szerint a megyei jogú városok között a négy leggyorsabban fejlődő város között a 4. helyen állunk, ami előkelő heyezés a 22 megyei jogú város mezőnyében. Csak Győr, Székesfehérvár és Tatabánya előz meg bennünket. Mindegyikük földrajzi elhelyezkedése, autópálya-kapcsolata jobb. A Dunaújváosi Kereskedelmi és Iparkamara fórumán már említettem azt az imponáló adatot, hogy ebben a ciklusban eddig 38 milliárd forintot ruháztak be Dunaújvárosban és 1300 új munkahely jött létre, Ami azt jelenti, hogy a város kohászaton kívüli para erősödött. Mind jobban elismerik kulturális aljesítményünket is. Aki itt jár, észreveszi, hogy megjelenésében már nem kifejezetten ipari jellegű város ez. Nyáron egy ismerősöm azt mondta, hogy Európa legszebb Duna-partjával rendelkezünk. Dunaújváros végül nyertese lett az 1962. évi partcsúszásnak. A partfal különleges műszaki létesítményből egy nagyon szép arborétumot hoztunk össze, kuriózumnak számító acélszobrászati parkkal, amely kétévente új alkotásokkal gyarapodik. Ezt az értékünket az idegenek is észreveszik, számon tartják. Észreveszik azt is, hogy a város kulturális élete fejlődik. Nemcsak helyben váltott ki visszhangot a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házának felújítása, hanem országosan. Szakmai berkekben ezt a színházat korábban is elismerték, most pedig elmondható, hogy az épület jellegének megőrzése mellett a színpadtechnikát, a kulturáltságot tekintve Magyarország egyik legjobb vidéki színházának körülményeit tudtuk megteremteni. Említhetjük a zenei életet is, hiszen a főiskola énekkara, vagy a város vegyes kara hírét viszi ennek. Diákkórusainkról sem feledkezhetünk el. Évtizedek óta jó színvonalon teljesít a Móricz Zsigmond ének-zenei általános iskola kórusa és a Széchenyi gimnázium kórusa is. Egy jó város - Mindezek azt jelzik, hogy ez a város fel tud mutatni a világnak és Magyarországnak egy olyan képet, amit az itt élők öt évtized alatt itt kialakítottak. Amiért én Dunaújvárost nagyon jó városnak tartom, hiszen nemcsak fejlett intézményhálózattal rendelkezik, nemcsak kimagasló iparral, kimagasló foglalkoztatási lehetőséggel, jó földrajzi helyzettel, hanem mindazzal, amitől egy város várossá lesz. Tehát azzal a kulturális élettel, azzal a kiemelkedő sportélettel, ami Dunaújvárosban folyik. Azt gondolom, hogy mindezt egyre inkább észreveszik az országban és határainkon túl is. A 2001. esztendő ilyen értelemben is gazdagabbá tette Dunaújvárost. - Vegyük sorba tételesen is 2001 legfontosabb eredményeit. Azokat, amelyek jelzik, hogy az imént vázolt folyamat lendülete nem hagyott alább. - Ha össze akarjuk foglalni az elmúlt év eredményeit, érdemes azt ágazatonként tenni. Kezdjük a Dunaújvárosi Főiskolával. A 2000. év meghozta a főiskola önállóságát, ami új fejlődési pályát nyitott meg. Ezt a város a maga eszközeivel segítette. Kevéssé közismert, hogy 2000-ben és 2001-ben is 50-50 millió forinttal járult hozzá a város költségvetése a főiskola fejlesztéséhez. folytatás a 4. oldalon A Dunaferr elmúlt egy éve Tóth László vezérigazgató összegzése Mint arról már beszámoltunk, Tóth László, a Dunaferr vezérigazgatója december utáján év végi műszaki értekezleten értékelte a vállalatcsoport elmúlt esztendejét. Félórás beszámolójának írott, szerkesztett változatát adjuk közre lapunk hasábjain, s ezt láthatják majd a DTV hétfő esti adásában is. Áttervezett esztendő - 2001. februárjában a vállalat irányításának az élén változás következett be, és ettől kezdve vezetem én a vállalatcsoportot. A gazdasági helyzet 2001. év februárjában sem volt már biztató. A Dunai Vasmű szakemberei a nemzetközi véleményeket is figyelembe véve már tudták, hogy rossz évünk lesz, komoly gondjaink adódnak az értékesítésben. De bíztak abban, hogy várhatóan a negyedik negyedévre felszáll a füst, változik a helyzet, változnak az árak, és még józan számításokat is végzünk abban a reményben, hogy a negyedik negyedév produktumával mennyire tudnánk kompenzálni az addigi veszteségeket. Ennek eredményeképpen vizsgálta át az új menedzsment azt a tervet, amit még az előző kollégáink készítettek. Megállapítottuk azt, hogy mindenféleképpen tarthatatlan a korábbi elképzelés, és új tervet állítottunk föl. Már a tervkészítéssel egyidőben olyan, Dunaferrt érintő cikkek is megjelentek, amik a tervezés minden fázisát végigkövették: egyszer volt ennyi milliárd, egyszer volt annyi milliárd. A lényeg a lényeg: 2,9 milliárdos negatív tervet készítettünk. Ennek pozitívuma, hogy egészen a kilencedik hónapig, de még talán a tizedik hónapban is óramű pontossággal tartani tudtuk. Néhányan - köztük én is - azonban úgy ítéltük meg, hogy a 11. illetve a 12. hónapban valószínűleg romlani fog a helyzet. Sajnos nekünk lett igazunk. Bonyodalmak a DFK és kokszoló körül A terv elkészítése után elkezdtük a végrehajtását, de mindjárt a legelején jelentkezett a központi karbantartás problémája. Ennek két sarkalatos pontja volt. Az egyik a mátrai hőerőműben elkészített kéntelenítő, amelynél ugyan nagyon jó munkát végeztek a kollégák, s minden a legnagyobb rendben is lett volna, de sajnos a szerződött pénz a mai napig nem folyt be. Ez egyes vélemények szerint 1 milliárd, más vélemények szerint másfél milliárdra tehető. Per, jogászok felkérése, próbálkozások, jelen pillanatban még itt tartunk. A második dolog a daruk ügye. A DFK Kft. olyan darukat gyártott, amelyekről azt kell, hogy mondjam: műszakilag jól néztek ki, minden a legnagyobb rendben volt, szépek is voltak. Amikor azonban felszereltük, üzemzavarok keletkeztek. Ezen üzemzavar eredményeképpen reklamációs tétellé vált a munkánk. Nem nagyon tudtuk bizonyítani, hogy nem mi vagyunk a felelősei ennek a bajnak. Tehát belementünk két olyan szerződésbe, amiről enyhén szólva is meg kell állapítanom: nem vizsgáltuk meg elég alaposan, mit tartalmaznak, hogy milyen hátrányokkal és milyen következményekkel járnak. Nem volt vége a központi karbantartás körüli bonyodalmaknak, halmazati ügyként jelentkezett a bokszoló. Meg kell mondjam, hogy elég váratlanul, elég hirtelen jelentkezett a krízis. Először talán nekem szóltak, hogy valami baj van, be kell menni, és a baj az olyan nagy volt, hogy azóta is nyögjük, azóta is komoly gondjaink vannak. folytatás a 2. oldalon 11^mm 11mm m Ki vállalná a gyermekem?...................... 2. oldal Tanácsok sikeres pályázatokhoz ........... 5. oldal Mm Sugárzó lakóházak?................................. 5. oldal m w _ jp. Operaházi díszletfestőként kezdte.......... 6. oldal &m m mm mm m mm Bőséges városi dicsőséglista ................. 7. oldal M Éjfél után .................................................. 8. oldal