7közlap, 2002. július-december (4. évfolyam, 49-96. szám)

2002-08-23 / 63. szám

zközlap 2002. augusztus 23. péntek HELYI PANORÁMA Mezőföldi körkép Rácalmás: átadták az új közösségi házat Rácalmás közösségeknek, kultúrának helyet adó ingatlannal gazdagodott. Schrick István pol­gármester az augusztus huszadiki rendezvényen elmondta, hogy olyan sínre kerültek, ami az előrejutás és újabb kihívások felé vezet. a a - A Teleszky kúria a korábbi állapotához képest most, felújítva fantasztikus lett! - Valóban, még Zsigmond László terveit látva sem hittem volna, hogy ebből a lepusztult épületből, ahol negyven éve sem fordult elő kőműves és festő, egy ilyen gyönyörű épületet álmodott meg. Még soha sem volt Rácalmásnak ötvenmillió forintja, semmire, nemhogy felújítási munkára, de hála Istennek, sikerült a beruházás. - Arra emlékszik, mikor merült fel először a felújítás ötlete? - Nagyon régen, egyébként rengeteg dolog hiányzik, a faluház mindig is ezek közé tarto­zott. A közösségi épületek az ófaluban voltak, és többször belecsúsztak a Dunába, újakra pedig nem volt pénz. Kilencvennyolcban a faluvédő egyesület kezdeményezte, hogy ve­gyünk erőt magunkon, de pénz sajnos még nem volt. Ha nyerünk huszonhétmillió forintot pályázaton, két ütemben, akkor most nincs mit aratni, mert Rácalmás képtelen lenne ennyi pénzt kikalkulálni rá. - Hogyan tudja teljes mértékben kihasznál­ni a község? - Sajnos a klubszobák még hiányoznak, ezek a melléképületekben lesznek kialakítva. Bízom benne, hogy a másik szárnyra is meg­találjuk a befektetőket. Évente száz fővel gyarapodik a település, egy részük Dunaújvárosból költözik ki, tehát igény van a közösségi épületre, a kultúrának helyet adó intézményre. - A Jankovich kastély is szót érdemel, ha már a kúriáról beszélünk.­­ A kastélyt több száz ember vette birtokba, ott volt a „Falunapok” rendezvény, és sokan rácsodálkoztak, micsoda értékes ingatlan. Többen keményen lobbiztak érte, míg sikerült visszavásárolni a Bábolna Rt.-től, teljesíthető feltételekkel. A képviselőtestület a főépítész és még sokak tervei, koncepciói alapján fog dönteni, mi legyen belőle, de figyelembe kell venni, hogy műemlék épületről van szó. Mindenképpen fel kell újítani, hogy szellemi­kulturális helyszín lehessen. - Jövőre már elkezdődhet a felújítás? - Több pénz kell hozzá, négyszázmilliós nagyságrendű. Rácalmás olyan sínre került, ami mindenképpen előrejutáshoz vezet, de nagy kihívások előtt állunk. - Rengeteg látogató jött el a huszadikai rendezvényre. - Igen, bár a legtöbben csak aludni járnak haza, mégis kíváncsiak, mi történik itt, tehát áldoznunk kell rá, hogy találkozási helyeket teremtsünk az embereknek, régieknek és újaknak egyaránt. kétes Adony történelméről eddig már két könyv is tanúskodik: az Adony­i történelemben, amely 1996-ban elent meg, valamint a Millenniu­­m­ képeskönyv; mindkettő kiadá­sát az Adonyért Alapítvány szor­­galmazta. Szent István naptára így újabb, Adony történetét az iskoltól a XIX. századig bemuta­­ó kiadvánnyal lepték meg a tele­­pülés lakóit. - Nem volt könn­­yű feladat - mond­­i Suszter László,­z alapítvány elnö­­e -, hiszen a leg­­ígebbi korokat sok leletekből is­merjük. Ezekhez lyan tudományos sírás tartozik, mely többnyire sok a szakembe­­rk számára érthe­­t. Az országos és egyes múzeumok, ilamint a levéltár­ásos anyagait is­­ használva Antoni Edit néprajzkutató,­zabó Ádám, N­emzeti Múzeum Római Kori részlegén 3k a vezetője és Dr. Fülöp Gyula régész unkája nyomán jött létre az Adony év­iedés című könyv, amely reményeink érint mindenki számára érthetően, ol­vasmányosan tárja fel a település múltját. Az alapítvány hagyományt teremtett abból, hogy a kiadványokból befolyt pénzt mindig egy újabb könyv megjelen­tetésére fordítják. Az eddigi kötetek igen népszerűek voltak, ezek bevétele nagy­ban hozzájárult ennek a történelmi könyvnek a létrejöttéhez is, amely az Adony-trilógia kötetei közül kronológiai sorrendben az első helyet foglalja el. A szerzők nem csak a település vonatkozá­sában mutatják be az egyes korokat, elhe­lyezik a leleteket, eseményeket a tá­­gabb környezetben és történelemben is. - Máris egy újabb kiadványon gondol­kodunk - folytatja Suszter László. -A he­lyi pedagógusok, va­lamint szakemberek segítségével szeret­nénk felkutatni Adony földrajzi, természeti, építészeti értékeit. Ebből, s a már kiadott könyvek anyagából egy olyan munkafü­zetet tervezünk, amelynek szerepelhetne a helyi iskola tantervében. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tudják, hol élnek, ismerjék Adony értékeit, történelmét.­ ­deutsch- ANTONI JUOB - föröe SSsA - S2A8Ó Adtat ADONY ÉVEZREDEI Adony évezredei így ünnepelt Perkáta és Mezőfalva A perkátai emberek év­századok óta a mezőgazda­ságból élnek. Augusztus 20- a, az új kenye­ret, az életet je­lenti számukra, ezért nagy tisz­teletben tartják. Ilyenkor az egész éves, fá­radságos mun­kájuk eredmé­nyét ünneplik a falunapi programokkal. A helyi együtteseken, iskoláso­kon kívül az Észak-Ciprusból a Székesfehérvári Nem­zetközi Néptánctalálkozó alkalmából nálunk tartózkodó Degirmenlik Városi Néptánccsoport is nagy sikerrel sze­repelt a Kastélykertben. Két kiállítással is büszkélked­hetnek az ünnep alkalmából Perkátán: A Perkátai képek -perká­tai emberek című, tavasz óta látha­tó tárlattal, valamint a most meg­nyílt festménykiállítással, amely a helyi Széll Istvánné amatőr festő képeit mutatja be. Vendég volt még a Groovehouse, a Picasso Branch, a várpalotai Cserrengő Népi Együt­tes, valamint a fehérvári Szedtevet­­te Együttes is. A játszóház és a sportprogramok egész nap várták az érdeklődőket, az esti utcabál után meglepetésként tűzijátékban gyönyörködhettek a perkátai ün­neplők a Millenniumi Parkban. A mezőfalviak köztudottan sportkedvelő emberek, az ünnepi programokat is ennek jegyében szer­vezték: a kicsiket és a nagyokat egész napos erőpóbának tették ki. Kerékpáron és rolleren versenyez­hettek, pingpongban mérkőzhettek. Az erős emberek próbái a hagyomá­nyos falusi munkákhoz kapcsolód­tak: zsákolás, vizeskanna cipelése, rönkemelés volt a feladat. A nők praktikus gyakorlatot oldottak meg: ki tudja messzebbre hajítani a sodró­fát? A női focibajnokságra hat csapat nevezett be, a gyerekek barátságos mérkőzést játszottak Adony csapatá­val. A férfiaknál is népszerű volt a foci: a tizenhárom csapat kispályá­s labdarúgótornája késő délutánig tartott. Maguk a mezőfalviak is úgy vélik, hogy ezek a programok kitűnően összefogják a falu lakosságát. Az ünnepi kenyérszegésre megérkezett Ecsődi Lász­ló országgyűlési képviselő is. A színpadon a Nyugdíjas Klub műsorát láthatta a közönség. Sztár­vendég volt Ko­vács Zsuzsa, Benkóczi Zoltán és a Simli Show. A Mezőfalvi Néptáncegyüttes este a Millenniumi Táncjátékot adta elő.­ ­deutsch- Iváncsa: új rendelő, új kapcsó Nemcsak kenyérszentelést ünnepel­ek az iváncsaiak augusztus huszadi­­ía, hanem a település életében fontos pizanatot is. Dr. Kökény Mihály ál­­mtitkár avatta fel azt az orvosi rende­­t, amelynek építését a gázközmű va­­ronból finanszírozták. Egy helyen van ősz már a felnőtt- és a gyermekorvo­­, valamint a jól felszerelt védőnői ren­­d­ő. Iváncsa polgármestere, Molnár Ti­­b­ büszkén beszélt a sikerekről. - Amikor községünk nagyobb bevételhez ju­­t a gázközmű vagyonból, a képviselőtestület­­ döntött, ebből a pénzből valami maradandót sietnénk alkotni. Kézenfekvő volt, hogy orvosi idejet építsünk, hisz a község lakossága rég­­i várja, hogy a központban legyenek a fonto­­­b közintézmények, így került a felnőtt házior­ 3i rendelő is ide.­­A megnyitón elhangzott, hogy májusban még csak szó volt a rendelő építéséről, ehhez képest hamar elkészült... - Valóban, egy meghívásos pályázatot írtunk ki, amire három kivitelező jelentkezett. Arra a lift­­re esett a választásunk, amely már közreműkö­dött közösségi intézmény kivitelezés­ében, például a faluház is az ő munkáju­kat dicséri. - Az utóbbi két-három évben Iváncsa központja csodálatos fejlődésen ment keresztül. Hogyan vélekednek erről a la­kosok? - Jól, ugyanakkor természetesen. Ez öröm számomra, mert a lakosság elvár­ja, hogy komfortosabb, igényesebb kör­nyezetben éljen. -A partnertelepülésekkel való kap­csolat milyen hatással van a település­re? - Szinte mozgatórugója minden fej­lesztésünknek ez a luxemburgi Beckerich nevű település. Az elmúlt év­ben körülbelül nyolcszáz iváncsai járt kint. Amit ott látunk, nálunk is megjelenik. A falunapokon száz luxemburgi vendégünk van, és erdélyi part­nertelepülésünkről, Borzontból is jöttek hozzánk. Ők népművészeti alkotásokat állítanak ki. - Egy újabb, tíz évre szóló megállapodást ír­tak most alá Beckerich városával. Változik vala­mi az együttműködésükben? -Tulajdonképpen megerősítettük a tíz éves kapcsolatot, az elvek nem változtak. Mióta lu­xemburgi állampolgárok vásárolnak ingatlant Iváncsán, lassan megjelennek a közéletben is. Szeretnénk a francia és a német nyelvet a helyi általános iskolában bevezetni, ezen kívül célunk közös vállalkozások létrehozása. Tíz iváncsai fi­atal vállal munkát Luxemburgban hamarosan. Mezőgazdasággal, szállítással, kereskedelem­mel ismerkedhetnek. - Milyen terveik vannak a közeljövőre a tele­pülésfejlesztéssel kapcsolatban? - A környék centrumává szeretnénk válni, szabadidőközpontot kívánunk létrehozni, uszodával. Nagy és szép feladat a következő négy évre, kétes

Next