7közlap, 2002. július-december (4. évfolyam, 49-96. szám)

2002-07-02 / 49. szám

tközlap 2002. július 2. kedd KULTÚRA — SZÓRAKOZÁS — OKTATÁS Ókori maradványok­­ gyönyörű környezetben Látogatható az Öreghegyi Római Katonai Fürdő Múzeum .Tíz évvel ezelőtt az Öreghegyen, mint­egy 50 méterre a római tábor északi kapu­jától, fürdőépület maradványai kerültek elő. Az dunaújvárosi ásatások már 1973- ban napvilágra hoztak egy fürdőrészletet a táboron belül. A munkálatok során azon­ban nem bontották ki mindenhol, megáll­tak egy föntebbi, késő római szinten, így az intercisai első fürdőből nem ismerünk többet. Ezt az épületet nagyjából a II. század második-harmadik negyedében használhat­ták. A nagy markomann­­szarmata háború lezárulá­sa (180) után renoválták, de ettől kezdve lakóépület­ként működött. Az új ása­tás éremanyagának és tég­labélyegeinek tanúsága szerint éppen ebben az időszakban, a II. század utolsó éveiben készült el az Öreghegyen a második intercisai fürdő, melynek csak létezéséről tudtunk korábban, helyét nem is­mertük. Az új épületet valószínű­leg azért telepítették a táboron kívülre, mert a markomann háborúk utáni csapat­cserével az addigi alakulat helyére lovas­sággal megerősített gyalogos egység ke­rült, amely­­ a korábbiaknál nagyobb lét­számú lévén - több területet igényelt. A fürdőt a polgári lakosság is használhatta: az egyik fűtőcsatornából ugyanis arany fül­bevaló került elő. yis már nagy felületen sikerült rábontani, a valamikori épületnek csupán egy része válhatott ismertté. A feltárás során körvo­nalazódott a fürdőút funkcionális rendje: a délkeleti oldalon alakították ki a hideg vi­zes helyiségeket, középen az izzasztót, északnyugat felől a melegvizes helyiséget.­­Az építőanyag-felhasználást a sok és sokféle tégla teszi jellegzetessé. A fürdő­épület pompáját a színes díszítő vakolaton kívül stukkórelief is emelte, ablakaiban táblaüvegek voltak. Nyilván az épület szer­kezeti eleme lehetett a telken szórvány­ként előkerült két párkánytöredék is. A für­dőt működése idején legalább egyszer fel­újították­, és a belső átalakítások során megerősíették a padlófűtés szerkezetét, átfestették a díszítő vakolatot. Az alapos renoválás minden bizonnyal külső tataro­zást is jelentett. A IV. század első felében falait gondo­san elbontották. A kőanyagot újabb építke­zésekhez szállították, hiszen a kőszegény vidéken még a rómaiaknak is gondot oko­zott a megfelelő építőanyag hiánya. A IV. század második felében lakóházat emel­tek a valahai fürdő egy része fölé.” A fenti ismertetőt Újlaki Pongrácz Zsuzsánna, a Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány kuratóriumi titkára írta. Az Öreghegyi Római Kori Für­dő Múzeum ünnepélyes megnyitásán Új­laki Pongrácz Zsuzsánna üdvözölte a megjelenteket. Elsőként dr. Kálmán And­rás, városunk polgármestere mondott ün­nepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy ez a régészeti és építészeti szem­pontból egyaránt fontos emlék arra is bi­zonyíték, hogy e helyen már az ókorban is szívesen éltek az emberek, s hogy a fürdő számára szép környezetet találtak Intercisában, a mai Pentele városrész Öreghegyén. Tíz évvel ezelőtt a telek tu­lajdonosa bejelentette családi ház építési szándékát. Ekkor láttak hozzá az Intercisa Múzeum munkatársai az általuk és a régé­szettel foglalkozók, az az iránt érdeklődők előtt 1973 óta ismert leletek feltárásához, mentéséhez. A feltárás során bizonyoso­dott be, hogy a római kori emlékekben bő­velkedő Pannónia területén is kuriózum­nak számító fürdőépület méltó arra, hogy az országosan védett múzeumi helyek kö­zé sorolják. A leletek védelmére ezért egy épületet emeltek, amely a fürdő feltárásá­tól számított öt év múlva, mostanra készült el. Köszö­net illeti az építkezés támo­gatóit, az önkormányzatot, a minisztériumot, a múzeumi igazgatóságot és a dunaúj­városi vállalkozások egész sorát. A polgármester kö­szöntője után Dr. Nagy Mi­hály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Mű­emléki Főosztályának főosz­tályvezetője Görgey Gábor miniszter üdvözletét hozta. Ünnepi beszédében méltatta a történelem e tárgyi bizo­nyítékát, hangsúlyozta, hogy a minisztérium támo­gatása nemes célt szolgált. Emlékeztetett arra, hogy Dunaújváros különösen gaz­dag római kori lelőhelyekben, s ennek dokumentációját, éppen a fürdő feltárá­sára, megóvására életrehívott alapítvány névadójának, Vágó Eszternek az írásai­ból ismeri a világ. Mint a főosztályvezető elmondta, a millenniumi ünnepségsoro­zat ráirányította a figyelmet épített örök­ségünk védelmére. Ezek sorába szerve­sen illeszkedik ez az Öreghegyi fürdő, immáron a tízezer országosan védett hely egyike, amely 1800 éve épült. Ma­gyarország sokat tesz azért, hogy kultu­rális, építészeti, régészeti emlékeit meg­őrizze az utókor számára, s ezt a tevé­kenységet ismerte el a fővárosban ta­nácskozó nemzetközi testület azzal, hogy a budapesti Andrássy utat és a tokaji bor­vidéket a világörökség részévé nyilvání­totta a közelmúltban. Az Öreghegyi Római Katonai Fürdő az Intercisa Múzeum nyitvatartási idejében, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig lá­togatható. KK JCalendd Ma az Ottók ünnepük névnapjukat. Az Ottó a német Otto névből származik. Ez az öt- kezdetű, germán eredetű nevek önálló­sult becézője. Jelentése: birtok, vagyon. Megérkeztünk júliusba, Szent Jakab, vagy az Oroszlán havába. Nevét a naptár­reformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. Júliusban a Medárd-napon kezdődött monszunesőzés lassan megszűnik, szá­raz, tikkasztó hőség lesz úrrá a tájon. Ha esik is, nem tartós az eső. „Nyári eső ha­mar jő, hamar megy” - mondja Baranya népe. Ha e napon napkeltekor égi háború dúl, száraz idő lesz. Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered, A dologtól tehát ne kémnéld tenyered, Mert a heveréssel kenyered nem nyered, Szélben koplalsz, ha a nyarat elheve­red.” - ezt köti telkedre 1797-ben a 25 eszten­dős kalendárium. Muravidék, Bácska népe ezt röviden és velősen így foglalta össze: „Ha július nem főz, szeptember nem eszik.” Július 2-án tartja a néphagyomány Sar­lós Boldogasszony napját. A búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik ehhez az asszonyi és vegetációs jellegű naphoz. A szegedi kirajzású helyeken azt tartották, hogy az asszony sarlóval arasson egy ke­veset, szedjen kalászt, hogy a jószág el ne pusztuljon. Az asszonyi sarlós aratás ha­gyománya Szlavóniában még a XIX. szá­zadban is gyakorlat volt. Szlavóniában még a közelmúltban is minden férfi és nő tiszta fehér, csak aratás­kor használt ruhában aratott, mert ünnep­nek tartották. A férfiakon fehér vászoning, fehér gyolcsnadrág, előttük fehér vászon félkötény, „pregacsa” volt, hogy védje a ru­hát, mert a kalász nagyon szaggatja. Szal­makalap vagy micisapka és fekete bocskor egészíti ki az öltözetet. Mielőtt hozzáfognának az aratáshoz, reggel hat órakor megfenik a kaszát, aztán egy percre megállnak, magukban imádkoz­nak. Délelőtt 11 óráig dolgoznak, ekkor ha­zamennek. Délután folytatják a munkát két órától este hét óráig. Mikor bevégzik az aratást, mindenki hálát ad, mondván: „Hála istennek!” A kévébe kötött gabonát hetesbe rak­ták. Két hetesből lett egy kereszt. Az al­só kéve neve: fenék, a legfelsőé: pap. A „kapradékot”, az elhullott és összegereb­­lyélt szálakat a kereszt alá tették. Sok helyen aratókoszorút készítettek kalászból, és a lámpára akasztották. A koszorú szemeit tavasszal a vetőbúzába keverték. Sarlós Boldogasszony napja ______ az asszonyoknak bizonyos j munkák esetében dologtiltó • _j küldi... volt. Ezen a napon nem szaba­­d __. .... . .. . . .­­ I dott kenyeret sütni, mert az ko­ I ..Kinek kuli­vé vált volna. I Üzenet:... Az időjárás nagyon fontos I ................. volt. Legmegfelelőbbnek a­­ szárazságot tartották az aratás­­ miatt. A szárazság viszont nem kedvezett más növényeknek, ezért azzal vigasztalták magukat: „Majd hoz Illés esőt!” Ha viszont esett az eső, negyvenes nap lévén, 40 napig várhattak csapadékot. „Sarlós, ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar.” (Forrás: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szoká­sok. Planétás, 1997., Penavin Olga: Népi kalendárium. Fórum, 1988., Ladó János - Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince, 1988.) Továbbra se feledjék, ha szeretnék köszönteni rokonaikat, barátaikat nincs más dolguk, mint Kalendárium jeligére egy levelezőlapot visszaküldeni a Du­naújvárosi Televízió címére, a Barátság út 2-be. A beküldők között minden hé­ten két tortát sorsolunk ki, a JAKÓ Cuk­rászda jóvoltából, egy szerencsés pe­dig a Carissa virágbolt 1000 forintos vásárlási utalványát nyerheti meg. A többi üzenetet hétfőnként 17 óra 30-kor a Kalendárium című műsorban videok­lip alatt továbbítjuk. „ Sarlós, vizel, soká vizes” 3. oldal A skorpió gyerek esete rák apjával Élt egyszer egy skorpió gyerek. Apja furcsamód rák volt. Nem igazán ha­sonlítottak egymásra, még apja szép fekete ha­ját sem örökölte a gye­rek, volt is bőven szóbe­széd emiatt a családban. „Rőt haja és hófehér bőre lett szegény lánynak, mi lesz így ebből a gyerek­ből?” Egy közös jegyük mégis összekapcsolta őket: az ikerlábujjak. Mindkettőjüknek azonos helyen nőtt össze félig két lábujja, egyszerűen ikreknek hívták az apró torzulást. A rák apa mindig a harmóniá­ra, a nyugodt családi életre vá­gyott. A skorpió gyerek gyakran felrúgta a családi idillt. Kamasz és kora­ felnőttkori hisztiro­hamai sok veszekedést és ne­hézséget vittek a kis család életébe. Az apa nem szeretett engedni, a gyerek még úgy sem. Volt, hogy hetekig bírták egyetlen szó nélkül. Idegenként jártak egymás mellett nap, mint nap a házban. Ennél szörnyűbb semmi sem lehetett volna. A belső emésztgetés persze min­dig ment, mégis sokkal jobban fájt így, mintha ordítottak volna. Valami belső, nagyon közös szál mindig összefogta őket. Gyakran cinkosok is voltak emi­att. Közöset gondoltak és hitték közös igazukat. Jó volt kettes­ben lenni a másikkal, akkor jöt­tek a közös beszélgetések, a lelkifröccsök, a bölcs tanácsok ,és persze a másik oldalról a nagy könnyfakadások. A skor­pió gyerek azt szerette a leg­jobban apjában, hogy bármi­lyen hülye és kellemetlen hely­zetben megvédte őt, mindig ki­állt mellette. Úgy látszik ez az apák sorsa. Fura lények az apák. Sokan vannak, mégis mindannyian teljesen mások. Van a nagyzo­­lás, a verekedős, a nyápic, az iszákos, a nyugodt, a konzerva­tív, a modern, az üzletember és a munkásember. A skorpió gye­rek mindig is büszke volt az ap­jára. Szívesen mesélt róla má­soknak, és valahogy mindig sokkal jobbnak tartotta a saját­ját, mint a másokét. Szerette benne, hogy őszülőbe hajló fe­kete, hogy magas és fiatalos, hogy fáradhatatlan, ha kedve adja, vicces, máskor csendes, és hogy már szemüvegben ol­vas. A járását pedig ezerből is felismerte volna. Mivel ma belibbent az ötven, ezentúl még jobban vigyázunk rád. Egyetlen kötelességed lesz neked is: te is még nagyon sokáig vigyázz ránk. Nem is olyan rég olvastam valami idétlen horoszkópos könyvben, hogy a skorpió és a rák kiválóan összeillő pár. Mivel te egy kos mellett dön­­töttél­­ kiválóan, én pedig egy nagy halat fogtam ki, ezt most talán csúsztassuk odébb. A kombináció így is tökéletesen megfelel. Olaj A József Attila Könyvtár ajánlata Nathaniel Hawthorne amerikai regényíró (1804. július 4. - 1864. május 18.) Hawthorne puritánok leszármazottja, ősei között van az 1692-es hírhedt boszorkányperek egyik bírája is. Fő műve A skarlát betű, amely először 1850-ben jelent meg. „...A gyerekek, akik még nem fogták fel, miért kell ennek az asszonynak minden emberi közösségen kívül élnie, ott ólálkod­tak a ház körül és kíváncsian lesték, hogy varrogat az ablak­ban, hogy dolgozik a kiskertben, utánanéztek, mikor az ösvé­nyen elindult a város felé. De amikor meglátták a skarlát betűt, hanyatt-homlok, rémülten menekültek.” A könyvtárak állományából: Derűvölgy románca (regény) A hétormú ház (regények és elbeszélések) A lelkipásztor fekete fátyla (elbeszélések) „AZ OLVASÁS ÉVE” ----------------------------------.............................................................. i---------------------------------------------------------------------------------------------1 ! Törekvő szavazólap! Előadó:................................. ! Műsorszám:......................................................................... I Beküldő I címe: I .............................. Beküldendő: DTV, Dunaújváros, Barátság út 2. ] A szavazók között hetente ajándékot sorsolunk ki. | [ ______ __________________­— ------------1 7közlap Dunaújváros és Környéke Közérzeti Hetilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: 2400 Dunaújváros, Barátság út 2. Telefon/fax: 25/412-700 Főszerkesztő: Cs. Fekete Györgyi, Felelős szerkesztő: Kaszás Éva Főmunkatárs: Csongor György Szerkesztők: Deutsch Bea, Fábos Zsolt, Fodor Endre, Stéhli Róbert, Sztipán Orsolya Tördelőszerkesztő: Korom Károly Kiadja: Duna-Tükör Lapkiadó és Reklámszolgáltató Kft. Ügyvezető: Sarok Edit Előfizetés és hirdetésfelvétel: 2400 Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt. 19. Postacím: 2405 Dunaújváros Pf.: 47., Telefon: 25/551-498 Nyomás: Dunaújvárosi Nyomda Kft., Felelős vezető: Farkas István igazgató ISSN 1585-7069

Next