7közlap, 2002. július-december (4. évfolyam, 49-96. szám)
2002-07-02 / 49. szám
tközlap 2002. július 2. kedd KULTÚRA — SZÓRAKOZÁS — OKTATÁS Ókori maradványok gyönyörű környezetben Látogatható az Öreghegyi Római Katonai Fürdő Múzeum .Tíz évvel ezelőtt az Öreghegyen, mintegy 50 méterre a római tábor északi kapujától, fürdőépület maradványai kerültek elő. Az dunaújvárosi ásatások már 1973- ban napvilágra hoztak egy fürdőrészletet a táboron belül. A munkálatok során azonban nem bontották ki mindenhol, megálltak egy föntebbi, késő római szinten, így az intercisai első fürdőből nem ismerünk többet. Ezt az épületet nagyjából a II. század második-harmadik negyedében használhatták. A nagy markomannszarmata háború lezárulása (180) után renoválták, de ettől kezdve lakóépületként működött. Az új ásatás éremanyagának és téglabélyegeinek tanúsága szerint éppen ebben az időszakban, a II. század utolsó éveiben készült el az Öreghegyen a második intercisai fürdő, melynek csak létezéséről tudtunk korábban, helyét nem ismertük. Az új épületet valószínűleg azért telepítették a táboron kívülre, mert a markomann háborúk utáni csapatcserével az addigi alakulat helyére lovassággal megerősített gyalogos egység került, amely a korábbiaknál nagyobb létszámú lévén - több területet igényelt. A fürdőt a polgári lakosság is használhatta: az egyik fűtőcsatornából ugyanis arany fülbevaló került elő. yis már nagy felületen sikerült rábontani, a valamikori épületnek csupán egy része válhatott ismertté. A feltárás során körvonalazódott a fürdőút funkcionális rendje: a délkeleti oldalon alakították ki a hideg vizes helyiségeket, középen az izzasztót, északnyugat felől a melegvizes helyiséget.Az építőanyag-felhasználást a sok és sokféle tégla teszi jellegzetessé. A fürdőépület pompáját a színes díszítő vakolaton kívül stukkórelief is emelte, ablakaiban táblaüvegek voltak. Nyilván az épület szerkezeti eleme lehetett a telken szórványként előkerült két párkánytöredék is. A fürdőt működése idején legalább egyszer felújították, és a belső átalakítások során megerősíették a padlófűtés szerkezetét, átfestették a díszítő vakolatot. Az alapos renoválás minden bizonnyal külső tatarozást is jelentett. A IV. század első felében falait gondosan elbontották. A kőanyagot újabb építkezésekhez szállították, hiszen a kőszegény vidéken még a rómaiaknak is gondot okozott a megfelelő építőanyag hiánya. A IV. század második felében lakóházat emeltek a valahai fürdő egy része fölé.” A fenti ismertetőt Újlaki Pongrácz Zsuzsánna, a Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány kuratóriumi titkára írta. Az Öreghegyi Római Kori Fürdő Múzeum ünnepélyes megnyitásán Újlaki Pongrácz Zsuzsánna üdvözölte a megjelenteket. Elsőként dr. Kálmán András, városunk polgármestere mondott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy ez a régészeti és építészeti szempontból egyaránt fontos emlék arra is bizonyíték, hogy e helyen már az ókorban is szívesen éltek az emberek, s hogy a fürdő számára szép környezetet találtak Intercisában, a mai Pentele városrész Öreghegyén. Tíz évvel ezelőtt a telek tulajdonosa bejelentette családi ház építési szándékát. Ekkor láttak hozzá az Intercisa Múzeum munkatársai az általuk és a régészettel foglalkozók, az az iránt érdeklődők előtt 1973 óta ismert leletek feltárásához, mentéséhez. A feltárás során bizonyosodott be, hogy a római kori emlékekben bővelkedő Pannónia területén is kuriózumnak számító fürdőépület méltó arra, hogy az országosan védett múzeumi helyek közé sorolják. A leletek védelmére ezért egy épületet emeltek, amely a fürdő feltárásától számított öt év múlva, mostanra készült el. Köszönet illeti az építkezés támogatóit, az önkormányzatot, a minisztériumot, a múzeumi igazgatóságot és a dunaújvárosi vállalkozások egész sorát. A polgármester köszöntője után Dr. Nagy Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának főosztályvezetője Görgey Gábor miniszter üdvözletét hozta. Ünnepi beszédében méltatta a történelem e tárgyi bizonyítékát, hangsúlyozta, hogy a minisztérium támogatása nemes célt szolgált. Emlékeztetett arra, hogy Dunaújváros különösen gazdag római kori lelőhelyekben, s ennek dokumentációját, éppen a fürdő feltárására, megóvására életrehívott alapítvány névadójának, Vágó Eszternek az írásaiból ismeri a világ. Mint a főosztályvezető elmondta, a millenniumi ünnepségsorozat ráirányította a figyelmet épített örökségünk védelmére. Ezek sorába szervesen illeszkedik ez az Öreghegyi fürdő, immáron a tízezer országosan védett hely egyike, amely 1800 éve épült. Magyarország sokat tesz azért, hogy kulturális, építészeti, régészeti emlékeit megőrizze az utókor számára, s ezt a tevékenységet ismerte el a fővárosban tanácskozó nemzetközi testület azzal, hogy a budapesti Andrássy utat és a tokaji borvidéket a világörökség részévé nyilvánította a közelmúltban. Az Öreghegyi Római Katonai Fürdő az Intercisa Múzeum nyitvatartási idejében, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható. KK JCalendd Ma az Ottók ünnepük névnapjukat. Az Ottó a német Otto névből származik. Ez az öt- kezdetű, germán eredetű nevek önállósult becézője. Jelentése: birtok, vagyon. Megérkeztünk júliusba, Szent Jakab, vagy az Oroszlán havába. Nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. Júliusban a Medárd-napon kezdődött monszunesőzés lassan megszűnik, száraz, tikkasztó hőség lesz úrrá a tájon. Ha esik is, nem tartós az eső. „Nyári eső hamar jő, hamar megy” - mondja Baranya népe. Ha e napon napkeltekor égi háború dúl, száraz idő lesz. Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered, A dologtól tehát ne kémnéld tenyered, Mert a heveréssel kenyered nem nyered, Szélben koplalsz, ha a nyarat elhevered.” - ezt köti telkedre 1797-ben a 25 esztendős kalendárium. Muravidék, Bácska népe ezt röviden és velősen így foglalta össze: „Ha július nem főz, szeptember nem eszik.” Július 2-án tartja a néphagyomány Sarlós Boldogasszony napját. A búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik ehhez az asszonyi és vegetációs jellegű naphoz. A szegedi kirajzású helyeken azt tartották, hogy az asszony sarlóval arasson egy keveset, szedjen kalászt, hogy a jószág el ne pusztuljon. Az asszonyi sarlós aratás hagyománya Szlavóniában még a XIX. században is gyakorlat volt. Szlavóniában még a közelmúltban is minden férfi és nő tiszta fehér, csak aratáskor használt ruhában aratott, mert ünnepnek tartották. A férfiakon fehér vászoning, fehér gyolcsnadrág, előttük fehér vászon félkötény, „pregacsa” volt, hogy védje a ruhát, mert a kalász nagyon szaggatja. Szalmakalap vagy micisapka és fekete bocskor egészíti ki az öltözetet. Mielőtt hozzáfognának az aratáshoz, reggel hat órakor megfenik a kaszát, aztán egy percre megállnak, magukban imádkoznak. Délelőtt 11 óráig dolgoznak, ekkor hazamennek. Délután folytatják a munkát két órától este hét óráig. Mikor bevégzik az aratást, mindenki hálát ad, mondván: „Hála istennek!” A kévébe kötött gabonát hetesbe rakták. Két hetesből lett egy kereszt. Az alsó kéve neve: fenék, a legfelsőé: pap. A „kapradékot”, az elhullott és összegereblyélt szálakat a kereszt alá tették. Sok helyen aratókoszorút készítettek kalászból, és a lámpára akasztották. A koszorú szemeit tavasszal a vetőbúzába keverték. Sarlós Boldogasszony napja ______ az asszonyoknak bizonyos j munkák esetében dologtiltó • _j küldi... volt. Ezen a napon nem szabad __. .... . .. . . . I dott kenyeret sütni, mert az ko I ..Kinek kulivé vált volna. I Üzenet:... Az időjárás nagyon fontos I ................. volt. Legmegfelelőbbnek a szárazságot tartották az aratás miatt. A szárazság viszont nem kedvezett más növényeknek, ezért azzal vigasztalták magukat: „Majd hoz Illés esőt!” Ha viszont esett az eső, negyvenes nap lévén, 40 napig várhattak csapadékot. „Sarlós, ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar.” (Forrás: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás, 1997., Penavin Olga: Népi kalendárium. Fórum, 1988., Ladó János - Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince, 1988.) Továbbra se feledjék, ha szeretnék köszönteni rokonaikat, barátaikat nincs más dolguk, mint Kalendárium jeligére egy levelezőlapot visszaküldeni a Dunaújvárosi Televízió címére, a Barátság út 2-be. A beküldők között minden héten két tortát sorsolunk ki, a JAKÓ Cukrászda jóvoltából, egy szerencsés pedig a Carissa virágbolt 1000 forintos vásárlási utalványát nyerheti meg. A többi üzenetet hétfőnként 17 óra 30-kor a Kalendárium című műsorban videoklip alatt továbbítjuk. „ Sarlós, vizel, soká vizes” 3. oldal A skorpió gyerek esete rák apjával Élt egyszer egy skorpió gyerek. Apja furcsamód rák volt. Nem igazán hasonlítottak egymásra, még apja szép fekete haját sem örökölte a gyerek, volt is bőven szóbeszéd emiatt a családban. „Rőt haja és hófehér bőre lett szegény lánynak, mi lesz így ebből a gyerekből?” Egy közös jegyük mégis összekapcsolta őket: az ikerlábujjak. Mindkettőjüknek azonos helyen nőtt össze félig két lábujja, egyszerűen ikreknek hívták az apró torzulást. A rák apa mindig a harmóniára, a nyugodt családi életre vágyott. A skorpió gyerek gyakran felrúgta a családi idillt. Kamasz és kora felnőttkori hisztirohamai sok veszekedést és nehézséget vittek a kis család életébe. Az apa nem szeretett engedni, a gyerek még úgy sem. Volt, hogy hetekig bírták egyetlen szó nélkül. Idegenként jártak egymás mellett nap, mint nap a házban. Ennél szörnyűbb semmi sem lehetett volna. A belső emésztgetés persze mindig ment, mégis sokkal jobban fájt így, mintha ordítottak volna. Valami belső, nagyon közös szál mindig összefogta őket. Gyakran cinkosok is voltak emiatt. Közöset gondoltak és hitték közös igazukat. Jó volt kettesben lenni a másikkal, akkor jöttek a közös beszélgetések, a lelkifröccsök, a bölcs tanácsok ,és persze a másik oldalról a nagy könnyfakadások. A skorpió gyerek azt szerette a legjobban apjában, hogy bármilyen hülye és kellemetlen helyzetben megvédte őt, mindig kiállt mellette. Úgy látszik ez az apák sorsa. Fura lények az apák. Sokan vannak, mégis mindannyian teljesen mások. Van a nagyzolás, a verekedős, a nyápic, az iszákos, a nyugodt, a konzervatív, a modern, az üzletember és a munkásember. A skorpió gyerek mindig is büszke volt az apjára. Szívesen mesélt róla másoknak, és valahogy mindig sokkal jobbnak tartotta a sajátját, mint a másokét. Szerette benne, hogy őszülőbe hajló fekete, hogy magas és fiatalos, hogy fáradhatatlan, ha kedve adja, vicces, máskor csendes, és hogy már szemüvegben olvas. A járását pedig ezerből is felismerte volna. Mivel ma belibbent az ötven, ezentúl még jobban vigyázunk rád. Egyetlen kötelességed lesz neked is: te is még nagyon sokáig vigyázz ránk. Nem is olyan rég olvastam valami idétlen horoszkópos könyvben, hogy a skorpió és a rák kiválóan összeillő pár. Mivel te egy kos mellett döntöttél kiválóan, én pedig egy nagy halat fogtam ki, ezt most talán csúsztassuk odébb. A kombináció így is tökéletesen megfelel. Olaj A József Attila Könyvtár ajánlata Nathaniel Hawthorne amerikai regényíró (1804. július 4. - 1864. május 18.) Hawthorne puritánok leszármazottja, ősei között van az 1692-es hírhedt boszorkányperek egyik bírája is. Fő műve A skarlát betű, amely először 1850-ben jelent meg. „...A gyerekek, akik még nem fogták fel, miért kell ennek az asszonynak minden emberi közösségen kívül élnie, ott ólálkodtak a ház körül és kíváncsian lesték, hogy varrogat az ablakban, hogy dolgozik a kiskertben, utánanéztek, mikor az ösvényen elindult a város felé. De amikor meglátták a skarlát betűt, hanyatt-homlok, rémülten menekültek.” A könyvtárak állományából: Derűvölgy románca (regény) A hétormú ház (regények és elbeszélések) A lelkipásztor fekete fátyla (elbeszélések) „AZ OLVASÁS ÉVE” ----------------------------------.............................................................. i---------------------------------------------------------------------------------------------1 ! Törekvő szavazólap! Előadó:................................. ! Műsorszám:......................................................................... I Beküldő I címe: I .............................. Beküldendő: DTV, Dunaújváros, Barátság út 2. ] A szavazók között hetente ajándékot sorsolunk ki. | [ ______ __________________— ------------1 7közlap Dunaújváros és Környéke Közérzeti Hetilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: 2400 Dunaújváros, Barátság út 2. Telefon/fax: 25/412-700 Főszerkesztő: Cs. Fekete Györgyi, Felelős szerkesztő: Kaszás Éva Főmunkatárs: Csongor György Szerkesztők: Deutsch Bea, Fábos Zsolt, Fodor Endre, Stéhli Róbert, Sztipán Orsolya Tördelőszerkesztő: Korom Károly Kiadja: Duna-Tükör Lapkiadó és Reklámszolgáltató Kft. Ügyvezető: Sarok Edit Előfizetés és hirdetésfelvétel: 2400 Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt. 19. Postacím: 2405 Dunaújváros Pf.: 47., Telefon: 25/551-498 Nyomás: Dunaújvárosi Nyomda Kft., Felelős vezető: Farkas István igazgató ISSN 1585-7069