7közlap, 2004. január-február (6. évfolyam, 51-54. szám)

2004-02-03 / 54. szám

2004. február 3. • KÖZÉRZET — KULTÚRA • Az egyik leszármazottal, Koós Attilával, felkutattuk a széles családfához tartozó rokonokat, és feljegyeztük történeteiket. Petrovics Gyula, az Acélmű volt robban­tó mestere, a poéta születésének érdekes körülményeiről hallott szüleitől. A Kiskőrösön lakó család az áldott állapot­ban lévő asszonnyal, éppen Kiskunfél­egyházán volt vásárban. Hazaindulást kö­vetően a két település között, valamely árokparton született és látta meg a napvi­lágot Petőfi Sándor, így a poéta szülővá­rosa címéért hosszú éveken keresztül vi­tatkoztak a fentiek.” Ezt Mad­ag Mihály a mészárszéken dolgozó hentes mesélte el, aki a családdal volt a félegyházi vásárban. Rákóczi Ferencné Kelemen Erzsébet személyesen is jelen volt egyes érdekes eseménynél:­­ „1935-ben a Szalki­­szigeten átkeltünk a Dunán, és a túlparton a Petőfi fánál pihenőt tartottunk. Nagy­apám, János szerint, a költő nevét azért kapta a mintegy méteres átmérőjű fa, mert itt többször megpihent Petőfi Dunapentele, vagy Dunavecse felé tartó vándorútja során. Ezt követően kirándulá­sunk dél felé gyalog folytatódott, a Petőfi vers által világszerte ismerté vált KIS LAK felé. A mai Ferrobeton gyárral szemben, a Duna parton találtuk meg a házat, a látvány lenyűgözött. Az alacsony faépületet vastag, újonnan készített nádte­tő fedte, melynek érdekes, egyedi, 40 x 40-es ablakai, otthonosságot árasz­tottak felénk. Nem messze a háztól, volt egy csárda, ahol étkezni lehetett, és hajna­lig tartó mulatozásairól volt híres, ami a költőnek is köszönhető, hisz hazaszerete­tével sok ember lelkét megérintette.” A KIS LAK Dunavecsétől távol esett, és a folyam mellet húzódó hajóvontató úton közlekedő kereskedők, fuvarozók vendéglátását szolgálta. Dunapenteléről különösen a hét végén látogatták a helyet nagy létszámban. Az USA-ban élő ifj. Nagy Pál barátaival is rendszeresen ven­dége volt a helynek, és nagyon szeretett a Petőfi fa mellet fürdőzni és vikkendezni. 1842-ben Petőfi szülei már Dunavecsén éltek, mészárszéket és kocs­mát üzemeltetve. A poéta, ha hazalátoga­tott, nem telt el sok idő, és a falu szélté­­ben-hosszában beszéltek róla. Szíve azon­ban tele volt túláradó érzésekkel, hiszen ez idő alatt csodálatos verseket írt. Lehet, hogy épp a róla elnevezett fa alatt pihen­ve gondolkodott a „Füstbe ment terven". Azt is emlegetik még a rokonok, hogy Vecsére érkezése előtt édesanyja ruhát vitt neki, hogy átcserélhesse rongyos, az út porával szennyezett öltözékét. Ezután ment be a községbe, és kedvenc helyét a KIS LAK-ot is így kereste már fel. Azt, hogy hogyan érezte magát e helyen, erről verse mindennél többet elárul: Távolból (részlet) „Kis lak áll a nagy Duna mentében, Oh mi drága e lakocska nékem! Könnyben úszik két szemem pillája, Valahányszor emlékezem reája. Bár maradtam volna benne végig! De az embert vágyai vezérlik ...” Petrovics György a Pentelei-Molnár János szülőházától nem messze lakott, lent a százlábú hídnál, és bizony sokszor nem dicsérte a híres rokont:­­ „Volt a bá­­csikámnak egy csavargó fia, aki nem dol­gozott, csak verseket írt.” - mormogta többször mikor látogatói érkeztek. Ifj. Kelemen Ferencné Petrovics Júli­ának volt egy eredeti Petőfi fotója, amire nagyon vigyázott. A költő a képen kabá­tot viselt, amelyen egy kokárda volt fel­tűzve, ezét nagyon értékes volt. Petrovics István, a poéta nagybátyja Dunapentelén lakott az 1820-as évek kö­rül, a mostani Petőfi utca 15. szám alatt. Ennek az udvarán még 1930 körül meg­volt az eredeti 100 éves mészárszék. Petrovics János unokájának Kelemen Erzsébetnek ezt is külön megmutatta. A húsvágó tőke is jó állapotban volt még, amin Petőfi apja szeletelte a húst a 19. század elején. Pentelén 1890-1940 között talán a leg­nagyobb ünnep március 15-e volt, amit sokszor Petőfi ünnepeként emlegettek. Erre az egy napra az egyház is engedélyt adott a böjt felfüggesz­tésére. Településünkön ezen ünnepet az Ipartes­tület szervezte, tagjai: ifj. Kelemen Ferenc és öccse Gyula, Szabó János, Zsebeházi Lász­ló, Horváth Sándor, Vincze János és Őri Jó­zsef, a testület elnöke. Gyönyörűen kiöltözve, hazafias érzelmekkel, megtiszteltetésként vé­gezték szervezési fel­adatukat. Erre az egyet­len bálra elfogadták a meghívást a legna­gyobb pentelei földes­­urak - Dóra, Frank, Szávits, Zsigrai, Paizs - akik jelentős adomá­nyokat ajánlottak fel. Petőfi Sándor népes rokonsága, a nagy költő emlékével ma is itt él közöttünk. Büszkén em­lékeznek róla a leszár­mazottai. Egyetlen vá­gyuk, hogy a Petőfi utca 15-ben egy kis emléktábla jelezze a nagy költő családjának dunaújvárosi (dunapen­­telei) lakóhelyét. Ennyivel talán városunk is tartozik emlékének. Szabó Tamás és Szabó Zsolt Róbert Penteléért Alapítvány Pentele ezeréves — Petőfi Sándor pentelei rokonsága II. — Lehet, hogy a „Füstbe ment terv”-ét e fa alatt gondolta át még utoljára Petőfi. A kép a II. világháború előtt készült, melyet az 50 éve USA Syracuse városában élő Ifj. Nagy Pál családjától kaptam. Az ő elbeszélése szerint baráti társaságukkal rendszeresen kirándultak a Petőfi Fához,­­ melyet a kép is bizonyít­­, de a KIS LAK-ban sokszor megfordultak mulatozás céljából. Ifj. Nagy Pál a képen jobbról a harmadik Venyimi vastaps — Száz szál rózsa a polgármestertől — Nótaest, hagyományos rendezvény Nagyvenyimen. A művelődési házban fellépett már Tarnai Kis László, Máté Ottilia is, akik mind-mind ismerősök a nótakedvelők körében. Ezúttal különleges estre invitálták a szervezők a venyimieket szombat­on. Gránát Zsuzsa, Szabó Szilvia éneke­seknek Oláh Kálmán és cigányzeneka­ra zenélt. Exluzív vendég is fellépett ez alkalommal: Rauf Pál a település polgármestere is a mikorfonhoz állt. Az esemény kü­lönlegessége, hogy a polgármester, nem szokott fellépni nótaénekesként saját falujában, most m­égis engedett a rábeszélésnek. S a több, mint kétszáz vendég legnagyobb megelégedésére énekelte többek között a rendezvény címadó dalát, a Száz szál piros rózsát küldöttem fenékedet. Zúgott is a taps, sőt, a tisztelt egybegyűltek állva kö­szönték meg a színvonalas produkciót. A polgármester a fellépés után beszélgetett - szakmailag - az éneke­sekkel, s remélhetjük, hogy polgármes­teri teendői megengedik, hogy a koráb­bi hangkazettája mellett, újabb is a nagyközönség elé kerülhessen, mert ami a venyimiek számára nyilvánvaló, nótaénekesnek sem utolsó a polgár­­mesterük, akit az ország minden terüle­tére hívnak rendszeresen szerepelni. A fellépéseknek csak a hivatali teendői szabnak határt. Szabó Ica Területcsere - korlátozással A Dunaújvárosi Nyomda Kft. felszámolási eljárás alatt áll, de üzemel. Tőle függetlenül működik a nyomdaépület Dózsa György úti frontjára nyíló Duna Print Kft. A két cég, illetve a felszámoló a nyomdaépületet és a telket meg kívánja osztani és társasházzá akarja alakítani. A Duna Print Kft. a bejárata melletti önkormányzati területen gép­kocsi-parkolót kíván kialakítani. Ezért csereként a nyomda felajánlotta az önkormányzatnak a telekkönyvileg tulajdonukban levő járdát. A gaz­dasági bizottság azzal járult hozzá a terület­cseréhez, hogy a különbözetért (a tervezett parkoló nagyobb a felajánlott járdánál) fizessen térítést a Duna Print Kft. az önkormányzatnak. További feltétel, hogy a kért terület más célra nem használ­ható és elkeríteni sem lehet. rUj licit az erdősori helyiségekre Még tavaly nyilvános liciteljárásról döntött a város közgyű­lése, amelynek tétje az lett volna, hogy ki (milyen cég) vásárolhatja meg, illetve használhatja a kertvárosi Erdősor 37 számú lakóház önkormányzati tulajdonú földszint helyi­ségeit. Ezekben egykor varroda, illetve fogtechnikai műhely működött. A december elejére meghirdetett licitel­járás elmaradt, mert a ház egyik lakója bejelentett tulajdon­jogot az egyik helyiségre. Akkor a gazdasági bizottság úgy foglalt állást, hogy újabb liciteljárásra csak a jogi helyzet tisztázását követően kerülhet sor. Azóta a földhivatal dokumentumai alapján egyértelműen sikerült tisztázni az értékesíteni szánt helyiségek önkor­mányzati tulajdonjogát. Ezért a gazdasági bizottság kitűzte az új liciteljárás idejét 2004. február 25-ére, a gazdasági bi­zottság akkor esedékes ülésére. P TKÖZLAP Fókuszban az adalékanyagok - a dietetikus válaszol Manapság annyi mindent lehet hallani az egészséges életmódról, hogy sok­szor még a szakemberek sem tudnak eligazodni a különböző álláspontok között. Veszélyesek-e az adalékanyagok? Mit javasolnak a kína­iak? Milyen szempontok alapján válasszunk ételt? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Debreceniné Szekeres Erzsébet, dietetikus. A dietetikus az egészséges táplálkozással és a betegségekhez kapcsolódó megváltozott táplálkozási igényekkel, a diétával foglal­kozik, amely sokak számára tűnhet úgy, hogy íztelen és nehezen betartható - monda Debreceniné Szekeres Erzsébet. Sok hír és álhír jelent meg a táplálkozásról, s legin­kább az adalékanyagok azok, amik minden­kit rettegésben tartanak. - Ezek azok a bizonyos E-vel kezdődő dol­gok? - Igen, feketelista jelent meg róluk, s az átlagember nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is takarnak. Úgy hírlik, vannak veszélyesek, kevésbé veszélyesek és rákkeltők. Ezekben van némi igazság, de azért nem olyan szörnyű a helyzet. Magyarországon ugyanis szigorú szabá­lyokhoz kötik a használatukat, s olyan kis mennyiségben alkalmazzák, hogy nem je­lentenek veszélyt a szervezetünkre. Azért vannak csoportosítva E-ként, hogy minden országban ugyanazt jelentsék. - Melyek a kifejezetten egészséges, ételek? - Az egészséges táplálkozást tulajdon­képpen egy házhoz lehetne hasonlítani, hi­szen alapja van. Ezt képezik a gabonafélék, teljes kiőrlésű magvak, a köles, a zab, bár ezekből sajnos elég keveset fogyasztunk. Szerencsére egyre jobban elterjed a barna kenyér, viszont ezzel is vigyázzunk, mert gyakran csupán malátával színezik. -Mi a helyzet a tésztafélékkel? Valóban annyira hizlalnak? - Egy időben azt mondták, hogy a tész­tákat kerüljük, de így ez sem fedi a valósá­got. A durum lisztből készülteket sajtos, zöldséges feltéttel nyugodtan ehetünk. Az édes önteteket viszont mindenképpen kerül­jük. - A sajtnak magas a zsírtartalma. - Ma már nagyon finom és zsírszegény változatokat is lehet kapni. - Nagyanyáink gyakran emlegetik, hogy „bezzeg a mi időnkben annyi zsírt ehettünk, amennyit akartunk”. -Nekik is van igazságuk, de régebben többet mozogtak az emberek, nem voltak adalékanyagok, kevesebb volt a külső káros hatás, és sok zöldséget ettek, amire ma is nagy szükség lenne. -Rosszak a tapasztalatai ezzel kapcsolat­ban? - Egyik évben a kórházban volt egy fogyókúrás tábor gyerekeknek, s meg­döbbentett, hogy sokan nem ismertek olyan alapvető zöldségeket, mint például a karfi­ol. Legcélszerűbb kicsit megfőzni és ropogósan fogyasztani, ahogyan a kínaiak javasolják. Gyerekkorban kell kialakítani az egészséges életmódot, mert a felnőtt már ragaszkodik a megszokott ételeihez. - Ön egészségesen él? - Igyekszem, persze ez természetesen nagy akaraterőt igényel. - Milyen tanácsot adna az embereknek a táplálkozásukat illetően? - Ideális lenne naponta akár negyven féle ételt is fogyasztanunk - és most ismét a kínaiakat említeném -, mert így mindenből pontosan annyit kap a szervezet, amennyire szüksége van. És ne feledkezzünk meg a zöldségekről! A.M.

Next