8 Órai Ujság, 1918. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1918-02-01 / 27. szám
2 a A Wekerle-kormány bemutatkozott a Házban és előterjesztette a programmot a Tisza késiést az önálló hadseregről, a kiegyezésről és a választójog megalkotásáról A képviselőház mai ülése — Saját tudósítónktól — ’mlg egy fél esztendő alatt a harmadik magyar kormány mutatkozott be ma a képvisclős lázban. Vikile újkormánya biztató reményeikkel lépte át a Ház küszöbét. Lerázta magáról a Károlyi Mihály gróf vezetése alatt álló szélső függetlenségi párt nyomasztó terhét, megtisztítva az ántant-szimpátiáktól kótyagossá vált letttöredék fertőző levegőjétől, egy új, egységes pártalakítás reményeitől telítve lépett ezeib®ág elé a kabinet. A régi, árcmenti renddel szakítva, leanttal délelőtt tartotta ülését a képviselőház. Már a kora délelőtti órákban tutotak gyülekezni a képviselők, tíz óra tájban megérkeztek a minisztereikre, akiket már a folyosón rokonszenvvel fogadtak a saját táborából, hívek. A karzatok, mint ilyenkor szokás, rogyásig telve előkelő közönséggel, boldogokkal, akik belépőjegyhez jutottak. Nagy számban vonult fel a munkapárt, mely feszült érdeklődéssel vártái vezérének, Tisza István grófnak a felszólalását. Az ülés megnyitása előtt Wekerle miniszterelnök átment a jobbosaira, ahol Tiszát kereste. Sokáig beszélgettek. Valami bulldog-főispánról lehetett szó, mert a közelállók fiújét megütötték Tisza erélyes szavai: — Az ilyen tisztviselőket nem lehet tűrni. Ha az én főispánom csinált volna ilyet, huszonnégy óráig nem maradhatott volna a helyén. Wekerle érvelni igyekezett, de láthatólag minden eredmény nélkül. Az elnöki csengő szavára aztán ünnepélyesen bevonultak a miniszterek elől Wekerle imponáló alakja, utána a többiek. A következőképpen helyezkedtek el :a miniszterelnöktől jobbra Apponyi Albert gróf, Tóth János, herceg Windisch-Graetz Lajos és Földes Béla, balra Szterényi József, Vázsonyi Vilmos, Zichy Aladár gróf, Esterházy Móric gróf, Unkelhausser Károly és Szurmay Sándor. A bukott miniszterek is megjelentek, sóvárgó tekinteteket vetve a hűtlenné vált bársonyszékek felé. Fölhangzik Szász Károly elnök erélyes, csengő szava: — Az Ülést megnyitom! Szász Károly elnök Váll órakor nyitotta meg az ülést, és bemutatta Schönborm-Buchheim Károly gróf megbízó levelét s egyben az uj képviselőnek önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését, amelyet kiadtak az állandó öszeférhetetlenségi bizottságnak. Bemutatta az uj minisztereknek a mandátumaikról való lemondását és jelentette, hogy a két delegációs tagsági helyre Klebelsberg Kunó gróf és Jakabffy Elemér póttagok kerülnek. Wekerle Sándor miniszterelnök királyi kéziratot ad át a kormány lemondásáról és a miniszterelnök egyéb megbízásáról; a leiratot Hammersperg László jegyző olvassafel. Vermes Zoltán jegyző fölolvassa a miniszterelnök átiratát és a királyi kéziratok másolatát a távozó miniszterek felmentéséről s az új miniszterek kinevezéséről. A szokásos tüntetés és éljenzés ezúttal elmaradt, nyers- és segédanyagok termelésére nagyobb gondot kell fordítanunk. El kell ismerni a mezőgazdasági érdekképviselet elvét. Az idegenforgalmat ki kell használni a magunk javára. Részletesen ismerteti az iparfejlesztésre szolgáló terveket. A világgazdasági forgalomba víziutaink és közlekedési eszközeink fejlesztésével kell beleilleszkednünk. Vagy megmaradunk a mi elzárkózottságunkban, vagy bekapcsolódunk a nagy világgazdaságba. Béke és felbomlás Reméli, hogy a most folyó béketárgyalások az általános, tisztességes békéhez vezetnek. A mi békeszándékunk őszinte. Egy tilalomfát ismerünk csak: ez a mi integritásunkat és saját ügyc■ inkbe való beavatkozást nem tűrünk. A felbomlás csirái és azon irányzat ellen, amely az államok tevékenységét a népfajokra való szétbomlással akarja helyettesíteni a legerélyesebben, állást foglalunk. A népjogok tiszteletben tartása mellett mindent megteszünk a társadalmi rend védelmére és a felbomlás csírái ellen a legvégső eszközök alkalmazásától sem riadunk vissza. (Helyeslés.) A Németországgal való hűséges szövetségünket ki fogjuk mélyíteni gazdaságilag is, de ez az Ausztriával való megegyezésünket nem köti meg. Pénzügyi, kereskedelmi és fizetési mérlegünk helyreállítása fokozott gazdasági tevékenységet igényel. A mai viszonyok rázkódtatásai között nagy nehézség lenne most berendezni gazdasági önállóságunkat. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Fenntartjuk jogainkat az önálló gazdasági berendezéssel, de ma elméleti szempontokból nem valósíthatjuk meg, amikor el kell helyezkednünk a világgazdaságban. (Nagy zaj.) Az önálló hadsereg kérdésében a közös hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nemzeti és gazdasági szempontból való önállóságának biztosítása főtörekvésünk. Ebbéli törekvésünk őfelségének helyeslésével is találkoznál. Ez az ügy a király és a nemző; • ügye s abba senki bele nem szólhat. Természetesen ezt is Ausztria kormányával egyetértésben kívánjuk rendezni. (Nagy zaj a baloldalon.) A véderő tervezett reformjában meg van oldva, az a kérdés, hogy a hadsereg igazán nemzeti és önálló lesz. Leomlanak tehát azok a válaszfalak, amelyek e tekintetben egyes pártokat elválasztottak. Felszólítást intéz mindazokhoz a pártokhoz, amelyek őt támogatják vagy legalább eddig támogatták, hogy az általa előadott programjé alapján továbbra is álljanak mellette. Leomlanak tehát azok a válaszfalak, melyek közjogi akadályát képezték politikai együttműködésünk, politikai erőnk tömörülésének. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Pedig erre a tömörülésre, pártkülönbség nélkül mindazoknak együttműködésére, akik az általam kifejtetteket helyeslik, immár elodázhatatlan szükség van. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Szükség van, mert csak együttes erővel leszünk képesek a gazdasági tevékenységnek azt a fokozott mértékét kifejteni, mely a biztos erőgyűjtésnek s az azon nyugvó pénzügyi rendezettségnek előfeltétele és szükség van e tömörülésre még inkább politikai szempontból, ha a létért való küzdelemre, annakkövetkezményeire s azokra a törekvésekre gondolunk, amelyekkel szemben sikerrel kell nemzeti létünket, állami egységünket megvédeni és új biztosítékokkal megalapozni. Adja az ég, hogy egységében nyilvánuljon meg a hatványozott nemzeti erő s Tiszafelssédje Tisza Istvángróf. A miniszterelnök programnőnyilatkozatának első részével, mor az állami élet egész mezejére kiterjeszkedett, nem kíván ezúttal részletesen foglalkozni. Tiltakozik azonban az ellen, hogy a községi jegyzői hivatás menedékhelye legyen az ügyvédi kar gyengébb elemeinek. Hiszen ez ,az ügyvéd, aki a jogszolgáltató- terén megállja a helyét, az úgy sem megy el jegyzőnek. A közigazgatás általános szempontjaiból nyomhattékosan tiltakoznia kell az ilyen törekvés ellen. (Általános, élénk helyeslés.) A közigazgatási tisztviselők alkalmaztatására vonatkozólag sajnálattal látja azt a programmal, amely élethossziglan akarja választani ezeket a tisztviselőket. Egyik nagy bajunk és fogyatékosságunk, hogy a belügyminisztériumban a magas állások olyanokkal vannak betöltve, akik a közigazgatást alulról sohasem látták. Tanúságot, tesz e tisztviselők jeles képességeiről, nem is ők a hibásak, hanem a rendszer. Nagy baj, hogy nincs egységes rendészeti szervezetünk, ezt mindenki, aki felelős állásban volt, sajnosan tapasztalta. A bajokon csak a közigazgatás államosítása segíthet. Birtokpolitika és kiegyezés a birtokpolitika terén messzemenő intézkedéseket kell tenni. Az erre irányuló elvek terén szívesen támogatják a kormányt. Ajánlja egyes hitbizományoknak vagy más nagybirtoknak kicserélését erdőbirtokokkal. Helyesli a kormánynak azt a törekvését, hogy a Némethire-odalommal szorosabb gazdasági kapcsolatot kíván létesíteni. A kiegyezésről, szólva, arra kéri a miniszterelnököt, hogy azokat az előnyöket, amelyeket az ő általa Clam Martiniccel kötött kiegyezést az országnak biztosított, ne engedje ki a kéziéből. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A katonai kérdés A katonai kérdés abba a stádiumba jutott, amely a nemzeti kívánságoknak megfelel. A dolgok idefejlődését senki se veszi olyan ürömmel, mint ő, aki mindig azt mondja, hogy szabadítsuk meg ezt a kérdést ma izgató jelszavaktól - várjuk meg, amíg a király spontán elhatározóból nyújtja felénk. Ha a nép királyával egyetért, a megoldás feltártózhatatlanul be fog következni. Vannak kérdések, amelyekre nézve az osztrák kormánnyal tényleg meg kell egyezni, de nem áll ez például a vezényleti és vezérletinyelv tekintetében.. A vezényleti és vezérlett nyelv a király elhatározásától függ. Polonyi Géza: Ez nem áll. Tisza István gróf: A képviselő úr csalódik, im azt éézi, hogy ezzel a katonai reformok ügyét szolgálja. Amint e tekintetben őfelsége véleménye megnyilatkozott, abba semmiféle idegen befolyás nem érvényesülhet. Ennek a kérdésnek diadalát minden magyar embernek párttekintet nélkül teljes erővel kell szolgáltatni. (Általános élénk éljenzés és taps.) Nem tudja, hogy a katonai kérdések megoldásával leomnlanak-e a közjogi pártharcok, de helyesen teszik, akik e kérdésben régi függetlenségi álláspontjukat abbahagyják. A közjogi kérdések megakadályozták az egységes nemzeti front kialakulását a szül- és belellenségek ellen. Megegyezést a választójogban! A miniszterelnök úr hozzánk is fordult. Biztosíthatja, hogy a nagy szempontokat teljesen méltányoljuk, de ma nem vagyunk abban a helyt Wiktria prewrammlMMéd* Elnök: A miniszterelnök úr kivin. nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Népek létért való küzdelmének korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, újak keletkeznek. Európa összes államai népüknek egész erejét vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknak, a jogoknak megállapított határait, kiegyenlítőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. (Helyeslés a baloldalon.) A mi közéletünkben nem ez a világküzdelem vetette fel a jogkiterjesztések nagy kérdését, hanem a történelmi fejlődés rendes folyamata már a háború előtt tolta azt előtérbe. (Úgy van!) Ez a nagy küzdelem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanulságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem szabad a kérdés megoldásával késlekednünk, nyugvópontra kell azt mielőbb juttatni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) És ezért törekvésünk az, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását siettessük. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) A nagy politikai kiegyenlítő műveletnek első láncszemét, a választójog általánosítását, történelmi fejlődésünknek megfelelő alapon készítettük elő (Helyeslés halfelöl.); általánosítani kívánjuk a jogokat, megóvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi, a műveltségi a kulturális iránynak vezető szerepét. (Helyeslés lobbiétól.) Csak félmunkát végeznénk, ha a nagy politikai kiegyenlítő művelettel ennél az első lépésnél 10 egállá iránt. A haladó kör szociális követelményeinek akar megfelelni a kormány. A betegsegélyezés, kanulásvédelem, közegészségügy fő feladatok lesznek. Oktatásügyünket és nevelésügyünket fejleszteni fogjuk a nemzeti államgondolat védelmével kapcsolatban. Megérthetővé és hozzáférhetővé fogjuk tenni a közigazgatást és igazságszolgáltatást, amelyet egyszerűsíteni kell. Részletesen szól a községi igazgatás szükségleteiről, a jegyzői kar színvonalának emeléséről s nagy szerepet szánnak a községi igazgatásban az ügyvédi karnak. Jólfizetett pragmatikánál felruházott tisztviselői kart akarnak a vármegyékben is. A bírói függetlenséget intézményesen fogjuk megvédeni. A kormány revízió alá veszi a sajtóra vonatkozó törvényeket a sajtószabadság védelme céljából. Gazdasági erőnk fokozásában felsősorban a birtok,politikára kell ügyelnünk. Fő cél, hogy a birtok kezünkön maradjon, másodszor, hogy jobban szaporítsuk s hogy a népességnek hozzáférhetővé tegyük. Nemcsak a kötött birtokokat, hanem a várom és községi birtokokat is kisajátítás alá kell venni. (Élénk helyeslés.) Szükségleteinket magunknak kell fedezni s ami nálunk nem terem, azt más hasonlóval kell pótolni. A Péntek, 1918. február 1. alkossa meg maradandó biztosítékait jövendőnknek. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon és a középen. Helyeslések jobbfelül.)