8 Órai Ujság, 1918. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1918-02-01 / 27. szám

Péntek, 1918. február 1. ÓtestüssedS t­ rétben, hogy a kérdésre válaszolhas­sunk. Ennek oka a választójogi ja­vaslat, amely a legsúlyosabb aggo­dalmakat váltotta ki. Ezzel a kér­déssel a közel­jövőben foglalkozni, fogunk. Ehhez csak­­azzal az elha­tározással foghatunk azonban, hogy a megoldás közmegelégedést keltsen. Ha egységesen kell államunk a nem­zetek harcában, minden mellékte­kintet nélkül azzal az akarattal kell hozzáfognunk a választói javaslat­ tárgyalásához, hogy kölcsönös k­a­­pacitációval"■ tárgyaljunk s becsületes kompromisszumot kössünk. (Úgy van­ a jobboldalon, a zaj a balol­dalon.) Addig, amíg ez a kérdés el nem dőlt, addig maradunk a ha­zafias ellenzék álláspontján. Meg­adjuk a támogatást nemcsak az ál­lami szükségletekhez, de mindig és mindenütt, ahol a magyar kormány­nak nyomatokra és támogatásra van szüksége. Kéri a kormányt, hogy a kontroverz kérdéseket ne élezzék ki. (A jobboldal hosszasan, felállva éljenzi és tapsolja Tiszát.) Szász Károly elnök az ülést öt percre felfüggeszti.­ ­ Román panaszkodás Mihail Tivadar: A románok sé­relmeit sorolja föl. A katholikus autonómia tervezett módja be­olvasztja a román egyház­ független­ségét, amelyet pedig törvény bizto­sít. Apponyi rendeletét kifogásolja 9 a tanítóképzők ügyében. A király joga .­­ Polónyi Géza: A miniszterelnök programmját nagy örömmel üdvözli, de két kérdésben aggodalmai van­nak. A programra nem teljesíti a függetlenségi párt programmját a gazdasági önállóság és a magyar hadsereg kérdésében. A kormány­­programmban az önálló magyar hadseregről egy szó sincs! Ha ebbe a programaiba a függetlenségi párt belemegy, akkor második főpro­­grammpontja sem teljesült Ha ezt a katonai programmot elfogadjuk, ak­kor a mi hosszú küzdelmünkben az úgynevezett nemzeti küzdelemben Tisza István lett a győztes. A harc ép a fentartott felségjogok körül forgott: igaz-e a magyar király joga a nyelvre vonatkozólag. Ez a pro­gramra is a királyra hivatkozik. Ez hibás precedens. Tisztázni kell a fen­tartott felségjog kérdését. Ami az osztrákokkal való tárgyalást il­leti ebben az ügyben, azt nagyon különösnek tartja. Mi szükség volt erre? De ha ezenkívül még az egy­séges védelem is egyik programom­­pontja a kormánynak, eddig a 67-es kiegyezés és a kilences bizottsági programra sem mert menni. A füg­getlenségi párt álláspontja benne van a cloppy hadparancs után ki­adott nyilatkozatban, amely szerint nincs felségjog a törvényen és nem­zeten kívül. A magyar alkotmány­ban non rex sed lex, nem a király, hanem a törvény az úr! Nem kizá­rólagos felségjog, csak alkotmányo­san gyakorolható jog van! Nem áll az, hogy ebben a kérdésben a nem­zetnek nem volna­­ követelési joga, csak a királynak ajándékozási jo­ga. A miniszterelnök nagy gazdasá­gi progr­ammban, aranypapírban adja be a pirulákat a nemzetnek, nem én nem veszem be. A minisz­terelnöknek a katonai programai­ban még kell valamijének len­ni, mert csak nem mutogatja csak a bőrét a szalonnának, de a zsírját nem. Nem mindegy, hogy a kvóta arányában már részesül-e az iparunk, vagy a háború után. A hadseregfelszerelési kérdést már most végre kell hajtani. Fölveti a kérdést, milyen lesz a magyar had­sereg, közös lesz-e a hadügyminisz­ter és a vezérkar, valamint a leg­főbb katonai szélőszék és a hadse­­regfőparancsnokság? Ezekre a vi­lágos kérdésekre feleletet vár. Üd­­­vözli a hitbizományi birtokok el­­i­törlése iránti törekvéseket. Egyfor­ma életfeltétel kell minden embernek s ezért a születési és vagyoni előjo­gokat el kell törülni. Véget kell vet­ni, hogy egyes családok valósággal rászülessenek a nagy politikára. Megnyugtató választ kér. A kilences bizottsági programra Tisza István gróf, Polónyi úgy tünteti fel a kilences bizottsági pro­grammot, mintha abban reservált fel­ségjogokról volna szó. Ez tévedés s ezért fölolvassa a megfelelő részt. A felségjogokra nézve éppen Apponyi aggályai miatt változtatták meg az eredeti­­­zöveget, amelyet azonban a szabadelvű párt mégis elfogadott­ jogokról van szó. Épp a programol­att is csak alkotmányos fejedelmi nyolcadik pontja a kormány alkot­mányos felelősségét a felségjogokra nézve is megállapítja épp úgy mint a törvényhozás beleszólását. (He­lyeslés.) Nincs választójogi kompro­misszum Apponyi Albert gróf. Soha nem akceptálta, hogy rezervált felség­jogok lennének. Amit az együttmű­ködésről Tisza, mondott s a választó­jogra vonatkozó ajánlatára a kor­mány nevében is szükségesnek tartja kijeletenteni, hogy erre a térre nem követhetik. Az a javaslat, ame­lyet a választójogról a Ház asztalára letettek, nem képezheti további kompromisszum tárgyát, mert azt becsületünk megtagadása nélkül nem tehetjük. Ez oly tila­lomra­, amelyet át nem léphetnek s átlépni nem fognak. Polónyi felszólalására legköze­lebb fog felelni. Egész erkölcsi tőké­jével áll a programm mellé, hogy ami ma csak ígéret, az befejezett tény lesz. Ezt az alkalmat, ami most van, nem mulaszthatják el, ezt a felelősséget nem vállalhatná. (Él­jenzés a baloldalon.) Mihail rendreutasítása Szász Károly elnök, Mihall Ti­vadar, akinek beszédét a gyorsírói jegyzetből ismerhette meg, mert nem lehetett­ hallani, olyan kijelentése­ket tett, amelyet nem tűrhet el. Eze­ket a képtelenségeket, ezeket a közjo­gi fejtelenségeket, amelyek a külföld megtévesztésére­­szolgálnak, vissza­utasítja. Mindkét kijelentésért szi­gorúan rendreutasítja Mihalit. Ja­vasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését kedd délelőtt 10-re­ tűzzék ki, amikor a kormányprogramja feletti vitát folytathatják. Ülés vége 1 3-kor. ELDORÁDÓ Népszinház­a. 31 Telefon: József 1971. 31-án, 1-én, 2-án 3-án fe élet kirélya Witde­­sskár re­énye 5 felv. Főszerepben F­ö­l­d ts­á­r­i József azonkívül a briliáns kísérő műsor. Előztetes jelentés! HÉT­FŐ V & ____CASisSiA.___ készen és mérték szériát és az összes katonai fék szerelések legolcsóbban ICHNUR­E-3SMBIK­­ Budapest, víit., uAumczj­ec is. sa j tolefoa 178-55, Taiefou 178-5* A román kormány „megszámlálhatatlan Az orosz kormány támogatja a román forradalmat . Lefog­lalták a Moszkvában őrzött román aranyalapot Berlin, január 31. A bolseviki kormánynak a román kormánnyal való szakítását a követ­kező orosz szikratávirat ismerteti: A bűnöktől bemocskolt román oli­garchia harci cselekményeket kez­dett az orosz köztársaság ellen, mert hozzá van szokva, hogy uralmát a szegénységre, a cselszövésre és a ro­mán munkások és parasztok vérére alapítsa. Így kísérelte meg a román mon­archia, hogy földbirtokosait és ban­kárjait Besszarábia megszállásával, amelyet ütközővé alakított volna át az orosz forradalommal szemben, megmenthesse. A román katonai és polgári hata­lom megszámlálhatatlan bűntettet követett el. Az orosz forradalmi csa­patokat kiéheztették, lefegyverezték s amidőn a mögöttes országrész felé után voltak, ágyra tüzelés alá vették. Mindezekben a véres gonosztettek­ben Scserbacsev tábornoknak, a ro­mán arcvonal főparancsnokának volt a legnagyobb része. A népbiztosok tanácsa tiltakozá­sul és intésül rövid időre letartóztat­ta a román követet. Intézkedései eredménytelenek maradtak A go­nosztetteket most sem hagyták még abba. Ezért a népbiztosok tanácsa a­ következőket rendeli el: Romániával mindenféle diplomá­ciai összeköttetést meg kell szakí­tani. A román követséget és egyál­talán a román hatalomnak min­denféle képviselőjét a legrövidebb határidővel kiutasítottuk. A Moszkvában őrzött román arany­alapot a román oligarchia részére hozzáférhető­tel­nek jelentjük ki. A népbiztosok tanácsának hatalma felelősséget vállal ennek az alap­nak az érinthetetlenségéért és át fogja adni a román nép kezébe.. A forradalom ellen föllázadt Seser­­bacsev főparancsnokot a nép ellen­ségének nyilvánítjuk és törvényen kívül helyezzük. Egy másik szikratávirat ezt mond­ja a többi közt: Diamandit egész kíséretével az orosz határra szállíttatjuk, amivel fölöslegessé tesszük az antánt nagy­, követelnek, hogy Diamand­i sérthe­tetlensége dolgában egyre újabb kö­vetelésekkel lépjenek fel. Minthogy nem csupán néhány c­savagónak, hanem az egész román népnek a jö­vője forog most kockán, intézkedé­seinkkel közvetlenül támogatjuk a román forradalmat, amely már rég­óta megérett Románia szocialista néprétegeiben. Ez a forradalom, en­nek a pártjai és vezérei a népbizto­sok tanácsának teljes támogatására számíthatnak. 48-as nemzeti párt Apponyiék holnap döntenek a párt feloszlatásáról — Sajót tudósítónktól — Az egyesült függetlenségi 48-as párt holnap, pénteken délelőtti tíz órakor értekezletet tart a párt Rá­­kóczi-úti közhely­­őségében.. Ekkor fognak dönteni afölött, hogy beol­vadjanak-e abba az egységes új pártba, amelyet Wekerle miniszter­­elnök szervez. Az eddigi jelekből ítélve, a párt legnagyobb zöme csat­lakozik az új alakuláshoz, eddig csak Bizony Ákosról és Benedek Jánosról tudják, hogy nem követik őket és megtartják különállásukat. Benedek János hír szerint Károlyi pártjába fog belépni. Még nem tudják, hogy mi lesz az új párt neve, de azt a kombinációt már elejtették, hogy negyvennyol­can alkotmánypárt legyen, inkább azt szeretnék, hogy 48-as nemzeti pár­inak nevezzék el a most szü­letendő pártot. Emellett foglalnak állást a még Apponyi-párti képvi­selők, akik között tagadhatatlanul többen vannak olyanok, akik bizo­nyos aggodalommal járulnak az el­vű alap feladásához. Bíznak azon­ban elsősorban Tóth János belügy­im­iniszterben, aki több mint negyed­század óta harcosa a függetlenségi eszméknek s­s hitet tett amellett, hogy egész nyugodtan elfogadhat­ják az új programmot, mert az 60— 70 % erejéig a függetlenségi pro­gramm megvalósítását jelenti. itteni alapok. Az ellenzék egyre nö­vekedik. A Stockholmé l­agblad azt mondja, hogy a svéd hajósvállalato­kat sem Anglia, sem a svéd kor­mány nem kényszerítheti arra, hogy a hajóikhoz való jogukról le­mondjanak. Ez ellenkeznék az or­szág pártatlan semlegességével se. Az is fontos, mit kaphatunk Angliái­tól. Gabonát bizonyára nem, a trá­gya pedig a legközelebbi termésnek már nagyon későn jönne. Estei til­takozó gyűlés lesz Stockholmban a hajótér átengedése dolgában. 3 HOL. rma Az ukrán különbéke jelentősége — Berlini munkatársunk távirata —­ Berlin, január 31. Zürichből táviratozzak. A Z­ü­r­i­c­h­e­r P­o­s­t orosz munkatársa hosszú Cik­kben fejte­geti az ukrán különbékének az ál­talános békére vonatkozó jelentő­ségét. Ukrajna nemcsak egész Oroszországot el tudja látni éle­lemmel, hanem még rengeteg élelmiszer­t tud exportál­ni is. Az ukrán különbéke a köz­ponti hatalmakra óriási előnyt je­lentene, mert Kisoroszor­szágban még óriási élelmiszerkészletek van­nak felhalmozva, amelyeket most a központi hatalmakba lehetne ki­vinni. Ez különösen a magyar-osz­trák monarchiának jelentene sokat. Breitner E. Könyörtelen harc az ukrán rada ellen — Berlini munkatársunk távirata — Berlin, január 11. Amsterdamból táviratoz­tak . Pétervári Reuter-jelentés szerint az orosz nemzeti ügyek maximalista biztosa kijelentette, hogy a kor­mány nem tárgyal tovább az ukrán radával. Az egyetlen helyes út a könyörtelen harc. A bolsevikiek Ukrajnában min­den haderejüket összevonták s a legközelebbi napokban nagy har­cok lesznek Ki­ev körül. Breitner HL tt Anglia a svéd kereskedelmi hajók átengedését követeli Stockholm, január 30. A svéd kereskedelmi hajótér egy részének az antantnak való átenge­déséről még most is sokat írnak az

Next