8 Órai Ujság, 1918. június (4. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

a® 12 A búvár­ha­jó ii­arc Berlin, május 31. (Wolf­) Tengeralattjáróink ismét elsü­­lyesztettek az északi hadszíntéren 9500 bruttotonna kereskedelmi ha­jóteret. A tengerészeti vezérkar főnöke. A bécsi értéktőszde Bécs, május 31. (Értéktőzsde.) A németek foly­tatólagos győzelmes el­­­nyomulás­a a­ nyugati fronton, kapcsolatban a tegnapi berlini tőzsde kedvező Mo-­­lyásával, a mai forgalomnak ba­rátságos ösztönzést nyyujtott és a hím gúlát igen szilárddá alakult ki. ■Noha budapesti számlára eladások történtek, az árfolyamok terjedel­mes helyi vásárlások folytán csak­nem általánosságban emelkedő irányzatott követtek és jelentékeny emelkedéseket értek el. Így például a vezető bankpapírok 15, államvas­­úti értékek 15, bányarészvények 19, magyar szénrészvények 15, török dohányértékek 7—13 koronával emelkedtek. A korlátértékek közül : hajózási részvények 100, bánya­­­­részvények több mint 40 koronával emelkedtek. Jobb keresletnek ör­vendtek továbbá szén, petróleum, vil­lamossági, hídépítési és papírgyári részvények. Cukor és építőértékek iránt a hangulat megoszlott. A be­fektetési piac nyugodt, tartott volt. Emke Mozgó v­záma'u Péntek—szombat—vasárnap FÜ.M­JDONSÁG!­ Összeomlás. Modern társadalmi dráma 4 felv. IS A KISÍRÓ MŰSOR! Előadások pontosan 5, tél 1 3 és fél 10 órakor kezdődnek. Jegyek előreváltá­s aján­latos d. u. 4 órától U­lodett-kalapok 5 , Budapest, IV,S­zervita- tér 5., L emelet. Telefon: 48—63. Jogi alapvizsgák a, szigorlatokra. Államszámviteli ‘é,a*vanks4r* d­ö‘ , vidékit kei ta„tt is?szava zok.Egyéni Szontágh szeminárium. Váci­ utca 51. zam. CSILLÁROK legmodernebb kivitelben óriási választékba! készpénz vagy törlesztésre kalcsündij ellenében G­­ázsát a 1.­­gáztűzhelyek, VT., VilinoB cslássh­­­ut 2. Pezsgődu­gókat viszik használtat, szép, vastag, hosszú nem köröt­tet 1.— K drb, rövidet, nem töröttet drb­­ként 50 fill. használt, jó palack dugót 25.— K­kg., uj parafadugókat legmagasabb napi áron, bármily mennyiséget előzetes megmin­tázás mellett. Szerdahelyi Dezső pa­nfadugó­­gyár Budapest, Rákóczi-tér 11. sz. Telefon József 65—90. EDU 1, finomabb SJO.'TM Mogyoróssy Gyula leír. szab. fring­­szergyár Biui­pjst, RákítA-ai VI. szt.jj ————B8g^wn«5»3Helleft5.a^^.go'A^a.-A'g auK* -uzejzzst.. • p____ 'i urak és hölgyek Loorni/np részére ajánl LeuHlJUtl feeustadt Mail 60 év óta formálló esernyőgyáros Budapest, VI., Andrássy út 7 sz. Zics­ó János a nemzeti esők védelméről 77 kultuszminiszter programmbeszéde Egerben — Saját tudósítón íttál — Zichy­­János gróf vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter szerdán Eger­be utazott, hogy a lemondása, foly­tán megüresedett választókerület­ben­­megtartsa programmbeszédét. A minisztert és kíséretét Simrecsá­­nyi Lajos egri érsek látta vendégül. Csütörtökön, Úrnapján délelőtt a miniszter kíséretével együtt részt­­vett,­­i főszékesfegyházbain tartott nagymiku­s az úrnapi korfssérteten. A választói nagygyűlés a várme­gyeháza udvarán folyt le mintegy 800 főnyi közönség jelenlétében. Dr K­arcsy István indítványára küldőtt­­■­ég hívta meg a minisztert, akit be­­léptekor lelkes éljénzfese­ fogadták. Zichy János gróf, a következő pro­­grammbeszédet mondotta: — Én annak idején, mikor még ízem tartoztam a r­inniszterelnök ur pókijához, szünet nélkül a meg­értésnél; a megegyezésnek (Úgy van!) igéit prédikáltam, mert az volt a meggyőződésem, hogy" legalább is a sinború alatt szüneteljenek a párt­­viszályok, szüneteljenek a versen­gések;­ és egyesüljünk azért, hogy külső ellenségeinket legyőzze, meg­alapozzuk ennek az országnak jö­vőjét. (Élénk helyeslés.) A válosztások krrendlése erkölcsi és fizikai te­hetetl­enség Annak előtte is, ma is csak a választójog kérdésében elfoglalt kü­lönböző felfogások és különböző nézetek választanak el bennünket egymástól. A háború két dologra tanított meg bennünket. Az együk az, hogy a­ külső és számtalan bel­ső ellenséggel szemben fokozni kell a nemzeti erőknek védelmét az egész vonalon. Mert ha nem fokoz­zuk a magyar nemzeti állam erejét, ha nem domborítjuk ki és nem erő­sítjük meg, elvesz ez a, nemzet azon sok ellenség közepette, amely kö­rül­veszi. (Úgy van, úgy van). A másik az, hogy azt a tradicionális, történelmileg kifejlődött alapot, a­melyen Magyaroszág ezer év óta él, amelyen megérte ezeréves születése napját, azt nekünk fenntartani kö­telességünk. (Úgy van, élénk he­lyeslés.), mert különben Oroszor­szágnak sorsára jutunk, felfordul az egyensúly, elveszítjük mindazt, amit nagy fáradsággal szereztünk magunknak. Itt vagy a kisebbség­nek töbséggé való válsával lehetett volna segíteni a helyzeten, vagyis új választások által, vagy pedig a megegye­zés létrehozásával. Amint nagyon jól tudják önök, az új vá­lasztások lehetősége kizártnak lát­szott és ennek következtében haza­fias kötelesség, gouvernementális kötelesség volt a választások kike­rülése szempontjából, amely nem­csak erkölcsi lehetetlenségnek, ha­nem nézetem szerint bizonyos te­kintetben fizikii lehetetlenségnek is látszott, megegyezni, megegyezni a hazának javára és egy oly kompromisszumot létesíteni, amely kompromisszum árán megteremthet­jük itt az a békét, amelyre éppen a háborúnak viszontagságai köze­pette százszor nagyobb szükség van, mint bármikor annak előtte. Tiszteletreméltó aggodalmak. Az ország közvéleményének egy része a választójogi kompromisz­­szum­ot a bennefoglalt jogok szem­­pontjából még most is kevésnek, a másik öreg soknak tartja. Azoknak, akik azt tartják, hogy csekély a mérték, amellyel a választójog kér­désében mérünk, azoknak azt mon­dom: ne feledjük el, miszerint a vá­lasztójog egy organikusan fejlődő valami, amely kifejlődésében soha­sem áll meg és mely idővel, kultú­ránk fejlődésével karöltve, bizonyá-­­­ra tökéletesí­teni is fog. Ugrásokat azonban nem tűr meg a természet és nem tűr meg az államélet sem. Viszont azoknak, akik attól tarta­nak, hogy még most is sok az, amit a választójogi javaslat hoz magá­val, azoknak azt mondom­,­ nyugod­janak illeg és aggodalmaikat tür­tőztessék. i­iért hiszen módunkban áll és kötelességünknek is tartjuk e tiszteletreméltó aggodalmakkal szemben oly intézkedéseket tenni, amelyek a magyar szupremáciát az egész vonalot megvédeni hivatva lesznek; értek ezalatt egyrészt egy erőteljes, hatalmas kultúrpolitikát, amely különösen a népiskoláztatás terén fog kifejezésre jutni és érte­k másrészt egy oly közigazgatási re­formot, amely a nemzeti állam ere­jét a közigazgatás egész mezején érvényesíteni fogja. (Élénk tet­szés.) Százszámra kell szaporítani az iskolákat A kormány kultúrpolitikai fel­adatairól szólva, fontos kijelentése­ket tett a miniszter. Úgy érzem, hogy legfőbb tö­rekvésemnek, elsőrendű kötelessé­gemnek kell lenni nemcsak a nép­iskolák szaporításának, hanem a népiskolák minőségemelésének is. Nekem eltökélt szándékom minden rendelkezésre álló eszközzel az is­kolák számát százával szaporítani. (Általános, élénk éljenzés.) Szük­séges lesz és keresztül fogom vin­ni az egytanerős iskolákkal­ több tanerővel való megszaporítását,­­hogy célunkat az iskoláztatás által teljesen elérhessük, hogy mindenki elvégezhesse a hat osztályt és ezál­tal részesévé lehessen mindazon po­litikai jogoknak, amelyekkel az új javaslat meg akarja ajándékozni a nemzetet. De én egyúttal a népisko­láztatás terén egy nagy kultúrmisz­­sziót akarok teljesíteni azokon a nemzetiségi vidékeken, ahol a ma­gyarság veszélyeztetve van és bár nem vagyok barátja a mindenáron való államosításnak, mégis feltett szándékom, hogy ott, ahol a ma­gyarság érdeke megköveteli, feltét­lenül és ha kell, nagy számban fo­gom államosítani az iskolákat. A leánygim­názuimok szellemi túlterheltsége Nagyon folyosinak tartom továbbá a tanfelügyeletnek kifejlestetését, mert lehetetlenség az, hogy ma egy iskolára átlag egy tanfelügyelői lá­togatás jut évenként. Ami a közép­iskolákat illeti, a háború nagyon ká­­ros befolyással volt ráju­k, először azért, mert igen sok tanárt vont el a harctérre, másodszor azért, mert igen sok iskolát és különösen igen sok internétust vett át hadicélokra. Ennek hatását az egész vonalon megérezzük és épp ezért nekem kö­telességem lesz ezen segíteni és kü­lönösen azokat az iskolákat, ame­lyek hadi cél­ok­a elvonattak, a ma­mik rendeltetésének lassanként, fo­kozatosan visszaadni. (Ügy vádi ügy van!) A tankerül­eteket, is sza­porítani szándékozom­, különösen azért, mert a leányközépiskolák ezekbe bekapcsolandók lesznek. Már a jövő évben életbe akarom­ léptetni a leánygimnáziumok revideált tan­­terét is. A tanítók fizetés rendezése Meg kell emlékeznem egy momen­tumról, és ez a tanári és a tanító személyzet súlyos­­ anyagi gondjai. Én kalapot emelek Magyarország tanárai és tanítói előtt, akik rendkí­vül nehéz és súlyos viszonyok kö­zött, amelyek a háború által vállaik­ra nehezedtek, kötelességüket az­­egész vonalon mindenütt teljesítik. Ezt nekünk honorálni kell Ennek következtében feltett szándékom a megkezdett státusrendezést lehető­leg minél előbb és gyorsan befejezni és az állami tisztviselők anyagi vi­szonyaival párhuzamosan, a tanítók fizetését is rendezni. (Élénk éljen­zés.) Az én hivatalos elődöm legutóbb két törvényjavaslatot terjesztett br­it­­ országgyűlésnek. Az egyik a ka­tolikus autonómia, a másik az 1848:XX. fokozatos végrehajtására, vonatkozó javaslat. Én ezt a két ja­vaslatot teljes mértékben magamé­vá teszem. A magyar hadsereg kiépítésé­ről Szólva a miniszter nagy elisme­réssel emlékezett meg Apponyi Al­bert grófról, aki évtizedeken ke­reszül ezért az eszméért dolgozott. Lelkes örömmel fogadjuk ezt a ter­­vet és ettől a vívmánytól Magyar­­országnak szebb jövőjét várjuk, mert a magyar hadseregnek nem­zeti és gazdasági szempontból való kiépítése nemcsak azt jelenti, hogy Magyarországnak ebből nagy anya­gi előnye is lesz, hanem azt is je­lenti, hogy­ egyúttal ledőlnek azok,, a közjogi akadályok, azok a köz­jogi korlátok, amelyek eddig a po­litikai pártok között állottak és mi mindannyian teljes erővel elvek szerint csoportosulhatunk, világné­zetek szerint küzdhetünk egymás­­sal vagy egymás ellen és így kö­ny­­nyebben megvalósíthatja mindegyik politikai párt azokat a törekvéseit, amelyeket zászlajára irt. (Lelkes éljenzés.) Beszéde végén a végsőkig való ki­­er­tetet a­jánlotta a közönség fi­gyelmébe. A miniszter beszéde után Török Kálmán kanonok, országgyűlési, képviselő mondott beszédet , ezzel a gyűlés véget ért. A miniszter meg­tekintette az új izraelita templomot, amelynek felépítéséhez annak ide­jén hozzájárult s azután a főispáni hivatalba ment, ahol számos kül­döttség tisztelgését fogadta. Délután 3 óra 35 perckor Zichy János gróf kísérőivel visszautazott Budapestre. Szombat, IMS június 1. FASOR-KABARÉ Aréna-út 8­. szám. Telefon : 68- 33. - Este 9 órakor : Vihar a Bakonyban Hege­düSs Paulay Veps­rty felléptével,­­ Krémény Ilona, darabok, tréfán. szólók. I Vasárnap -.előfutun­ :1 órakor c-10ad­ás, V lütfróckifli bülyártukka!. -Al DÓKA O . népszinház-u 31. t­elefon: Jonsél 31—fl. • - - - - ............ - -Péntek—szombtdrevsisi U­rnap n­ájus 31-én, túpius 1.. j-án. MENNY PORTÉN fölléptevi ! Drágakövei* dráma f­ífelvonásBan..- - *T KJMpós hébcregnö­k nilasztiku? vígjáték 3 felvonáshál __________- _____.-----— Elvndárbk­i 6, 9 és 9 órakor. A n.­érdertltt közönség eaiVes Uulumesofu hozom, hogy a jg/Ét mai napon a Sl­re' Vonzó-KOVEHAZAT átvettem. Délutánon­ként 5—7 -ig? a Postások zenekara szolgáltatja a zenét, ju­tílus 1-től esténként a l.h­tn.ves ifj. BANDA MARGI teljes zenekarával hawiv. t seny, z. Állandó nfeeg es meleg konyha, Szives további pártfogást kár Olgricz LipótSplendid-kávéház v. tujajztortosa

Next