8 Órai Ujság, 1918. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1918-07-02 / 151. szám

i A lengyel légió hazaárulási pora Máramarossziget, június 28. Ma Ignacy Barys zászlóst, Po­­ractowski Bernit állatorvos hadna­gyot és Gliniecki Román főhadna­gyot hallgatták ki. Barys zászlós kijelentette, hogy február 14-én tért vissza szabadsá­gáról és ennek ellenére­­­­em tudott észrevenni változást a parancsnok­ság hangulatában. 15-én Bola szá­zadostól a következő parancsot kap­ta: Útra készülni Valava irányába. A hadosztállyal együtt indult el. Az út célja előtte ismeretlen volt és csak Sadagorában történt letartózta­tása után sejtette, hogy olyasvalami történt, ami az osztrák-magyar ha­tóságok ellen van. Bcnarestiben hí­reket hallott, hogy a lengyel segély­hadtest elhatározta, hogy átmegy Musnicki tábornokhoz. Korganioski légionárius hadnagy, amidőn az ebédről visszatért, feb­ruár 15-én a második ütegnél a ri­adó folytán nagy mozgolódást vett észre. Az indulásra szóló parancsot Beid századostól kapta. Minden gyógyszert magához vett és egy ide­ig az első üteg ágyúival együtt ment. Sadagora előtt rövid tartózkodás után néhány lövést, majd Walter fő­hadnagy hangját hallotta, aki Za­­gorski őrnagy parancsát hozta, hogy viselkedjenek nyugodtan és ha követelik, tegyék le a fegyvert. Az egész dolgot kelepcének tartotta abból a célból, hogy a légionáriusok lefegyverzését végrehajtsák. Azelőtt csak általános gyakorlatokról hal­lott, amelyeknek a legközelebbi idő­ben kellett volna megtartaniuk és hallott arról is, hogy a légionáriu­sok fognak megszállni egy front­­szakaszt. Gliniecki főhadnagy azt vallja, hogy már a békében is a lerakói 2. vártüzérezrednél szolgált, majd fe­lülvizsgálat után a népfölkeléshez helyezték át. A lép­ónál az esemé­nyek idején az első üteg parancs­noka volt. Február 15-én délután 5 óra táj­ban egyik osztagparancsnoktól pa­rancsot kapott, hogy az egész üteget Suchowerkoból Nalavaba helyezze át. Riadót rendelt el és értesítette a parancsról az alája rendelt tiszte­ket, majd 8 óra tájban az üteg útra készen állott. Nalaba előtt jelentette neki Uzien gróf légionárius zászlós, hogy egy kivételével, valamennyi ágyú Vala­­vában van. A jelentés folytán Kots­­mann irányában visszafelé indult, hogy megtekintse az ágyút. Hirtelen mintegy harminc lépésnyire Valava nyugati szélétől egy fényszórót, majd két automobilt pillantott meg, melyekből osztrák-magyar tisztek szálltak ki. Az a vád, hogy ő aláren­delteket másokkal együttesen ellen­szegülésre lazított és a közbelépő es. és kir. tiszteket lövésre kész fegyverekkel körülfogta és megállás­ra kényszerítette, a vádlott tagadja. Az automobilok maguktól álltak meg és Knapp százados, ama kér­désére, hogy hova megy ütegével, ezt válaszolta: — Valavába. A százados felszólítására, hogy térjen vissza Suchowerkowba, ki­jelentette, hogy nem teheti, mert osz­tagparancsnoka parancsát kell tel­­jesítenie. Úgy sejti, hogy politikai demonstrációról van szó. Valávából osztagparancsnokának parancsa alapján Sadagora irányában kellett volna mennie. Az út ismeretlen volt előtte és azt tanácsolták neki, h­ogy Usernovicon át Sadagorába menjen. Cserovicban nem "messze a Pruth hidjától egy járőr megállította, le­tartóztatta és egy kaszárnyába vit­te. Itt a 18. ezred ka­ton­á'­ól halot­­ta azt a tervet, hogy a légionáriu­sok át ak°rtak menT'i Gu~r’,r.’-:nr'7.. ő ms'a a-^n a vé-’-m­ényen van, horry eg v ilyen vál,',1,­órást a tüzér­ség nem tudott volna­­ végrehajtani. OllRSzrJSJlG Kedd, 1918 július 2., indítvány az I­ss- és TakarosnyHalmi r.-f. ’ feloszlatására A Gyilm&syközpont is megbukott — Saját tudósítónktól — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület határárszabási bizottsága ülést tartott és tárgyalta a hadigaz­dasági központokra, vonatkozó kívá­nalmakat és javaslatokat. Az ülésen beható vita folyt két tipikus központ­ról, amelyek a közönségnek a leg­több bajt és károsodást okozzák: az Állat- és Takarmány­forgalmi R. T.­­ról és a­ Zöldség-, Főzelék- és Gyü­­m­ölcsköz­pontról Sajátságos dolog, hogy e központok ellen felhangzott jogosult támadásokat elsősorban hi­vatalos személyek, a minisztériumok exponált képviselői próbálták kivé­deni. Az előbbit Ipolyi-Keller Gyula miniszteri tanácsos védelmezte, az az Ipolyi-Keller, aki bent ül a Ta­karm­­ányforgalmi rt. dúsan- java­do­l­­mazott igazgatói st all­um­tiban, egy­ben pedig a földmivelésügyi minisz­tériumban a fennhatóság képvisele­tében ellenőrzi ennek a központnak is az ügyeit. Ugyanez az eset állt elő a Zöldségközpontnál, ahol Pap- Bagány István földmivelésügyi mi­niszteri tanácsos igyekezett elosz­latni e hátrányosan működő központ felöl a súlyos és igazságos vá­dakat. A közvélemény megütközéssel vesz tudomást arról, hogy a minisz­tériumok képviselői, szemben a gaz­­datár­sada­lommal és a nagy fogyasz­tóközönséggel, mindent rózsás szín­ben látnak, amit a nevezett közpon­tok művelnek, holott nyilvánvaló, hogy inkompatibilis helyzetük nem tűri meg ezt a védőü­gyvédi tisztet. Általában, a legnagyobb mértékben el kell ítélnünk azt a helyzetet, ami ma fennáll, hogy a minisztériumok­nak a központok igazgatóságába de­legált és bizonyára megfelelően do­tált képviselői odaálljanak és takar­gassák a hibákat, amelyek elsősor­ban arra vezethetők vissza, hogy e nagyfontosságú intézmények élén te­hetségtelen műkedvelők, protézsált egyének állanak. Az Állat- és Takarmányfor­­galmi R.-T. mulasztásai A ha­tár­átszabási bizottság, mely Osztroluczky Miklós elnökletével ülésezett, mindenekelőtt az Állat­­os Takarmányforgalmi R.­T. ügyeit tárgyalta. Rubinek Gyula, G. M. G. E. igazgató rámutatott arra, hogy e központnál uralkodó állapotokat mindenki ismeri és azok általános panasz tárgyai úgy az állat, mint a takarmányrekvirálás tekintetében. Fölveti a kérdést, hogy az új szer­vezés dolgában a minisztérium mi­lyen rendelettervezetet dolgozott ki. Ipolyi-Keller Gyula miniszteri tanácsos a tavalyi rossz takarmány­­termeléssel indokolta az állatállo­mány ellátása körül fölmerült ba­jokat. Ami az állatrekvirálással kapcsolatos sérelmet illeti, kijelenti, hogy ezeket a­ földmivelésügyi mi­niszter a jövőben orvosolni fogja. Rubinek Gyula megkérdezte, hogy milyen módon? Ipolyi-Keller azt felelte, csak úgy odavetve, hogy majd meg lesz a­z ad­­c. Ezután Lichten­­slein László, az Állat- és Takar­­m­ányforgalmi R.­T. vezérigazgatója ismertette az intézmény forgalmát és egyebek között elmondta, hogy a központ forgalma a 6 milliárd koro­nát, meghaladja. Kifejezte azt a re­ményét, hogy az ukrán és román behozatal következtében igény­be­veendő szarvasmarha ko­ningenst le fogják széllitani. A minőségi át­vétel megvarrrr.i'ül és helyébe a sulvezerin i á'./é'rl k'\ Az átvét . árak emelte:,*1 ti. fe • Elismeri,­­ hogy indokoltak a gazdaközönség panaszai a tekintetbei gy a rek­virált állatokat túl még­re hajtják, a hiba azonban — m­ondta büszkén — a közigazgatási hatóságban van. Végezetül megígérte, hogy a rész­vénytársaság a jövőben megbízható szervekkel és intézményekkel fog­ja működését teljesebbé tenni. Ezután dr Matta Árpád ország­gyűlési képviselő szólalt föl és an­nak a megfontolását kérte a hadse­reg szempontjából, hogy gazdasá­gosabb voln­a szabadforgalmi árban jobb minőségű állatokat venni, mint amilyenekhez a­ rekvirálás révén jutnak. Mint égető sérelmet kiemeli, hogy bár a kormányrendelet értel­mében csak 8 kilométerre voltja kö­teles a rekvirált állatokat elhajtani a­ gazda, legtöbbször 20—25 km-re elhajtja állatait, ami súly­veszteség­ben­ és időben is kimondhat­a­tl­an kárral jár. Ha igaz az, amit Lich­­tenstein mondott, hogy az intézmény altruisztikus alakulat, mely csak 5%-os hasznot ad, neki mégis tudo­mása van róla, hogy ezen 5%-on kívül feleslegei vannak. Rubinek Gyula: Sok millió! Matta Árpád: Hát milyen jogcí­men merülnek fel ezek? És hova fordíttatnak ? Ez az­ állapot növeli a hadiközpontok elleni elkesere­dést, ne tessék feleslegekkel dol­gozni, akkor azonnal megszűnik a felháborodás. Emődy József azt javasolja, hogy ezentúl ne egyes járási központo­kon, hanem az egyes marharakodó­kon vegyék át a marhát. A felhaj­tási helyeken reggeltől-estig ott kell vesztegelniük a gazdáknak a leg­sürgősebb gazdasági időben, amíg állataikat átveszik.. Kövér János a marhaárak emel­kedését nagyrészt az Állat- és Ta­karmányforgalmi R.­T. szervezeté­nek tulajdonítja. Javasolja, szün­tessék meg az­­intézményt, állítsák vissza a szabadvásárlást, ami nem jár a gazdaközönség zaklatásával. Ami a súly szerinti átvételi árakat illeti, megjegyzi, hogy ez sem fog általános megelégedést kelteni. A legcélszerűbb volna, ha a hadsereg szükségletét szabad forgalmi áron rekvirálnák. Lichtenstein László még a gyá­szos kimenetelű budapesti húsak­­cióról tett közlést és elmondta, hogy az akció kezdetén 2000 mar­hát hajtottak föl, de ebből 1000 da­rabot el kellett adni, mert nem volt alkalmas minőségű arra, hogy a húsakció anyagát képezze. Az el­nök ezután határozatilag kimondot­ta, hogy az elhangzott javaslatok értelmében az elnökség javaslatot fog tenni a végrehajtóbizottságnak. Pap-Rigányi István miniszteri ta­nácsos kifejti, hogy a múltban a­ Gyümölcsközpont megbízottakka­l dolgozott, akiknek nem, volt­­más jövedelmük, mint a szállítási iga­zolványok kiállításáért a termé­nyek értékének 2 százaléka, ami nem mondható óriási összegnek. Rubinele Gyula: De bizony óri­ási az! (Általános helyeslés.) Felszólalt még Györy István dr., a Zöldségközpont alelnöke, aki a tavalyi almainség miatt a német Reichstellét okozta. Ez ugyanis bi­zonyos mennyiségű almának Kár­metországba való kivitele ellenében nagyobb kvantumnak amin­tekre való felhozatalát ígérte, de nem ho­zott ide semmit. Ami a cseresznyét illeti, elismeri, hogy Budapesten nincs cseresznye, aminek oka az, hogy a termés több helyen igen gyenge. Reméli, hogy a késői érési helyekről jut cseresznye Budapest­re is. Pap-Ragányi István miniszteri tanácsos egyetlen mondatban, meg­ígérte még, h­ogy igyekezni fognak a bajokon segíteni, amire az elnök azt mondta, hogy köszönjük szé­pen. És ezzel a nagy felelőségre­­vonás színpadi játéka véget ért. Gyümölcsközpont — gyümölcs n­élkül A Zöldség-, Főzelék- és Gyü­­mölcsközpont ügyeinek tárgyalásá­nál Rubinek Gyula igazgató kifej­tette, hogy e központ ellen a gazda­közönségnek és a fogyasztóközön­ségnek egyaránt az a­ panasza, hogy az egész forgalmat megkötöt­te, majd províziót szedett és a bizo­mányosok rendkívül nagy haszonra tettek szert minden indok és szük­ség nélkül. A forgalomnak ez az óriási megkötöttsége azt eredmé­nyezte, hogy a városok, így külö­nösen a főváros területére nem ke­rült fel elég mennyiségű gyümölcs. Az árak maximálását feleslegesnek t-v­­-r-rt ezeket az árakat nem ve?",".cs­alkák, míg szabad forgalmi áron a főváros lakossága legalább hozzájutna gyümölcshöz. Osztrák-magyar bank. Az Osztrák-magyar bank min­den részvénye után az 1918.-i első félévre (78. osztalék-szel­vény) járó Huszonnyolc korona alapszabályszerű osztalék f. é. július hó­l'őtől kezdve az Osztrák­magyar bank budapesti és bécsi főintézeteinél, valamint összes frói­ntézeteinél kifizettetik. Bécs, 1918. évi junius hó 27. OSZTRÁK-MAGYAR BANK Tarkowich alkormányzó. Yhol’sen's Schmid főtanácsos, vezértitkár. ­Utánnyomás nem dijaztatot. Stella sütőpor a fetijobfr. Detail ára 50 u­lt. Gyártja: Stella sü­tőportelep. Buda­­pest VII., Rottenbiller-utca -IG­ELDORÁDÓ Népszinház­ u. 31. Telefon: József 31—71. Hétfő—kedd, julius 1—2. Menny Porton felléptével az Óriás ökle I. és II. része mind a 7 felvonás egy előadás k­ere­­té­ben kerül bemu­sásra. Előadások : 6, 7 és 1­ órakor. Anna­sáv 5 scorsnaDisznó átlát cögrics tika Dr. Hegedüs, Budapest, Rákóczy­ út 30, GRAMOFON] Csodálatos erős, tiszta lumen beszélőgép 30 kor... nagy „U n­i­o n“­ szerkezettől 45 K. Legszebb hang­lemezek az összes d­alok, zenék, ope­rák, tréfás elő­adások stb. 1­00 fel.-től 4 K-ig. Árjegyzéket az összes hangszá­lak­ról ingyen küld " aS'SiiWeEE- ~-yula kir. szab. hangszergyár I Budapest* Rákóczi­ At 71. szám.

Next