8 Órai Ujság, 1918. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1918-07-14 / 162. szám

% ELD Guknó Népszinház-n. 31. Telefon: József 31—71. Vasárnap, július 14. 31 négy ördög Cirkuszatrakció 3 felvonásban. Főszereplők: C. Psylander és Róbert Dienesen. Albert válik fenomenális vígjáték 3 felvonásban. Előadások : 5, 769 1 órakor. ZSOLDOS tanintézet orsan, ielelőséggel készit előmagánvizsgákra VII., Dohány I u. 84. Telefon 32-40 493 . Vasárnap, 1918 július 14. Rendezik a csendőről! fizetését A háborús segélyt már engedélyeznék — siaját tudósítónktól — A háború tartama alatt szinte emberfölötti munkát teljesítő csendőrségnek régi, jogos óhaját teljesítette végre a belügyminiszter most kibocsátott és* június 23-áról keltezett 37171/118. sz. rendeletével, melyben a mögöttes országrészekben lévő öt-, rangosztályba nem sorolt csendőrségi havidíjasok és a csendőrlegénység részére eddigi illetékeinek meghagyása mellett háborús segélyt engedélyez. A háborús segély a következő: Próbacsendőr részére évi 900 K, csendőr, vezető és alőrmester részére évi 1000 K, II. o. őrmester részére évi 1200 K, I. o. őrmester részére évi 1400 K, járás- és törzsőrmester, valamint a főpatkolómester részére 120 K korpótlékdij mellett 1600 K, 240 K korpótlékdij mellett pedig 170 JZ. A belügyminiszter ugyanezen rendeletével azt is közli, hogy a m. kir. csendőrséghez szolgálattételre beosztott és próbacsendőri zsold élvezetében álló tartalékos katonák és népfelkelők illetményeinek rendezése tárgyában a tárgyalások folyamatban vannak. Mint egyébként legilletékesebb helyről értesülünk, magának a csendőrének fizetésrendezése is nemsokára végleges elintézést nyer. A prólyacsendőr évi zsoldja 1200 K lesz, a csendőrvezető ás alőrmester szobája 1400 K, a II. o. őrmesteré 16(i6 K, az I. o. őrmesteré 1800 K, rr/ig a járás- és törzsörmesterek évi fizetése 2000 K lesz. Ezenfelül rendszeresítik a működési pótdíjat és szabályozzák a szolgálati pótdíjat is. A működési pótdíj legmagasabb összege 600 K lesz, a szolgálati pótdíj pedig 1400 K. Az illetmény emelkedése a jelenleg érvényben lévő rendes illetményekkel szemben a csendőrnél 86, a II. o. őrmesternél 76, az I. o. őrmesternél 68 százalékot és a rangosztályba nem soroló havidíjasoknál 40 százalékot tesz ki. .Ha előléptetési viszonyok is igen megjavulnak, úgy, hogy azok a katonák, akik a nehéz és felelősségteljes, de mindenesetre szép és jó előmenetelt biztosító csendőrségi szolgálathoz kedvet éreznek, most már nagyobb megnyugvással jelentkezhetnek a csendőrségi szolgálatra, mert az új fizetésrendezéssel jövőjük teljesen biztosítva van. Különben, mint az őrszem írja, a fűtőanyag beszerzése körül fennforgó nehézségekre való tekintettel a belügyminiszter megengedte, hogy az 1918—19. év téli időszakára szükséges fűtőanyag beszerzésére, az elmúlt téli időszakra engedélyezett teljes fűtési átalány 90 százalékának meglelő előleget, július hó folyamán térítési kötelezettség mellett, mindazon igényjogosult csendőrnek, akik azt óhajtják, folyósíttassék. A folyóvá tett összes fűtési átalányelőlegek legkésőbb 1919. évi április hó végéig feltétlenül törlesztendők. MM az országos Bank tolvaj szolgájat A 150.000 koronás csekk és a pénzestáska megkerült — 10.020 korona a tettes kézrekeritősének — Saját tudósitónktól — Tegnap este a Sorai Újság hiradáása nyomán jutott nyilvánosságra, hogy egy szélhámos vakmerő számítással 200.000 korona készpénzt és egy 150.000 koronás csekket lopott el a Magyar Országos Bank kárára. A vakmerő tolvaj, akinek egyelőre sikerült egérutat nyerni, nyomtalanul eltűnt. Bár a rendőrség teljes apparátussal üldözi, mégis kétséges elfogatásának lehetősége. Módfelett megnehezíti ugyanis a nyomozó hatóság munkáját az a körülmény, hogy a vakmerő tettes személyét illetőleg úgyszólván semmi támpont nem áll rendelkezésre. Mindjárt a nyomozás első óráiban megállapította a rendőrség, hogy Polgár Elemér, a Magyar Országos Bank 17 éves gyakornoka, aki a tolvajjal a Wiener Bankverein palotájába ment, ártatlan. A tapasztalatlan fiatalembernek egyáltalában semmi köze sincs a lopáshoz. A tettes tehát egyedül az a titokzatos ember, aki három nappal előbb beállt a bankba mint szolga, kétségkívül azzal az eltökélt szándékkal, hogy a legelső adandó alkalommal egy nagyobb összeggel megszökik. Az első és az egyetlen bűnjel, ami eddig a rendőrség rendelkezésére áll, az a munkakönyv, amit a tolvaj a Magyar Országos Bank igazgatóságának átadott, midőn szolgának alkalmazták. Ez a munkakönyv Gerula József kárpitossegéd, született Budapesten 1891. névre van kiállítva. A sziállító intézménye a budapesti Kárpitos és Gombkötő ipartestület. Belül az eltöltött munkaidőt feltüntető rovatban két tétel szerepel. Hercz Ede Podmaniczky-utca 9. és Guttman Mór Hársfa-utca 10/b számban lakó kárpitosok. A bejegyzések azt tanúsítják, hogy Gornia ezeknél hosszabb ideig dolgozott. A detektívek mindenek előtt a munkakönyvben talált adatokat járták le. Különböző csoportok indultak a város minden részében a munkakönyvben talált feljegyzések valódiságát megállapítani, mialatt a többi detektívek a szélrózsa minden irányában elszéledtek a menekülő tolvaj üldözésére. Különösen a városi és környékbeli villamossal és vicinálissal megközelíthető pályaudvarokat tartották szemmel a detektívek, de eredmény nélkül. A tolvaj még idejében egérutat nyert és sikerült neki a nyomozókörzetből kijutnia. Azok a detektívek, akik a munkakönyvben foglalt adatok valódisága, után nyomoztak, néhány órával akcióbalépésük után hozták a jelentéseket Jeszenszky Gelléért főtanácsosnak, a detektívosztály főnökének és helyettesének dr. Hetényi Imre rendőrtanácsosnak, hogy a munkakönyvben foglalt összes adatok fiktívek. Egyetlen ott szereplő név sem létezik, kivéve a munkakönyv tulajdonosát, Gerula József kárpitossegédet. A bejelentő hivatal adatai alapján kiindulva még az esti órákban sikerült megállapítani, hogy Gerula József 22 éves kárpitossegéd tényleg létező személy. Az apja Gerula Béla Budakalászon pékmester. A detektívek természetesen hamarosan kimentek Budakalászra és ott megállapították, hogy Gerula József, aki jelenleg a 51. gyalogezred egyik gépfegyver osztagának katonája, már hónapok óta az olasz fronton időzik. Apja Gerula Bála átadott a detektíveknek ea- tábori lapot, melyben a fiú azt írta, hogy e hó 10. és 12-ike között átutazik az ezred Budapesten. Kérte szüleit, hogy legyenek kint a Rákos rendező pályaudvaron és vigyenek neki élelmiszert. A detektívek a tábori lapot magukhoz véve, előállították az öreg Gerula, a rendőrségre, ahol dr. Szeresztessy Gyula rendőrtanácsos előtt megismételte a detektíveknek tett vallomását. Ez a körülmény a nyomozás további folyamára igen nagy fontossággal bír. A rendőrség véleménye ugyanis az, hogy a tettes, tekintettel arra, hogy ilyen különös hangzású nevet választott hamis munkakönyv kiállítására, feltétlenül ismerte kell, hogy legyen Gerulát, sőt nincs kizárva, hogy jóbarátja is, mert különben lehetetlen, hogy ez a név eszébe jutott volna. A rendőrségnek most alapos a reménye, hogy néhány nap múlva, ha az 51. gyalogezred tényleg átutazik Budapesten, sikerül a tettes személyére vonatkozólag néhány fontos adatot szerezni Gerula Józseftől. Bónis István főkapitány helyettes a bűnügyi osztály vezetője intézkedésére kihallgatta a rendőrség tanuképen Polgár Elemér bankgyakornokot, aki teljes részletességgel elmondotta, hogy követte el a vakmerő tolvaj a lopást. A 17 éves fiatalember, aki alig néhány héttel ezelőtt került ki az iskola padjaiból, értelmesen összefüggő vallomást tett. Elmondotta, hogy egész után, amíg a szolgával a bank Andrássy-úti helyiségéből a Wiener Bank veremhez mentek, jóformán semmit sem beszéltek. A szolga tett ugyan néhányszor egy-egy rövid megjegyzést teljesen közömbös dolgokról, de ő alig válaszolt ezekre. Tekintettel arra, hogy ez volt az első önnálló funkciója a bankban, mielőtt a pénzt a táskába betették Martin igazgató alaposan kitanította, hogy mi a kötelessége, ő ennek alapján járt el. Bent a Wiener Bankverein Nádorutcai palotájának pénztárhelyiségében ő kitöltött egy lefizetési lapot, mialatt a szolga a pénzzel teli táskával együtt, a közvetlen közelében állt. Ő írás közben többször felnézett, hogy a szolga ott van-e, mindazonáltal sikerült neki egy észrevétlen pillanatot felhasználni arra, hogy megugorjon. A fiatalember elmondotta még, hogy midőn felnézett és nem látta maga mellett a szolgát, kétségbeesve kirohant az utcára, de annak már ekkor nyoma veszett. Nagy zavarában is eszébe jutott a táskában lévő 150.000 koronás csehlap, amit az Osztrák Magyar Banknál kellett benyújtani. Első dolga volt átszaladni ide és letiltani az esetleg benyújtandó csekket. Innen hazament az Országos Bankba, ahol Martin igazgatónak nyomban jelentette a történteket. Ma délelőtt különben a nagyszabású bűnügyben érdekes eset történt 10 óra körül, beállított a Magyar Országos Bankba Lázár Ábrahám 532. számú hordár. Ez átadta, azt a fekete bőrtáskát, amit a tolvaj tegnap 200.000 koronával együtt ellopott. Ezenkívül egy borítékban elhelyezte az Osztrák- Magyar Bankra kiállított 150.000 koronás csekket is. A hordárt a bank intézkedésére a detektívek bekísérték a főkapitányságra, ahol az előadta, hogy tegnap délután fél egy óra tájban a Keleti pályaudvar előtt egy fiatalember átadta neki a táskát azzal a meghagyással, hogy vigye azt el az Andrássy út 4. számú házban levő Bankba, ő még tegnap kereste a jelzett helyen a pénzintézetet, de mivel ott nem volt, hazavitte a táskát, ahol azt kibontotta, a benne talált csekklapból, mely egy megcímzett borítékban volt, tudta azután meg,hogy az Andrássy út 5. számú Intezem a Magyar Országos Banknak van ide szánva. A főkapitányság a táskát, amelyben egy zsebkendő is volt, lefoglalta. A hordár kihallgatásakor személyleírást adott a megbízottról, hogy nézett ki. Megállapítást nyert, hogy ti hordártól kapott személyleírás tökéletesen megegyezik a tettes külsejével. A rendőrség különben a következő hivatalos közleményt adta ki: Az Országos Magyar Bank kárára e hse 12-én délben, a Wiener Bankverein Nádor utca 4. szám alatti helyiségében állítólag Gerula József, az Országos Magyar Bank szolgája, az öt kisérő tisztviselőtől, Polgár Elemértől megszökött és a vele volt fekete nagy bőrtáskát,melyben 200 darab ezer koronás bankjegyes darab az Osztrák Magyar Bank nevére 150.000 koronáról kiállított csekk volt, magával vitte. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az állítólagos Gerula e hó 11-én délelőtt lépett a károsult bank szolgálatába egy Gerula József (születést Budapesten 1891.) névre hamisított munkakönyvvel, melyben Gerula József mint kárpitos és gombkötősegéd van a kárpitos és gombkötő ipartestület által feltüntetve. Ezen munkakönyvben Herczele Podmaniczky-utca 9. szám alatti és Guttmann Mór Hársfa utca 10/b szám alatti kárpitosok vannak szintén mmisítás útján bejegyezve mint olyanok, akiknél az állítólagos Gerula azelőtt dolgozott. Mindezekből feltehető, hogy a tettes hamisított munkakönyv alapján lépett mint bankszolga a bank alkalmazásába. A tettes személyleírása: körülbelül 24—26 éves, rövidre nyírott gesztenyebarna haját felfelé fésüli, pelyhedző barna bajusza van, arca hosszas, termete középmagas, sovány, az iparosmunkás osztályhoz tartozónak látszik. Távozása alkalmával feketébe játszó kék zakkóöltöny volt rajta. A Magyar Országos Bank különben 10.000 korona jutalmat tűzött ki a tette® nyomravezetőjének. Krilenko — közrendör — Berlini munkatársunk távirata — Berlin, július 13. Génfből táviratoztak. Pétervári jelentés szerint Kri- *enko volt orosz generálisszimuszt közrendőrré nevezték ki. Breitner E. NYÍLT-TÉR Egyetemi hallgató előkészít két év alatt érettségire, fél év alatt négy polgárira, avagy bármily összevont magánviszgára u. sz. a szeptemberi és decemberi különb, magán-, javító-, összevont- és éretségifi vizsgákra és nyelvekre jutányosan. ____ Lányi, Vill., Kun u. 7., XI. 18._____ Hirdetmény. Alulírott dr. Janits Imre budapesti kir. közjegyző helyettese dr. Markó István a mai napon 795/1918. ügyszám alatt felvett jegyzőkönyvem alapján közhírré teszem, hogy a Hoffmann Testvérek budapesti bejegyzett cég mint eladó által Salo Ventura bécsi cégnek (I., Wipplinger,strasse 2.) mint vevőnek török kiviteli egedéllyel eladott egy nagyon jámot 10.000 kg. súlyban, üvegekben 170.000 K kikiáltási ár mellett a megkereső sloffmann testvéreknek helyben IX., Csillagutca 2. alatti üzlethelyiségében. 1918. évi julius hó 19-ik napján d. u. 14 órakor, miután a vevő az áru átvételével késedelembe esett, a kereskedelmi törvény 351. §. alapján, vevő veszélyére a legtöbbet ígérőnek, esetleg a kikiáltási áron alól is készpénz ellenében nyilvános árverésen el fogom adni. Budapest, 1918. julius hó 11. Dr. Markó István, mint dr. .Janits Imre budapst. kir. körjetryzünek a budapesti kir. körjetryzői kamara, 233/1914 sz. rendelvényével kirendelt helyettese.